A koronavírus-járvány egy éve alatt a hajléktalanok körében sikerült elkerülni a tömeges egészségügyi katasztrófát a hajléktalanellátók által időben bevezetett járványügyi intézkedéseknek is köszönhetően, ugyanakkor egzisztenciális katasztrófa figyelhető meg – foglalta össze a hajléktalanok körében végzett szokásos február 3-i országos felmérés tapasztalatait a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Győri Péter, aki egyben a kutatást végző Február Harmadika Munkacsoport vezetője is, elmondta: a munkaképes korban lévő hajléktalanok 42 százalékának csökkent a jövedelme, csaknem minden második dolgozó elveszítette munkáját, továbbá másfél-kétszeresére nőtt a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők aránya. Mindez a válaszadók 20-30 százalékánál az alapvető szükségletek kielégítését, a táplálkozást, öltözködést és gyógyszerek beszerzését is folyamatosan korlátozza.
Idén 1500, közterületen élő és 5200 hajléktalanszállón lakó ember válaszolt önkéntesen az országos adatfelvétel kérdéseire. A válaszokból kitűnik, hogy a hajléktalanok zöme jól tájékozott a koronavírus tüneteit illetően.
A felmérés szerint a járványügyi védelem, beleértve a tesztelést, nagyon különböző mértékben jutott el a hajléktalanokhoz, a települések közötti különbségek igen nagyok – írja az MTI. Budapesten az összes megkérdezett 73 százaléka volt tesztelve, Miskolcon, Szegeden, Zalaegerszegen, Nyíregyházán és Kecskeméten azonban a válaszadók többségét nem tesztelték. Az elmúlt egy év alatt országosan a válaszadók 57 százaléka esett át tesztelésen. Az összes válaszadó 10 százalékának, az összes tesztelt 19 százalékának volt a tesztje pozitív.
A felmérés vezetője emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt elhunyt hajléktalan emberekről – az adatfelvétel természete miatt – nincsenek információik.
A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag tömeges egészségügyi katasztrófára számított sok ember a körülmények – az utcán élés és a tömeges szállások – miatt. Győri Péter azonban elmondta, hogy a hajléktalanokat ellátó intézmények már tavaly március legelején jelentős védekezési szabályokat vezettek be. Ha ezt nem tették volna, az ellátórendszer „bebukott volna”, és tömeges katasztrófa következett volna be – szögezte le.
Azt nem tudják, hogy az egzisztenciális katasztrófát mikorra és hogyan lehet majd kiheverni, de abban biztosak, hogy ehhez kevesek lesznek az ellátórendszer szolgáltatásai, szükség lesz más segítségre is.