Még mindig vannak nyitott kérdések az ellenzéki együttműködés pártjai között, de a lényegesebb pontokban már sikerült megállapodniuk. A következő hetekben további részletek kerülhetnek nyilvánosságra, a nyár közepétől pedig már az előválasztásoké lesz a főszerep.
Az ellenzéki együttműködés pártjai (Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) a napokban állapodtak meg arról, hogy
Az elmúlt hónapokban több fontos bejelentést is tettek már az ellenzéki pártok, így azt is eldöntötték, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet állítanak, közös miniszterelnök-jelöltet indítanak, valamint közös programmal és listával mérettetik meg magukat a kormánypártokkal szemben. Továbbá hat pontban rögzítették a közös kormányzás alapelveit.
Az ellenzéki pártok közül eddig a Momentum és az LMP mutatott be hivatalosan előválasztásra javasolt jelölteket. A Demokratikus Koalíció Európai magyarok című kiadványából már tavaly novemberben és idén februárban is kiderült, hogy melyik választókerületben kit tervez indítani az ellenzéki párt.
Bár nem párt, de az ellenzéki összefogással együttműködő, Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom két körben nevezett meg civil jelölteket.
Az ellenzéki választók számára az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy ki vezetheti az Orbán-ellenes egységfrontot a 2022-es országgyűlési választásra. Az elmúlt hetekben két fontos miniszterelnök-jelölti bejelentés történt, de azt megelőzően is akadtak, akik bejelentkeztek már az előválasztásra.
Az eddigi jelentkezők, illetve valószínűsíthető vagy lehetséges aspiránsok:
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke tavaly ősszel jelezte, hogy kész megmérettetni magát az előválasztáson.
Pálinkás József akadémikus, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, az Új Világ Néppárt alapító-elnöke szintén tavaly ősszel jelentkezett be az előválasztásra, és azóta is több interjúban, megszólalásában hangsúlyozta, hogy kész vállalni az ellenzéki együttműködés pártjainak feltételeit.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője idén januárban közölte évértékelő Facebook-videójában, hogy elindul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke idén februárban – hasonlóan, mint Jakab Péter – online eseményen jelentette be, hogy pártja miniszterelnök-jelöltjeként vállalja a megmérettetést.
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke tűnik a legesélyesebb jelöltnek a közvélemény-kutatások szerint, csakhogy ő még nem kötelezte el magát az indulás mellett. Korábban határozottan hárította, hogy a miniszterelnök-jelöltségen gondolkodna, nemrégiben azonban az ATV Egyenes beszéd című műsorában már nem zárkózott el a jelöltségtől, amennyiben lesz előválasztás. Az pedig már eldőlt, hogy lesz.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője még nem jelentette be az indulását, de a jelöltségével már szinte minden szereplő számol. Gyurcsány Ferenc legutóbb a Klubrádiónak arról beszélt, nem lesz miniszterelnök-jelölt, de a feleségét, Dobrev Klárát győzködik, hogy induljon a jelöltségért.
Az ellenzéki együttműködésen és előválasztáson kívül is akadnak miniszterelnök-jelölti aspiránsok:
Szanyi Tibor volt szocialista politikus indul pártja, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) jelöltjeként.
Toroczkai László lesz a Jobbikból kiváltak által alapított Mi Hazánk Mozgalom „csúcsjelöltje”.
Kis pártok nagy álmokkal című cikkünkben megírtuk, hogy mit lehet tudni az ellenzéki együttműködésen túli szereplőkről.
Arról, hogy a pártok által meghatározott és most nyilvánosságra hozott előválasztási feltételek mennyiben, illetve milyen módon befolyásolhatják a közös jelöltek kiválasztását, az Index elemzőket kérdezett.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint az, hogy a civil jelölteknek előre jelezniük kell, melyik párt leendő frakciójához szeretnének csatlakozni, „nem éppen tetszetős lépés”, de hatalompolitikai szempontból indokolható.
Minél több párt vesz részt ugyanis az ellenzéki összefogásban, annál többfelé kellene osztani az esetleges kormányváltás utáni kormányzati és parlamenti pozíciókat. Márpedig éppen elég nagy kihívás lehet a hat ellenzéki pártot úgy összetartani, hogy sem az előválasztási ütközetekben, sem a 2022-es választások után ne mérgesedjen el a közöttük lévő kapcsolat.
Már az is bravúrral érne fel, ha ez a hatpárti szövetség nem bomlana fel 2022 tavaszáig, így ennek kibővítése érthetően kizárt a hat pártvezető számára. Ráadásul, egy új párt/mozgalom a meglévő hat párttól vehet el az előválasztások folyamán pozíciókat
– fogalmazott Nagy Attila Tibor az Indexnek.
A politikai elemző úgy véli,
a hat ellenzéki párt megállapodása a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországért érdekeit sértheti,
hiszen ők önállóan szeretnék megmutatni magukat, „nem pedig beszürkülni valamelyik párt frakciójába”.
Nagy Attila Tibor azonban arra is rámutat, Márki-Zay Péter sietve jelezte, hogy elfogadja az ellenzéki pártok feltételeit, ám ezért vélhetően a zárt ajtók mögött kérhet majd valamit cserébe.
Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója szerint az ellenzéki együttműködés pártjai csak akkor tudják a közös célokat és a választóik érdekeit hatékonyan képviselni, ha hozzájuk lojális politikusok kerülnek be a parlamentbe, és nem politikai kalandorok.
A pártok a későbbi kormányozhatóság és a saját választóik érdekében hozták meg ezt a logikus döntést
– tette hozzá a szakember az előválasztási feltételekkel kapcsolatban.
Azt is fontos szempontnak tartja, hogy a jelenlegi – kétharmados – házszabály a független képviselőknek nagyon minimális teret ad a munkára, és így érdemi kiteljesedésre csak frakciókban van lehetőség.
A »civil« indulónak nem pártot kell választania, hanem frakciót. Nem kell belépnie az adott pártba, és kilépnie a civil szervezetből, vagyis az identitásának azon szeletét sem kell feladnia a közös munka során. A hat együttműködő párt elég széles ideológiai, világnézeti és közpolitikai spektrumot fed le ahhoz, hogy minimális kompromisszumok árán meg tudja találni a hozzá közel álló frakciót
– hívja fel a figyelmet Pulai András.
Az Azonnali által ismertetett közlemény szerint az Új Világ Néppárt számára nem egyértelmű, hogy mint ellenzéki párt elindulhatnak-e jelöltjeikkel önálló pártként az előválasztásokon. „Az sem világos, hogy amennyiben az Új Világ Néppárt jelöltjei kellő számban megnyerik az előválasztást, és azt követően a körzeteikben az országgyűlési választást, akkor az Új Világ Néppárt alakíthat-e önálló frakciót a parlamentben” – írta a párt. Pálinkás Józsefék ezért arra kérik az ellenzéki együttműködés pártjait, hogy nyilatkozzanak egyértelműen: „lehetővé teszik-e további, szintén kormányváltást kívánó pártok indulását az előválasztásokon”.
A kétfordulós miniszterelnök-jelölti előválasztás annak lehet hátrányos, aki nem vagy alig rendelkezik országosan kiépített szervezettel és/vagy alacsonyabb népszerűségi pontok tudhat magának. Nagy Attila Tibor ez alapján Pálinkás József pártját és Márki-Zay Péter mozgalmát látja hátrányos helyzetben.
Az viszont nagymértékben befolyásolhatja majd az előválasztás kimenetelét, hogy az első forduló után ki melyik jelölt mögé áll be a második fordulóban.
Pulai András szerint a kétfordulós előválasztás valójában nem az egyik vagy másik jelölt ellen van, hanem az ellenzéki választók érdekében. Így lehet biztosítani, hogy tényleg a legtöbb szavazót megmozgatni képes jelölt legyen Orbán Viktor kihívója.
Azokat a jelölteket segíti, akik kevésbé megosztóak az ellenzéki szavazók, különösen az előválasztáson részt vevők körében. Ám mivel várhatóan a legintegratívabb jelölt tudja a legtöbb szavazatot begyűjteni az országgyűlési választáson is, ezért ez valójában a teljes ellenzéki közösség érdeke
– fejtette ki a Publicus Intézet igazgatója.
Az ellenzéki együttműködés pártjai azt is meghatározták, hogy képviselőjelöltként 400, miniszterelnök-jelöltként 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése szükséges az előválasztáson való induláshoz.
Nagy Attila Tibor szerint ezen elvárás a komolytalan jelöltek kiszűrésére szolgál. Logikus feltételnek tartja, mivel legalább 2 millió potenciális ellenzéki szavazó van,
viszonylag könnyen teljesíthető a bejáratott politikai erők számára.
A politikai elemző arra figyelmeztet, az országos ellenzéki előválasztás politikai innováció, de komoly veszélyeket is rejt.
Ha viták miatt botrányba fulladna az előválasztás, az a Fidesznek kedvezne, mert rámutathatna a hatpárti ellenzéki összefogás kormányképtelenségére.
Pulai András az Indexnek felidézte, hogy már a 2019-es főpolgármesteri előválasztáson is volt indulási feltétel, akkor 2000 aláírást kellett összegyűjteni. A most meghatározott ajánlási kritériumok sem tekinthetőek a Publicus Intézet igazgatója szerint magasnak, és az egyetlen célja a komolytalan, troll indulók kiszűrése.
Aki kicsit is komoly jelölt, az legalább 10+ százalékra számíthat, neki nem lehet gond ezen aláírások begyűjtése. Ez a megoldás érdemben csökkenti, sőt, valószínűleg teljesen eliminálja az olyan kamujelöltek indulását – amit egyébként az országgyűlési választáson is tapasztaltunk –, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint ajánlást
– fogalmazott Pulai András.
(Borítókép: Külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák Budapesten a Nemzeti Választási Irodában 2020. október 15-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)