Karácsony Gergely főpolgármester úgy látja, a kormány látszategyeztetést folytat az általa kiválasztatott partnerekkel a koronavírus-járvány okozta károk felszámolását célzó európai uniós helyreállítási alap felhasználásáról.

A járvány utáni gazdasági újjáépítést segítő hétmilliárd eurós (2520 milliárd forintos) uniós támogatás eredeti célja, hogy a tagországok ne csak kilábaljanak a koronavírus okozta mély gazdasági válságból, hanem egyúttal a fenntarthatóságot, a társadalmi igazságosságot és a digitalizációt segítő, korszerű, jövőbe tekintő és valóban égetően szükséges projektekbe fektessenek – írta a főpolgármester a Facebook-oldalán.

Hozzátette: mindez úgy lehetséges, ha a tagállami kormányok a nemzeti tervek kialakítását a helyi önkormányzatokkal közösen, a helyi gazdaságélénkítésre és klímavédelemre, a helyben bajba jutott szektorok, vállalkozások és munkahelyek szempontjaira és igényeire tekintettel végzik el.

Erről a vonatkozó európai uniós rendelet sem hagy semmiféle kétséget:

A regionális és helyi hatóságok fontos partnerek lehetnek a reformok végrehajtásában és a beruházások kivitelezésében. E tekintetben megfelelő konzultációt kell folytatni velük és be kell vonni őket

– idézett az iratból Karácsony Gergely. Úgy fogalmazott: 

sajnos több európai országban sem így alakul ez a folyamat, és még csak távolról sem alakul így nálunk, Magyarországon.

A kormány látszategyeztetést folytat az általa kiválasztatott partnerekkel, miközben az ellenzéki nagyvárosokat, így például a magyar GDP csaknem negyven százalékát előállító Budapestet nem tekinti partnernek a Magyarországnak óriási lehetőséget kínáló európai támogatás elosztásában.

A főpolgármester minderről annak alkalmából írt, hogy hétfőn van a visegrádi együttműködés elindításának harmincadik évfordulója, és ehhez kapcsolódóan közzétette a Szabad Városok Szövetségének a pozsonyi, a prágai és a varsói főpolgármesterrel közösen aláírt nyilatkozatát is.

Ebben az áll: aggódva figyelik, hogy

a helyi önkormányzatokkal a nemzeti kormány több tagállamban sem folytat érdemi konzultációt. A konzultáció több országban is szimbolikus, a források csak egy töredékét érinti, vagy egyáltalán nem történik meg.