Index Vakbarát Hírportál

Budapesten tartanák az ország legnagyobb múzeumát

2021. március 9., kedd 17:34 | három éve frissítve

A főváros nem támogatja, hogy a Természettudományi Múzeum, amely egy rendkívül érzékeny, biztonságosan nehezen mozdítható gyűjteménnyel rendelkezik, vidékre költözzön.

Újra felkavarta a Magyar Természettudományi Múzeum elköltöztetése ügyének állóvizét Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, amikor a Józsefvárosi pályaudvar rozsdaövezetének területét ajánlotta lehetséges új helyszínnek.

Amint arról az Index is írt korábban, több érv szól a növény-, állat- és ásvány gyűjtemények Budapesten tartása mellett. Maga a múzeum reformkori alapítólevelében is az szerepel, hogy a Nemzeti Múzeum részeként a gyűjteménynek a nemzet fővárosában kell lennie. A múzeum megalapítása időben megelőzte a hadi akadémia létrejöttét. 1996-ban, a Ludovika Lovarda épületében nyílhatott meg az MTM új állandó kiállítása (a korábban kiégett mozi épülete új funkciót kapva újult meg). Amikor a Ludovika épületegyütteséből a lágymányosi egyetemi kampuszra költöztették az ELTE itt lévő tanszékeit, akkor nyílt – részben meg is valósult – lehetősége a múzeumnak, hogy a város különböző pontjain lévő gyűjteményeit ide, egy helyre koncentrálja. A tetőtérbe költözött az Embertani Tár és az Állattár két jelentős mintegy 70.000 példányt őrző gerinces gyűjteménye, a földszintre az Őslény- és Ásványtár.

2004-ben adták át a múzeum közönségforgalmi terét, több milliárd forint közpénzt költve a múzeumi koncepció megvalósítására. Az épületegyüttest érintő gyökeres  funkcióváltási elképzelés, miszerint a Ludovikára helyezik a több felsőoktatási intézmény fúziójával létrehozott NKE-t, akkor vált biztossá, amikor 2015 nyarán a már birtokon belül lévő Nemzeti Közszolgálati Egyetem 30 milliárd forintot kapott a Ludovika Campus bővítésére.

2018 decemberében született az a kormányhatározat, mely egyértelművé tette, hogy a múzeum elhelyezésére vidéken kell megoldást találni. Bár a jogszabályban arra is utalt a jogalkotó, hogy a cél megvalósítása érdekében az érintett önkormányzatot is be kell vonni az előkészítésbe, megkeresésünkre a debreceni önkormányzat a projektet felügyelő minisztériumhoz irányított. A múzeum jelenlegi vezetőjét, Bernert Zsolt főigazgatót is megkerestük, titkársága későbbi visszahívást ígért.

Ugyan a költözés már több mint három éve eldöntött tény, mégsem osztanak meg annak hozzávetőleges időpontjáról információt a döntéshozók. Nagyobb probléma azonban a múzeum humán erőforrását biztosító szakalkalmazott: elsősorban preparátor és kutató állománya. Miután nyilvánossá vált, hogy Debrecen lehet az új hely, a budapesti szakemberek döntő többsége világossá tette, hogy nem követik az intézményt. A problémát az jelenti, hogy a jelenlegin kívül nincs természettudományos muzeológiában jártas és legalább MSc, de inkább PhD fokozattal rendelkező biológus állomány az országban, mivel ilyen irányú egyetemi képzés sincs. Az itteni műtárgy állomány szakszerű megőrzéséhez és gyarapításához, és tudományos feldolgozásához szükséges preparátor és kurátor szakmát a csak a Természettudományi Múzeumban eltöltött több éves munkával  lehetett (eddig) elsajátítani.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a rozsdaövezetek rehabilitációjával hozta összefüggésbe azt a felvetését, hogy talán mégis jobb lenne a múzeumot a fővárosban tartani.

Az RTL Kubnak nyilatkozva a józsefvárosi pályaudvart javasolta új helyszínként. Ha már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem helyigénye miatt a múzeumnak el kell hagynia jelenlegi otthonát, felvetése szerint a Sorsok Háza melletti területen lehetne az új épületét felépíteni. A hivatkozott területen egyébként már évek óta áll egy félkész múzeumi épület. A Főváros által javasolt helyszín előnye, hogy nem kellene messze szállítani a mintegy 100 millió darabos gyűjteményt.

Lapunknak azt mondta: a főváros által elkészített „Otthon Budapesten” városfejlesztési stratégia egyik sarokköve a  barnamezős területek, a rozsdaövezetek rehabilitációja, a városi vérkeringésbe való bekapcsolása. Ennek egyik eszköze lehet, ha kulturális intézményeket, múzeumokat helyezünk el ezeken a területeken. A Városliget jövőjéről szóló vitairat és javaslatcsomag kitér a Természettudományi Múzeum ideális helyére is.

A főváros nem támogatja, hogy a Természettudományi Múzeum, amely egy rendkívül érzékeny, biztonságosan nehezen mozdítható gyűjteménnyel rendelkezik, vidékre költözzön. A mi javaslatunk egy vitairat, ami többek között erre a problémára is konstruktív javaslatot ad, de mindeddig nem zajlottak tárgyalások ezzel kapcsolatban. 

A finanszírozó a kormány lenne ebben az esetben is.  A terület állami tulajdon. A főpolgármester-helyettes bízik abban, hogy a kormány képviselői nyitottak lesznek a tárgyalásokra.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a feltett kérdések (honnan lesznek új munkatársak, mikor várható a költözés, hol lesz az új ingatlan, miről egyeztettek Debrecen polgármesterével) megválaszolása helyett lapunkkal azt közölte, hogy a Természettudományi Múzeum már két évszázada vár önálló épületre, egységes és végleges elhelyezésre. A világ más országaiban sincs minden jelentős múzeum a fővárosban. Debrecen Magyarország második legnagyobb lélekszámú városa, amelynek a kormány régiós szintű, akár az országhatárokon is túlmutató központi szerepet szán a gazdaságfejlesztésben, oktatásban, innovációban, közlekedésben és kultúrában is. A hajdú-bihari megyeszékhelyen jön létre a Debreceni Egyetemre alapozva az egyik hazai science park is, amely köré jelentős tudományos és innovációs együttműködések építhetőek fel nemzetközi partnerek és hazai vállalkozások bevonásával.

A városban olyan léptékű fejlesztésre van lehetőség, amely a jelenlegi Természettudományi Múzeumot korszerű, egyszerre tömegeket vonzó és országos tudásközpontként szolgáló intézményként értelmezheti újra. Bár Debrecen akár külföldről is elérhető repülővel, vonaton vagy autópályán, gazdag gyűjteményének darabjai vándorkiállításokon házhoz mehetnek majd a távolabbi országrészek lakóihoz.

(Borítókép: A Magyar Természettudományi Múzeum főbejárata  a főváros VIII. kerületében a Ludovika téren. Fotó: Róka László / MTI)

Rovatok