Autós körökben elterjedt babonaság, hogy gépkocsimosás után nagy valószínűséggel számítani lehet arra, hogy a madarak felülről megcsodálják a kocsit, és ha tetszik nekik, meg is jelölik. Az ürülékbombázások ilyenkor tavasszal egyre gyakoribbak, és az autó fényezésén hátrahagyott nyomok nem csak esztétikai problémát jelentenek: a jármű fényezését is kikezdik.
A tavasz és a nyár azért különösen nehéz időszak az autó fényezett felületei szempontjából, mert ilyenkor nemcsak madárból van egyre több – hiszen itt a párzás ideje, és a vándormadarak is visszatérnek –, hanem a felmelegedő levegőtől lágyabbá válik a fényezés, és az intenzív napsütés után este, amikor lehűlnek a fémlemezek, még erőteljesebben odaragadnak a szennyeződések, köztük a madárpiszok is.
Ezért célszerű mielőbb megszabadulni az ilyen nyomoktól, mert olyan foltot hagyhatnak, amit később már csak különleges felületkezeléssel lehet helyrehozni.
A madárpiszok ugyanis komisz, savas anyag, sötét és világos árnyalatokkal, ami azért nem homogén, mert az emésztőrendszerben összeállt ürülék egy része valójában húgysav, vagyis a madár vizelete.
Az ürülék ráadásul homokot is tartalmaz, és ha száraz ronggyal igyekeznek eltávolítani, a homok apró szemcséi felkarcolják a kocsi fényezését. Nem jó ötlet tehát a guanót az autón hagyni, célszerű minél hamarabb lemosni, már csak azért is, mert beszáradt állapotban nehezebb eltüntetni. Megelőzésként pedig érdemes évente egyszer-kétszer levakszolni a karosszériát, hogy a festékréteg hatékonyabban ellenállhasson a madarak által okozott kellemetlenségeknek.
És még egy fontos figyelmeztetés: mivel a madárürülék baktériumokat, fertőzést hordozó élősködőket, gombákat tartalmazhat, takarításkor ajánlatos védőkesztyűt viselni.
Szép számmal akadnak olyanok is, akik a madárpiszkot megtiszteltetésnek, szerencsének tekintik. Különösen a szláv népek körében elterjedt vélekedés ez, de a Távol-Keleten is pozitív várakozás kapcsolódik az efféle eseményhez. Koreában és Japánban ugyanis régen szépítőszert, kozmetikumot állítottak elő egyes madarak, például a fülemüle ürülékéből. De vallásos gyökerei is lehetnek az ilyen hiedelemnek, ugyanis a mitológiai istenek gyakran madarakként jelentek meg az emberek előtt, ezért megtiszteltetésnek, szerencsésnek számíthatott olyan kiválasztottnak lenni, aki érintkezhet az isteni anyaggal.
Az autógyártók a madarak kellemetlenkedésére is igyekeznek választ adni, és ellenálló fényezés kidolgozásán fáradoznak. Ennek érdekében például mesterséges madárürüléket fejlesztett a Ford. A laboratóriumban előállított szintetikus trutymó annyira valósághű, hogy összetevőiben is leképezi az európai madárpopuláció nagy részének étrendjét és az ezzel járó magas savtartalmat. A mesterséges ürüléket spray formában viszik fel a próbapanelekre, amelyeket aztán a nyári forróságot modellezve 40, 50 és 60 Celsius-fokos hőkamrákba tesznek, hogy egészen a végső határig teszteljék a festékréteg korrózióvédelmét. A kísérletek alapján a mérnökök a karosszéria színét adó festékréteg kikeverésekor a pigmentanyagok, gyanták és oldószerek gondos adagolásával képesek elérni, hogy a festékbevonat összetétele optimális legyen, így a fényezés az évszaktól és az időjárástól függetlenül ellenáll a madarak által okozott szennyeződéseknek.
(Borítókép: Guanókormoránok a Paracas Nemzeti Parkban, Peru csendes-óceáni partvonalánál, guanóval borított sziklákon. Fotó: Shutterstock)