Idén február 9-én tartották világszerte a Safer Internet Dayt, azaz a biztonságos internet napját, amelyre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) mint a Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciumvezetője online rendezvényeket szervezett – derül ki az NGYSZ közleményéből.
A kezdeményezéshez idén csatlakozott az Index is.
A szervezet beszámolójából megtudható, hogy a Safer Internet Day (SID) célja, hogy az Európai Unió azonos nevű akciótervének keretein belül közel százhetven országban
ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire.
Arról is informál az NGYSZ, hogy az eseményt idén 18. alkalommal rendezték meg, illetve elmondják, hogy ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy a kampányok szervezői a gyerekeket pozitív tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsák, ezt a tudásukat pedig később a családban, az iskolában, a barátokkal, majd a munkájuk során is tudják hasznosítani.
Emellett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat azt is kifejti, hogy Safer Internet Programja arra hívja fel a gyerekek, a szülők és a tanárok figyelmét, hogy miközben használják az internetet, informálódnak, tanulnak, játszanak, barátkoznak és szórakoznak a segítségével, mindig tartsák szem előtt, hogy
a világhálón veszélyek is leselkednek rájuk. Nem mindenki profi internetfelhasználó, de mindenkinek tudni kell az internet előnyeiről és veszélyeiről is.
Az esemény mottója: Együtt egy jobb internetért!
A Nemzetközi Gyermekmentő által szervezett SID magyarországi együttműködő partnerei voltak a Microsoft Magyarország Kft., a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), amelyek képviselői közös, online sajtótájékoztatót tartottak.
Helena Pons-Charlet, a Microsoft Europe Digitális biztonságért felelős jogi osztályának vezetője a „Microsoft Digital Civility Index” (DCI) kutatási eredményeiről számolt be, és elmondta, hogy Magyarország volt a Microsoft harminckét országot érintő, a kibertér veszélyeit vizsgáló felmérésnek az egyik tagja.
A DCI kimutatta, hogy Magyarországon javult az online kommunikáció és magatartás színvonala, a korábbi 77 pontos indexet 73-ra sikerült javítani, ami 4 pontos előrelépést jelentett.
Arról is beszélt a szakember, hogy a járványhelyzet pozitív hatással volt az emberek kibertérben mutatott magatartására, illetve a javulás 80 százalékban tulajdonítható a tizenéveseknek, akik lényegesen pozitívabban ítélik meg a kibertér kommunikációját, mint a felnőttek.
Az idei SID kerekasztal-beszélgetése azt a kérdést járta körül, hogy mi mindent tehetünk egy jobb internetért.
Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország operatív igazgatója elmondta, hogy Magyarországon sokat javult az emberek internetes biztonságérzete, erről DCI-kutatásuk eredményei is tanúskodnak. Egyre többen számoltak be arról, hogy az internetes felületeken segítőkészséggel találkoztak, sokkal kevesebb zaklatásról, hírnévrongálásról számoltak be.
Ezt erősítette meg Vezér-Kovács Dorottya, az ORFK főhadnagya is, aki szerint biztatóak az online biztonság trendjei. Csanak érintette még, hogy létrehozták a Microsoft Digital Civility Challenget, amely négy egyszerű viselkedési ajánlást tartalmaz, amelyekkel még barátságosabbá, élhetőbbé kívánják tenni online életünket.
Ságvári Bence, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutatási Központjának kutatója megerősítette a pozitív trendeket, kiemelve, hogy a néhány hónap alatt létrejött digitalizáció számos új társadalmi kihívást hozott, amelyek kutatása jelenleg is folyik. Véleménye szerint a felnövekvő legifjabb generáció már sokkal korábban elkezdte használni a digitális eszközöket, akár két-három év korkülönbség is számít ezen a téren.
Csanak Gabriella szerint a szülők felelőssége, hogy felkészítsék a gyerekeket az internet kihívásaira. Rá kell mutatni a digitális eszközök jó és hasznos felhasználására, és érdemes megmutatni az offline tevékenységekhez vezető kikapcsológombot is. Ebben a vállalatok, a civil szervezetek és az állam is igyekeznek minden támogatást megadni.
A résztvevők egyhangú célkitűzése 2021-re az, hogy az online kampányokon túl minél több élő eseményen népszerűsítsék és erősítsék a tudatos internethasználatot – amennyiben erre a járványhelyzet lehetőséget ad.
Ugyancsak sor került az idei SID alkalmából meghirdetett képregény- és mémkészítő, illetve internetes hősépítő pályázat eredményhirdetésére is. Összesen 438 pályamunka érkezett be, Budapestről 160, vidékről pedig 278. A nyertesek között összesen közel 1 050 000 forint nyereményt osztottak szét. A zsűri a döntésnél figyelembe vette a pályaművek tartalmát, technikai megoldásait, a kreativitást, ötletességet a témaválasztásban, a terjedelem, illetve az időkeret betartását és a szoftver adta lehetőségek kihasználását, valamint azt is, hogy mennyi munkát fektettek bele az alkotók a munkába.