A magyar kormány már közzétette azt a programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mire költenék az 5800 milliárd forintot. A kormányfő és az EB-elnök ezt fogják áttekinteni, Ursula von der Leyen itt jelezheti Orbán Viktornak a felmerülő aggályokat.

A magyar tervezet kilenc fő fejlesztési komponensből áll, mellettük az előirányzott összeg milliárd forintként:

• demográfia és köznevelés: 458,27 milliárd forint
• egyetemek megújítása: 1191,52
• felzárkózó települések: 219,96
• vízgazdálkodás: 163,51
• fenntartható zöld közlekedés: 1417,60
• energetika: 428,10
• átállás a körforgásos gazdaságra: 353,00
• digitalizáció: 284,25
• egészségügy: 1268,01
• a tizedik pont a szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások: 12,88

Összesen 5797,10 milliárd forint.

Ahogy a 432 oldalas anyagban is felhívják rá a figyelmet, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében a rendelkezésre álló keret 51 százalékát fordítanák klímapolitikai célokra, pedig a kötelező minimum csak 37 százalék.

Az egyetemekre is kiemelkedő összeget, 1191 milliárd forintot szánnak, ahogy az egészségügyre is, több mint 1200 milliárd forinttal.

Az egészségügyre vonatkozó alfejezetből kiderül, hogy az uniós forrást bevonnák az orvosok béremelésének finanszírozásába is, a hat intézkedés:

1. Alapellátás fejlesztése a háziorvosok szerepének erősítésére, a lakóhelyközeli szolgáltatások bővítésére és a szakellátás tehermentesítésére.
2. A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása.
3. Dél-budai Centrumkórház, ezt szokták szuperkórházként is emlegetni.
4. Az orvosok jövedelemviszonyainak rendezése, a hálapénz kivezetése.
5. Egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek fejlesztéséhez szükséges beruházások megvalósítása.
6. Az egészségügy digitális átállásának támogatása.

Fontos pont a vasút

A fenntartható zöld közlekedésnél külön pontot szánnak a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöld átalakítására, olvashatunk például

• 59 darab HÉV-jármű,
• 21 nagy kapacitású motorvonat,
• és 5 villamos beszerzéséről is.

Célként határozzák meg, hogy 2040-ig 80 százalékkal növekedjen a vonatokat használó utasok száma, ezt járműbeszerzéssel és a vasúti infrastruktúra fejlesztésével is megtámogatnák.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tegnapi online sajtótájékoztatója alapján arról számoltunk be, hogy a kormány mindössze egyetlen alkalommal egyeztetett a fővárossal az uniós források felhasználásáról.

A szennyezéscsökkentést segítenék a zéró emissziós buszközlekedés fejlesztésével is, az energetika egyik legfontosabb pontja pedig a lakossági napelemes rendszerek támogatása. Már tavaly is szó esett a napelem-használat ösztönzéséről, egy várhatóan 2021 júliusától elérhető projekt keretében.

(Borítókép: Orbán Viktor és Ursula Von der Leyen Brüsszelben 2020. február 3-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)