Karácsony előtt, december 20-án jelentették be az ellenzéki együttműködésben részt vevő pártok, hogy a 2020-as utolsó ülésükön megszületett a döntés: közös listán indulnak a 2022-es országgyűlési választáson.
A pártelnökök már korábban megegyeztek abban, hogy mind a 106 körzetben közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel és közös programmal mérettetik meg magukat a Fidesz–KDNP-vel szemben. Ezzel, hogy a listadilemma is eldőlt végül, és sikerült dűlőre jutni egy fontos kérdésben, pedig teljessé vált a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd összefogása.
Az ellenzéki együttműködés pártjai Korszakváltás Garanciái címmel egy dokumentumot is közzétettek a megállapodásuk részleteiről, továbbá úgynevezett személyi garanciákat is meghatároztak.
A közös listát állító pártok deklarálták, hogy kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik
Ugyanakkor úgymond kizáró tényezőket is megfogalmaztak, azaz határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik
A Népszava úgy értesült, a Momentum terjesztette elő az ellenzéki pártok által elfogadott visszahívási opciót.
Fekete-Győr András pártelnök a lapnak arról beszélt,
ha az átvilágítás ellenére valakiről a kampány során botrányt okozó információ kerül napvilágra, akár a kormánypárti sajtó útján, akkor az ellenzéki szövetség azonnal lecserélheti a jelöltjét.
Szintén a Népszavának, az LMP országgyűlési képviselője, Ungár Péter azt mondta: ha a szövetségen belül valamelyik jelöltnél problémát találnak, akkor azt a belső fórumon fogják jelezni.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint taktikai szempontból – rövid távon – jó döntés volt az ellenzéki pártok részéről nyilvánosságra hozni a személyi garanciákat, mert ennek az a pozitív üzenete, hogy kirekesztik a soraikból a korrupt, korrupciógyanús, nem feddhetetlen személyeket.
Az Indexnek nyilatkozó elemző azonban hozzátette, ennek a követelménynek meg is kell felelni, ám ez nem lesz könnyű.
Nem lesz egyszerű, hiszen az ügyeskedés, összejátszás, a mutyi belengi a magyar társadalmat, nagyon magas tehát a mérce. És ha túl magas a mérce és leverik, akkor azt a Fidesz majd kihasználja az egyesült ellenzék ellen
– fogalmazott.
A visszahívási opcióval kapcsolatban a szakértő még arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyilvánosságra hozott Korszakváltás Garanciái című dokumentumban nincs szó az eljárás részleteiről, és ez akár még problémákat is okozhat (kivéve, ha ennek részleteit egy belső, nem nyilvános dokumentumban rendezték).
Az elemzőnek nincs kétsége afelől, hogy
lesznek támadható jelöltek, ráadásul az előválasztás folyamata során, az egyéni választókerületekben az ellenzéki pártok is érdekeltek lehetnek a másik jelöltjének a lejáratásában, azért, hogy ne a másik győzzön.
Arra a kérdésre, miért lehet fontos a Momentum számára a visszahívási opció, az elemző szerint az a válasz: mivel korábban bírálták a hagyományos baloldali pártokat (MSZP, DK) – amit a kormánypárti média rendszeresen felidéz –, az ellenzéki párt most arra tud hivatkozni, kemény garanciákat, fékeket tettek az ellenzéki megállapodásba, amelyek biztosítják, hogy ne a 2010 előtti világ jöjjön vissza.
Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója szerint az ellenzék számára fontos, hogy a jelöltek kiválasztása átlátható kritériumrendszer szerint történjen, mert így növelhető a választói bizalom.
Pulai András úgy véli,
ha valóban a lefektetett feltételeknek megfelelő jelöltekkel vág neki az ellenzék a megmérettetésnek, akkor szemernyit sem tehetik sérülékennyé az együttműködést,
sőt, valójában erősítik, hiszen mind a hat párt elfogadta azokat, és ezek a garanciák körültekintőbb eljárásra intenek.
A Publicus Intézet igazgatója meglepődne, ha a hat ellenzéki párt által elfogadott és jó előre megismertetett feltételek ellenére bármelyik párt olyan jelöltet indítana, amelyik mondjuk korrupciós cselekedetért jogellenesen el volt ítélve.
Annak elvi lehetőségét azonban nem zárja ki, hogy egyes ellenzéki pártok a személyi kérdéseknél/vitáknál „használják ki” a személyi garanciákat.
A szakember azonban azt feltételezi, ha egy ilyen kritériumrendszer bekerül a kiválasztási folyamatba, akkor egy ezen tényezőket közösen vizsgáló mechanizmus is be fog kerülni, amely megelőzően és a közös politikai célokra figyelemmel kezeli a kérdést.
Pulai András nem hiszi azt, hogy éppen a személyi feltételek kellenének eszközként a fideszes támadásokhoz, ugyanis a kormánypártnak „több évtizedes, karaktergyilkosságra kihegyezett rendszerei vannak”, és ahogy eddig is, úgy ezután is óriási erővel fognak működésbe lépni, hogy
megpróbáljanak eltakarítani mindenkit, akiről a Fidesz azt gondolja, hogy veszélyes lehet rá.
A szakember szerint a visszahívási opció beépítésénél a Momentumot az a meggyőződése vezérelhette, hogy a személyi feltételekkel sikeresebb lehet az ellenzéki összefogás, és mivel mind a hat párt elfogadt ezt, ők is így gondolhatják.
A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akarnak létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen
– állítja Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki szerint „habarék” ellenzékre már a dualizmus kori Magyarországon is volt példa, most pedig mintha a történelem ismételné önmagát.
Deák Dániel az eddig nyilvánosságra hozott Korszakváltás Garanciái című dokumentumban sem lát olyat, ami ne lenne elvárható minden politikai párttól.
Olyan politikusnak eleve nem kéne közéleti szerepet vállalnia, aki emberi méltóságot sértő kijelentéseket tesz, vagy például korrupciós bűncselekményekben vesz részt. Ezekkel a kritériumokkal nem tették magasra a lécet az ellenzéki politikusok, ugyanakkor olyan témákat helyeztek a középpontba, amellyel saját magukat lőhetik lábon, így taktikailag elhibázott lépés volt
– jelentette ki az Indexnek válaszolva.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte, hogy 2013-ban Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke (a budapesti sajtóházban tartott beszélgetésen az Élő Preambulum és a Mérők Klubja vendégeként – Népszabadság) az MSZP-vel kapcsolatban azt mondta: „én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.”
Deák Dániel szerint az ilyen kijelentések, továbbá a Jobbik múltja is „okozhat még kellemetlen perceket a baloldali szövetség pártjainak”, mert
ahogy Bíró László esetében is napvilágra kerültek az antiszemita és rasszista kijelentések, úgy vélhetően több jobbikos politikus múltjában is lehet még hasonlókat találni.
Amiatt is sérülékenynek tartja az ellenzéki együttműködést, hogy már több ellenzéki vezetésű önkormányzatban – Gödön, Egerben vagy a Ferencvárosban – is felbomlott az összefogás.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője elképzelhetőnek tartja, hogy a Momentum számít a jobbikos vagy a baloldali pártok „korrupciós ügyeinek” kirobbanására, ezért is kérték a visszahívási opció deklarálását a közös garanciákat tartalmazó dokumentumba.
Ebből a témából akarnak majd politikai hasznot húzni, ezért is kötöttek szoros együttműködést a korrupciós ügyekben rendszeresen megnyilvánuló Hadházy Ákossal, aki például Bíró László esetében is kendőzetlenül beszélt a jobbikos politikus korrupciós ügyeiről
– vélekedett Deák Dániel az Indexnek.
(Borítókép: 2018-as parlamenti választáson szavazó. Fotó: Huszti István / Index)