Ugyan még csak most ért véget a téli szünet, de a pedagógusok helyzete az utóbbi hetekben sem sokat változott a szakszervezetek szerint.
A két nagy szakszervezetnek még tavaly novemberben sikerült kiharcolnia, hogy a pedagógusokat is rendszeresen teszteljék Covid–19-vírusra.
Az akkori tesztelés eredményeként az önkéntes résztvevők két százalékának lett pozitív a mintája.
György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétindító sajtótájékoztatóján elmondta, a legutóbbi, hétvégi gyorsteszteken 20 744 óvodai és iskolai dolgozó vett részt,
egy százalékuk, vagyis 209 ember koronavírustesztje lett pozitív.
A mintavétel 99 helyszínen történt, amelyet 263 csapat végezett el.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az alacsony számú pedagógusfertőzöttséget a szűk idő- és térbeli lehetőségek biztosításával indokolta. Közleményükben úgy fogalmaznak,
a pedagógusok számára biztosított tesztelés csak látszatintézkedés, ugyanis egy alkalommal biztosították a lehetőséget, és sokak számára elérhetetlen volt a távolság miatt.
Ráadásul – mint írják –, a tesztelési időpontok gyorsan beteltek, és a tesztelésre utazás is kockázatot jelentett azok számára, akiknek nincs autója, illetve nem a tesztelőpont közelében laknak.
Véleményük szerint,
a pedagógusokat úgy terelik vissza hétfőtől az intézményekbe – a középfokú oktatásban, a szakképzésben dolgozókat pedig nem sokkal ezt követően –, hogy továbbra is kiszolgáltatott helyzetben lesznek.
A PDSZ hiányolja olyan központi óvintézkedések elrendelését, amelyek több más területen dolgozók esetében megvalósultak, mint például a maszkviselés vagy a plexifal.
Ugyanakkor a PSZ megdöbbenéssel fogadta a hétvégén nyilvánosságra hozott koronavírus-oltási tervet, amelyből nem derül ki, hogy az oktatásban foglalkoztatottak mely kategóriába tartoznak.
A szakszervezet szerint az oltási terv ellentmond Müller Cecília országos tisztifőorvos korábbi nyilatkozatának is, e szerint
mindenképpen az »első vonalban« dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportba tartozóknak, illetve az országos közszolgáltatásban részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak.
Ahogy arról már korábban írtunk, a hétvégén megjelent oltási terv szerint az egészségügyisek után a szociális ellátásban részesülők és gondozóik védőoltását szervezik meg, majd őket a kockázati csoportba tartozó hatvanévesnél idősebbek követik.
A PSZ álláspontja szerint a gyermekeken, tanulókon, szülőkön keresztül a társadalom széles csoportjaival érintkező oktatásban foglalkoztatottak számára az oltási terv III. kategóriájában kellene biztosítani az oltás lehetőségét.
Az ATV híradójában az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte: az oltásokra az országba érkező vakcinák beérkezési ütemének megfelelően kerülhet sor.
Természetesen az idős vagy krónikus beteg pedagógusok – minden más idős és krónikus beteg állampolgárral együtt – a kiemelt célcsoportba tartoznak az oltási terv szerint.
– hangsúlyozzák.
A szakszervezet azonban nemcsak ezt nehezményezi, de levelükben azt is hozzátették, hogy
döbbenetes az a feltételes miniszterelnöki bejelentés, hogy tömeges oltás esetén az oltási pontokat esetleg a szavazóhelyiségekben rendeznék be.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek közül sokat nevelési, oktatási intézményekben alakítottak ki, ahová jelenleg még a szülők sem léphetnek be.
A főváros XII. kerületében az önkormányzat valamennyi, az év végi szabadságból visszatérő dolgozóját teszteli a következő napokban. A hivatal tavaly áprilistól szűri nemcsak a munkatársait, hanem rendszeres időközönként a kerület egészségügyi dolgozóit és a nevelési intézmények dolgozóit is. A tesztelések megkezdésétől a Hegyvidéki Önkormányzat eddig több mint 6000 tesztet végeztetett.
A ma már elindult tanításból nem csak a hétvégi tesztelés során kiszűrt koronavírusos tanárok hiányoznak a katedráról. A HR portálon megjelent cikk szerint hosszú évek óta nem volt ilyen kevés főállású pedagógus. A csökkenő tendencia 2016-ban kezdődött, és azóta folyamatosan esik a főállású pedagógusok száma az országban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss oktatási adatai szerint szerint
146,7 ezren dolgoznak főállásban a köznevelésben és a szakképzésben,
ez a szám 3 ezerrel kevesebb a tavalyinál – számolt be róla a Népszava.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint ennek az az oka, hogy
a tankerületi központok és a szakképzési centrumok nem vesznek fel új tanárokat a nyugdíjba vonulók helyére,
és ahelyett, hogy meghirdetnék a megüresedett álláshelyeket, a tantestület többi tagja közt osztják szét a feladatokat.
A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezer, a középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában pedig 398,3 ezer diák vesz részt. A Népszava cikke szerint majdnem háromezerrel kevesebb pedagógus áll a katedrán, mint egy évvel korábban.
Arról azonban még nincs döntés, hogy a középiskolák visszatérnek-e a hagyományos oktatáshoz. Ahogy arról az Index tegnap már beszámolt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint már a jövő héten eldőlhet, hogy a nebulók továbbra is otthonról vagy az iskolapadban folytatják a tanévet.