Az elmúlt vasárnap adták át a nagyközönségnek a Dózsa György úti mélygarázst, amely egy tágabb koncepcióba illeszkedő létesítményként a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza látogatóit is szolgálja majd.
Bardóczi Sándornak, Budapest főtájépítészének nem is ezzel van problémája (bár tart a jövőbeni extra terheléstől), hanem a felette lévő zöldfelülettel, amely
nagyon fenntartásigényes, mesterségesen kell pótolni sok mindent, amit egy talajkapcsolatos zöldfelületnél nem, ezért csak csökkent értékű zöldfelületként értelmezhető.
A Fővárosi Önkormányzat főtájépítésze azonban leginkább azt sérelmezi e projektelem kapcsán, hogy a Városliget Zrt. a felszínen kialakított promenád végén annak a Városligeti Színháznak az építését reklámozza, amelyet a főváros nem támogat megépíteni. A Városligeti építési szabályzatból is kivette ennek az építési helyét.
Bardóczi Sándor lapunkkal azt közölte, hogy a világ egyik első – a történelem viharai által többszörösen megtépázott – közparkját a rekonstrukcióval most lehetne megmenteni. A mentési munka azonban jelentős csorbát szenved azzal, hogy a Városliget Zrt. komoly történeti parkszerkezeti elemeket negligál és épít(ene) el, ilyenek például a park történeti bejáratának, a Rondónak a végleges megcsonkítása a Néprajzi múzeum megépítésével, vagy a Nemzeti Galéria terve az eredeti Nagyrét helyén.
Ez a törekvés a teljes tájépítészeti rekonstrukciót zárójelbe teszi, és sajnos eszközként használja fel a maga céljaira, amivel egyetlen történeti kertek örökségvédelmében járatos szakember sem érthet egyet. Azzal pedig végképp nehezen lehet azonosulni, hogy a szabadon látogatható parkot egyre inkább feldarabolják elkerített, különálló egységekre, és túlzsúfolják funkciókkal.
A szakember szerint az új létesítmények közművesítése folyamatosan veszélyezteti az ott lévő fákat, amelyek csak évtizedek alatt pótolhatók. Úgy véli: az ingatlanfejlesztési szemlélet küzd itt az élhető város koncepcióval.
Kérdésünkre a Városliget Zrt. elismerte, hogy a Városligeti Promenád Ajtósi Dürer sor felé eső részén, a Városligeti Színház eredeti helyszínén
valóban Van egy molinó-kiállítás, amely látványterven mutatja be a Liget Budapest Projekt keretében újjáépíteni tervezett színházat.
A helyreállítani tervezett épület mellett további képek mutatják be a színház történetét, illetve a terület későbbi hányatott sorsát, például azt, hogy a Felvonulási tér kialakítása során - a felvonuló harckocsik útvonala miatt - lerombolták a színház épületét, később pedig több mint ezer autó parkolt itt ingyenesen, óriási környezeti károkat okozva a parknak. A molinó-kiállítás arról ad képet, hogy a színház visszaépítésével hogyan gazdagodna a főváros építészeti és kulturális kínálata anélkül, hogy egy talpalatnyi zöldet is elvenne a Ligetből.
A társaság kommunikációs referense aláhúzta, hogy a Városligeti Színház jelenleg is érvényes építési engedéllyel rendelkezik és a kormány ugyan nem tett le az színház visszaépítéséről, de tartja magát ahhoz a – Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára által is megerősített – ígéretéhez, hogy amíg nem támogatja azt a főváros vezetése vagy közvetlenül a választók, addig nem kezd bele az építkezésbe.
A zöldítést ért kritikával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztés nyomán a parkban 60 százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelületének aránya.
(Borítókép: A Liget Budapest Projektben elkészült promenád 2020. december 6-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)