A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg – tájékoztatták az MTI-t.

Azt is írták, hogy a nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható.

A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer. Lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először 1784-ben a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében. Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert – idézte fel a Mavir.

Uniós pályán pattog a labda

Az Európai Parlament még 2019 márciusában határozott arról, hogy támogatja azt az európai bizottsági javaslatot, amely az évenként kétszer esedékes óraátállítás 2021-es eltörléséről szólt.

Bár a tagállamok dönthetnék el, hogy melyik időszámítást, a nyárit vagy a télit követik, az Európai Parlament egymás közötti egyeztetéseket javasolt. A tagállami kormányokat tömörítő uniós testületben, az Európai Tanácsban kellene dűlőre jutni a kérdésben, de eddig erre nem került sor.

A legutóbbi kormányinfón is szóba került az óraátállítás kérdése, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt hangsúlyozta, hogy uniós döntésre van szükség.

Magyarország nyitott arra, hogy ha az európai uniós többség egyetért, akkor eltöröljék az óraátállítást, de egyedül nem hozhat ilyen döntést

– jelentette ki a miniszter. Gulyás Gergely korábban – szintén a kormányinfón – az óraátállítással kapcsolatban kifejtette: senkinek nem érdeke, hogy például Ausztria és Magyarország az eltérő választás miatt különböző időzónába kerüljön. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar kormány a nyári időszámítást tartja jobbnak.

Az MTI-nek küldött közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) emlékeztetett: az Európai Parlament azért kért további egyeztetést az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel, ha egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Az ITM tájékoztatása szerint

a javaslattal kapcsolatban elfogadott uniós tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és a 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta.

Az emberek véleményét is kérjék ki

A napokban kiadott közleményében a Magyar Alvás Szövetség arra hívta fel a figyelmet: fontos lenne, hogy az emberek véleményét is meghallgassák a kormányok, de a tudomány álláspontját sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Azt is írták, hogy az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő.

A kérdéskör komoly gazdasági és társadalmi összehangolást igényel nemzetközi szinten. Így nem fordulhat elő, hogy például a szomszédos országokban különböző időszámítás legyen

– figyelmeztetett a Magyar Alvás Szövetség.

(Borítókép: Ujvári Sándor / MTI)