„Amit most Orbán Viktor Brüsszelben elért, azt talán csak a francia minisztertanács egykori elnökének, Talleyrand-nak sikerült, amikor nem sokkal Napóleon veresége után visszaállította Franciaország helyét az európai politikai rendszerben. Az unió Orbán Viktor tevékenysége nyomán értékközösségből érdekközösséggé vált, tehát Orbánnak sikerült teljesen újradefiniálnia az Európai Unió lényegét” – véli Róna Péter.
A neves közgazdászt Bolgár György kérdezte a Klubrádió műsorában péntek este. Róna Péter úgy fogalmazott:
Orbán Viktor egy teljesen vert helyzetből tudott elképesztő eredményt kihozni.
S bár a közgazdász szerint a létrejött megállapodás 2. cikkelye megerősíti az elkötelezettséget az európai értékek iránt, ezt azonnal megcáfolja azzal, hogy az értékek sérelme csak abban az esetben orvosolható, ha a sérelem az unió pénzügyi érdekeit csorbítja. Dobrev Klára szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az unió pénzügyi érdekei akkor is sérülnek, ha egy országban nincs médiaszabadság, vagy az igazságszolgáltatást a kormány a saját uralma alá hajtja.
Ugyan! Teljesen világosan kiderül a szövegből és abból, ami elhangzott a tárgyalások alatt és után, hogy Dobrev Klára óriási tévedés áldozata. Mert ha igaz lenne, miért kellett volna a szövegbe egyértelműen beírni, hogy csak azokkal a tételekkel fog ez a mechanizmus foglalkozni, amelyek a pénzügyi érdekeket sértik? Az eredeti megállapodásban nem volt benne, amit a mostani megállapodás kimond, vagyis hogy a mechanizmus csak akkor alkalmazható, ha tényleges és közvetlen sérelem keletkezik a kifogásolt cselekedet és az EU pénzügyi érdekei között. Ezért ez a mechanizmus a gyülekezési, a szólás-, a sajtó-, a vallásszabadság stb. védelmére, vagyis politikai kérdésekre nem alkalmazható
– fogalmazott Róna Péter, majd hozzátette:
amíg a kilátásba helyezett pénzügyi támogatásokat megvonják, annyi lépcsőn kell átmenni, annyi mindennek kell történnie, hogy a gyakorlatban a szankciók érvényesítésére aligha kerül sor. A közgazdász szerint Brüsszelben most nem kevesebb történt, mint hogy az EU vezetői, az unió legbefolyásosabb országai, élükön Németországgal, feladták az értékalapú közösség létrehozásának nagy álmát, tervét , és létrehoztak egy olyan szervezetet, amely a szuverén országoknak nem érték-, hanem érdekközössége.
Ez az érdekközösség kizárólag gazdasági kérdésekre szorítkozik. Orbán Viktornak sikerült megvalósítania azt, amit a britek szerettek volna kilépésük előtt. Nem vitatták, hogy az EU nagyszerű vámunió és gazdasági közösség, de kifogásolták, hogy politikai értékeket akar behozni a tevékenységébe
– magyarázta Róna Péter. A műsorvezető azon kérdésére, hogy mit tehetünk ezután, hagyjunk-e fel minden reménnyel, a közgazdász egyértelműen nyilatkozott: hagyjunk fel minden reménnyel, igen.
Arról van szó, hogy Németországnak egyáltalán nem érdeke, hogy Közép-Európában létrejöjjön egy virágzó, szabad, liberális értékközösség. Inkább az az érdeke, hogy Közép-Európa biztosítsa számára az olcsó munkaerőt, amivel a német nagyipar meg tudja tartani nemzetközi versenyképességét.
Hozzáfűzte: meglátása szerint a magyar baloldal fejében délibáb él, hogy miképp viszonyul Nyugat-Európa Magyarországhoz, Lengyelországhoz és a térség többi országához.
Bennünket 30 éven keresztül átvertek, és nem vettük észre, miről van szó. Orbánnak esze ágában nincs kiléptetni Magyarországot az EU-ból, lemondani a gazdasági előnyökről, a pénzről, de teljesen szabad kezet akart kapni a politikai területen. A brüsszeli megállapodással Orbán újradefiniálta az Európai Unió lényegét: értékközösségből csinált egy érdekközösséget.
(Borítókép: Orbán Viktor Brüsszelben 2020. december 11-én. Fotó: Francisco Seco / Pool / REUTERS)