Miután tavaly év végén megszületett a teljes összefogás az ellenzéki együttműködés pártjai között, idén januártól elindult a politikai kommunikáció szorosabb összehangolása is. Ezt az irányvonalat követve a pártok közös nyilatkozatokat és javaslatokat kezdtek el közzétenni, reagálva a kormányzati kommunikációra, illetve megpróbálva ellensúlyozni azt.
A politikai viták fókuszába került járványkezeléssel kapcsolatban januárban kezdeményezték az ellenzéki együttműködés pártjai (Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd), hogy az Országgyűlés a gazdasági válság és a járvány kezelését, valamint a vakcinabeszerzéseket ellenőrző vizsgálóbizottságokat hozzon létre.
Miután ezt a kormánypártok „visszaütötték”, és az ellenzék által a járványhelyzet miatt összehívott rendkívüli ülésnapon sem vettek részt, az összefogás február közepén jelentette be, hogy megkezdi működését az úgynevezett Covid 2021 vizsgálóbizottság.
Az ellenzéki pártszövetség által kiadott közlemény szerint a testület célja, hogy képet adjon az Orbán-kormány koronavírus-járványban mutatott teljesítményéről, és átfogó jelentéssel járuljon hozzá a jövőbeli kihívások kezeléséhez.
Azt is írták, hogy a vizsgálóbizottság kiemelten foglalkozik majd a kormány járványügyi, gazdaságvédelmi és vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos döntéseivel.
Azzal, hogy az intézkedések valóban a magyar társadalom érdekét szolgálták-e, illetve milyen tanulságok vonhatók le azokból
– tették hozzá. Továbbá független szakértők, orvosok bevonását ígérték a bizottsági munkába.
Az ülésekre meghívták Kásler Miklóst, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterét és Müller Cecília országos tiszti főorvost, legutóbb pedig Orbán Viktort és Szijjártó Pétert is, de távol maradtak az ellenzéki bizottságtól.
Az eddig már négyszer ülésező vizsgálóbizottság munkáját általában élőben is nyomon lehet követni az együttműködésben részt vevő egyes ellenzéki pártok Facebook-oldalán.
A legutóbbi, március 5-i ülés után ellenzéki képviselők a kormány „járványkezelésének összeomlásáról” beszéltek az oltásprogram körül kialakult káosz miatt. Többek között a kormány következetlenségét is bírálták, hogy akkor indít a nyitásról nemzeti konzultációt, amikor éppen szigorít a korlátozásokon.
Mi a bánat folyik itt? Mit csinál Orbán Viktor?
– tette fel a kérdést Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője a bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón.
A kormányoldalon is következetlenséget tapasztalnak, de az ellenzék részéről, amelynek sorain belül néhány hete még a nyitást szorgalmazó hangok erősödtek, most mégis elégedetlenek a kabinet intézkedéseivel.
A Momentum február elsején hirdette meg „Nyissuk újra Magyarországot! De ésszel” című, hatpontos programját, illetve egy petíciót is elindított. Ebben az ellenzéki párt azt javasolta, hogy
a járvány terjedésének lassulásával párhuzamosan, észszerű lazításokkal, óvatosan nyissák újra Magyarországot, egy átlátható nyitási tervet követve.
Kezdeményezték, hogy
Hozzá kell tenni, a párt azt is kérte, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a járványügyi adatokat, mert csak így lehet megalapozott döntéseket hozni a korlátozásokról.
A nyitási program azóta lekerült a napirendről, a párt elnöke, Fekete-Győr András a kormány által bejelentett szigorított korlátozások után a közösségi oldalán azonban már arról írt, ha ő lenne a miniszterelnök, akkor a lezárásokat legalább két héttel előre bejelentették volna, hogy fel tudjanak készülni az emberek és a vállalkozások.
Február közepén, parlamenti felszólalásában Jakab Péter, a Jobbik elnöke szintén nyitást sürgetett.
Nyitni kell, különben végleg bezárunk
– mondta, és a korlátozások fokozatos és szakszerű enyhítését követelte. Egy március 4-i Facebook-bejegyzésében a kormány bukásáról írt, azután, hogy szigorításokat jelentettek be a nyitásról szóló nemzeti konzultáció elindítását követően.
Úgy tűnik, a kórházakba vezényelt katonák fegyverei nem tudták legyőzni a vírust, ezért a kormány a végső csodafegyverhez nyúlt: töltsük ki a nemzeti konzultációt, és akkor majd kinyit az ország. Elképesztő hozzáállás
– fogalmazott Jakab Péter.
Legutóbb Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét kérdezték a nyitás ügyében az ATV-ben. A műsorvezető, Rónai Egon emlékeztette a szocialista politikust, hogy nemrég még az ellenzék, „a DK-tól a Momentumig, az MSZP-től a Jobbikig” mindenki arról beszélt, hogy nyitni kell, és a kormány meddig akarja még sanyargatni az embereket.
Kunhalmi Ágnes szerint ez nem pontosan így van, és inkább a bajba jutott szektorok nehéz helyzetére hívták fel a figyelmet.
Aki akkor arról beszélt, hogy nyitni kellene, azok valójában nem a nyitást szorgalmazták, hanem felhívták a kormány figyelmét, hogy vagy nyissatok ki, ami lehetetlen, mert még itt a vírus, vagy adjátok oda a pénzt, amit kérnek
– fogalmazott a szocialista politikus.
Hát, én nem teljesen így emlékszem, de elfogadom, hogy ebben lett volna logika
– jegyezte meg Rónai Egon.
Az ellenzéki együttműködés pártjai mind egyetértenek abban, hogy a kormány többnyire rosszul reagált a járványra, elégtelenek az egészségügyi és gazdasági intézkedései, nem megfelelő válaszokat adott a szociális krízis megelőzésére, és átláthatatlanná tette az oltási menetrendet.
Az elmúlt hónapokban külön-külön a pártok már többtucatnyi saját javaslattal álltak elő. Ezek között szerepelt
A közös konklúzió még nem született meg, kérdésünkre, hogy melyek az ellenzék legfontosabb megállapításai, illetve javaslatai a magyarországi járványkezeléssel kapcsolatban a Covid 2021 vizsgálóbizottság négy ülése után, a pártok sajtóosztályai azt válaszolták: az elkészült jelentésüket majd közösen fogják nyilvánosságra hozni.
Közös javaslat azonban már van, az ellenzéki együttműködés pártjai a tömeges oltás akadozása és problémái miatt azt követelték a napokban, hogy a járványügyi szakemberek, az orvosi kamara és az önkormányzatok bevonásával létrejövő szakmai testület, a Nemzeti Oltási Bizottság vegye át a kormánytól az oltási program megtervezését és végrehajtását.
A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan a kormány adja át az önkormányzatoknak, hogy azok saját maguk szervezhessék meg településeik oltási programjait. Az önkormányzatok eddig gyorsabban, hatékonyabban, emberségesebben reagáltak a járványra és a válságra, mint a kormány, most is készek és alkalmasak a cselekvésre
– közölték.
A kormány és az ellenzék közötti kommunikációs háborúban mindkét fél következetlenséggel és hozzá nem értéssel vádolja a másikat, de míg utóbbi számonkérés nélkül bármit ígérhet és mindent kritizálhat, addig előbbi rendelkezik a döntéshez szükséges politikai hatalommal és a járványhelyzet felméréséhez szükséges adatokkal. Vagyis a felelősség – az eredmények és kudarcok esetén egyaránt – a kormány vállát nyomja.
(Borítókép: Az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztatója a Covid 2021 vizsgálóbizottság ülése után, 2021. március 5-én. Fotó: Demokratikus Koalíció / Facebook)