A hazai sportélet négy ismert szereplőjével beszélgettünk arról, hogyan érinti a koronavírus-járvány, illetve a korlátozás a fitnesz- és egészségfejlesztési ágazatot.
A tudomány jelenlegi állása szerint az edzőtermek nem jelentenek gócpontot a koronavírus terjedése szempontjából, ellenben az egészségmegőrzés, -fejlesztés és a prevenció miatt fontosak. A fitnesztermek ráadásul több ezer ember számára megélhetési forrást is jelentenek, és most komoly veszélyben vannak.
A Nemzeti Funkcionális Fitneszversenyzési Sportági Szövetség elnökeként mit gondol, hogyan érinti a fitnesz- és egészségfejlesztési ágazatot a koronavírus-járvány és a korlátozó intézkedések?
Radnai Tamás: Alapvetően a járvány csökkentése érdekében meghozott kormányintézkedéseket, azok szellemiségét megértjük. A versenysportolókra ráadásul nem vonatkoznak a korlátozások, így külső szemlélő számára úgy tűnhet, nincsenek gondban, hiszen a lakosság úgyis tud mozogni termen kívül is – gondolják. De korántsem ilyen rózsás a helyzet.
Miért?
Nekünk amatőr versenyzőink vannak, akiknek dolgozniuk kell a megélhetésért! (Egyébként az olimpiai szereplés lehetőségét 2028-ban várjuk.) Azokban a speciális, funkcionális edzőtermekben, amikre a sportolóinknak szüksége van, nemcsak a versenyzők saját edzése zajlik, hanem az általuk tartott edzések is. De a legnagyobb probléma mégis az, hogy a termek vásárlóközönségét főként a lakosság alkotja – a versenyzők nem képesek egyedüliként fenntartani egy ilyen helyszínt. Az edzőterem tehát a sportoló felkészülésének, pénzforrásának és a terem finanszírozásának helyszíne is egyben.
Milyen indokok szólnak amellett, hogy a termeket meg kellene nyitni?
Az edzőtermeknek rendkívüli betegségmegelőző szerepe van: a bennük zajló mozgásnak köszönhetően az állam gyógyítási költségeket spórolhat, és a hosszú távú egészségfejlesztéssel egészségesebb munkaerőhöz juthat. Ezenkívül a regenerációs folyamatokban is elengedhetetlenek. Úgy gondoljuk, alátámasztott, hogy a funkcionális edzőtermekben megoldható alacsony kockázattal az edzés!
Milyen lépések születtek a változtatások kezdeményezése érdekében?
A Lakatos Péter által a közösség nevében írt petíciót terjesztettük, aláírtuk, mely alapján például
a KATA elengedését várnánk.
Erőnléti edzőként és sportszakértőként belelát abba, milyen rövid és hosszú távú hatásai lehetnek a termek bezárásának. Ezt logikus és észszerű lépésnek tartja?
Lakatos Péter: Nincs konszenzus abban, hogy az új típusú koronavírus terjedésének szempontjából az edzőtermek mennyire szuperterjesztők, ezért Massachusets államban készítettek ennek vizsgálatára egy reprezentatív felmérést: eszerint 2020 júliustól novemberig a régióban 1 384 000 regisztrált edzőtermi belépő személy közül 45 esetben volt igazolható a szervezetben a koronavírus-fertőzés jelenléte, tehát az edzeni kívánók mindössze 0,0000325 százaléka jelenthetett rizikót.
A termek bezárásának objektív megítéléséhez érdemes összevetni az előnyökkel az előbb említett, kimutathatatlan mértékű kockázatot:
úgy tűnik, semmiféle előny nem származott volna a zárásból, hátrány viszont annál több, ugyanis
fiziológiai és pszichés károsodáshoz vezethet a rendszeres mozgáshiány.
Kiemelt jelentőségűnek ítélte az edzőtermi munkát. Miért?
A prevenciót emelném ki. Magyarország Európában vezet az elhízás és a cukorbetegség, valamint a magasvérnyomás-betegség lakossági arányában, az említett betegségekben a halálozás mértéke is rettentő. Ehhez egy alapvetően pesszimista és stresszes hozzáállás is társul, így teljes a katasztrófa. Az emberek a vírus árnyékában is sokszor az evésbe menekülnek, pedig akadnának, akik ehelyett inkább fitnesztermekbe mennének! Az edzőhelyszínek bezárása a pszichés kedélyállapot romlásán túl komoly egészségügyi kockázattal is jár, ugyanis az átlagemberek otthoni-szabadtéri körülmények között – még ha ott jogszabály szerint az edzés nem is tiltott – ritkán képesek az optimális edzésmunkát elvégezni. Megfelelő terhelés hiányában a csontozat és az izomzat leépül, gyengül az immunrendszer, és számos más – koronavíruson kívüli – betegség terjedési rátája és kialakulási esélye nőhet meg, felügyelet nélkül a legtöbb embernek pedig veszélyes mozognia. Ezenkívül kiemelném, hogy az edzőtermek több ezer ember megélhetését is jelentik, így változás híján a kollektív munkanélküliség bizonyos fokával is hamarosan szembenézhetünk.
Mit tartana szakszerű megoldásnak? Van reális esélye annak, hogy az ágazatban dolgozók valódi támogatást kaphassanak?
Mi azt gondoljuk, az edzők létfontosságú szolgáltatást nyújtanak. A koronavírus terjedési üteme miatt semmiképpen sem javasolnám a teljes nyitást, ugyanakkor a jelenlegi helyzet abszurd, észszerűtlen és kilátástalan. Muszáj lenne kompromisszumos megoldást találni: személy szerint
a kis edzőtermekben a felügyelt személyi edzés engedélyezését tartanám megfelelőnek.
Betartva a szabályokat és kiemelten figyelve a létszámot. Az állami segítségnyújtás érdekében pedig a MoveLab 2500 edzőt tömörítő közössége, egy szervezett formájú, kialakulóban lévő érdekvédelmi csoport a döntéshozóknak petíciót küldött, melyben többek között a szektor dolgozóinak KATA-adó-elengedését kérjük.
A Magyar Funkcionális Fitness Szövetség elnökeként miként érintette a szigorú rendelkezéshalmaz, többek között a kötelező bezárás?
Hosszú Szilárd: Az ágazat piaci szereplői már a járvány első hullámában bizonyították, és most is bizonyítják, hogy a közösség fontosabb az egyéni érdekeknél. Az edzőtermek tulajdonosai a márciusi időszakban komoly felelősséget vállalva a járványkezelésben önként bezárták termeiket. Közben felmerült a kérdés, mi lesz az ágazatban dolgozó temérdek szereplővel, amennyiben még egyszer be kell zárni. Ezért még augusztusban megelőző célzattal – készülve a következő, jelenleg éppen uralkodó második hullámra – megkerestük az illetékes szerveket azzal, hogy dolgozzunk ki egy közös javaslatcsomagot a szektort megvédendő. Ezt akkor nem tartotta fontosnak a minisztérium, és így felkészülés nélkül hoztunk ismét felelős döntést: újfent bezártuk. Most azonban már komoly gond van. A termek bedőlése egy komplett piaci szektor beomlását is eredményezheti, és ez sok magyar ember munkájának az elvesztését is magával hozhatja. Fontos, hogy a közvélemény értse és támogassa a kéréseinket, melyeket megfogalmazunk a kormánynak is. Az emberek egészsége mindennél fontosabb; ez az első hullámban is így volt, és most is így van. Nemcsak a törvény hatálya miatt, hanem azért is, mert elsődleges célja mindenkinek, hogy visszakapjuk a vírus előtti életünket.
Mit szeretnének elérni? Mi a koncepciójuk?
A jogalkotóknak észre kellene venniük, hogy a fentiek finanszírozásához kevesek vagyunk. A társadalmi felelősségvállalásunk és a szektor működésének biztosítása már túlmutat a saját pénzügyi lehetőségeinken.
A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK SORÁN EGYÉRTELMŰVÉ KELL TENNI, HOGY A RENDELET HATÁLYA ALATT NEM JÁR BÉRLETI DÍJ, ÉS AZ ÜZEMELTETÉSI DÍJAKAT IS 1 EURÓ/NM-BEN Kéne MAXIMALIZÁLNI.
Véleményünk szerint a plázák és egyéb ingatlanok tulajdonosainak is ki kellene venniük a részüket a vírus elleni harcból, de erre sajnos nem hajlandóak – tisztelet a kivételnek. Azonban a legrosszabb, hogy így a lényegről elterelődik a fókusz. Nem mentőcsomagot kérünk, hanem a bérleti jogviszonyok egyértelmű tisztázását. Jelen helyzetben az állam részéről egy központi határozat lenne a legnagyobb és legészszerűbb segítség. Így megmaradnának az erőforrásaink a munkavállalók megmentésére.
Mint a Real Madrid Graduate School tanára, a több évtizede működő fitnesz- és egészségfejlesztési iskola, az IWI tulajdonosa és stratégiai vezetője, valamint külföldi szakmai csoportok koordináló menedzsere, mit gondol a korlátozásokról?
Zopcsák László: Úgy látom, itt mindenki a szakadék szélén áll. Az edzőtermek fenntartóinak, tulajdonosainak és az edzőknek a megélhetése, a lakosságnak pedig a rendszeres, hatékony és kontrollált fizikai aktivitás elmaradásával az immunrendszer, a fizikum, a lelki állóképesség erősítésének lehetősége került veszélybe. A fitneszipar létesítményeit fenntartó ágazatrész az összeomlás közelében kapálózik, és ez továbbgyűrűzik az egész szolgáltatóláncon, azonban számomra még égetőbb kérdés az emberek egészségfejlesztése – ez itt az igazi kulcskérdés: hazánk vezető a súlyos, de sporttal megelőzhető halálozások arányában; az obezitás, a cukorbetegség és a szív- érrendszeri problémák egetverő mértékben terjednek, és vannak jelen. Ha a fitneszipar segítségével sportoló félmillió ember mozgási lehetősége szűkül be, nem is a fiatal, otthoni körülmények között még csak-csak mozgó lakosok kerülnek kétségbeejtő helyzetbe: a legveszélyeztetettebb csoport a senior korosztály.
Mi lenne ön szerint a megoldás?
Először is látni kell, hogy a hazai fitnesz- és egészségfejlesztési érdekvédelmi hálózat rendkívül szervezetlen, rendszertelen, és ez hosszú évtizedek óta így van. Amíg az egészségügy többi szereplője a munkavégzés sztenderdjeit ellenőrző kamarai tömörüléssel rendelkezik, sokan azt sem tudják, a szabadidősport területén is szerezhető államilag elismert edzői képesítés, felsőfokú végzettség, akár egyetemi oklevél. Egységes edzőregiszterre lenne szükség, hogy be lehessen azonosítani: ki és milyen feltételekkel praktizálhat? Az eddigi szektorális összefogás kísérletének eredményei még nem láthatók.
A kulcs az összefogásban keresendő.
Egy olyan, például a turizmus vagy az agrárium területén jól működő, klaszterszerű együttműködésre lenne szerintem itt is szükség, melyben mindegyik fitneszpiaci szereplő – akár üzleti versenytársak is – megtarthatnák önálló identitásukat és értékeiket, és a közös cél érdekében tudnának kommunikálni. Az edzőknek, a teremtulajdonosoknak és más szereplőnek sincs közös érdekvédelmi szövetsége, pedig csak egységesen fellépve lehetne a prevenció területén az egészségügyi praxisközösség részévé válni, illetve a kormányzat felé hallatni a hangunkat.
Mik lennének a további teendők?
Először a kárfelmérés, ezt követően a közös javaslatcsomag kidolgozása és megküldése az illetékeseknek.
Borítókép: A koronavírus-járvány miatt műanyag védőfalakkal elválasztott térben edzenek a South Bay edzőterem vendégei a kaliforniai Redondo Beach nevű tengerparti településen – MTI/EPA/Etienne Laurent