Nincs még olyan választókerület, ahol már most egyértelműen meglenne az ellenzék közös jelöltje, de több jel is abba az irányba mutat, hogy nem mindenhol előválasztással dőlhet el, ki lesz az, aki megmérettetheti magát a kormányoldal jelöltjével szemben a 2022-es országgyűlési választáson.
Az Index összefoglalójában már megírtuk: benne van a pakliban, hogy nem mind a 106 választókerületben lesz szükség előválasztásra.
A 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztás lebonyolítását segítő Civil Választási Bizottság most is tevékeny szerepet töltene be az előválasztás folyamatában. A szervezet elnöke, Magyar György az Indexnek áprilisban nyilatkozott, és arra hívta fel a figyelmet: nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy a választók ne azt érezzék, hogy az ő közvetlen, aktív közreműködésükre van szükség.
Tavaly augusztusban állapodott meg a hatpárti ellenzéki összefogás (a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd), hogy mindegyik választókerületben egy jelöltet állítanak. Az akkor kiadott közleményükben úgy fogalmaztak:
A pártelnökök megállapodtak abban, hogy az ország érdekében közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.
Vagyis akkor még nem zárták ki azt, hogy a tárgyalóasztalnál is megegyezhessenek a közös jelöltekről. Idén februárban azonban már amellett tettek hitet, hogy a tárgyalóasztal helyett a választók kezébe adják a döntést.
[…] immár végérvényesen kijelenthető: mind a 106 választókörzetben előválasztáson dől el, kiket tartanak a választók alkalmasnak a Fidesz legyőzésére, és méltónak a magyarok további képviseletére
– közölte a hatpárti ellenzéki összefogás.
Az ellenzéki pártok azóta rendre beszámolnak az összefogással és az előválasztással kapcsolatos legfontosabb döntésekről, noha több kérdés is még tisztázásra szorul.
Mind a 106 választókerületben előválasztást szervezni nem kis munkát, összehangoltságot igényel a pártok részéről, továbbá biztonsági és informatikai feltételei is vannak a lebonyolításnak. Minden költséget az összefogásban részt vevő hat párt áll. A járványhelyzet is olyan tényezővé vált, amivel számolniuk kell a szervezőknek.
Az Indexnek több pártközeli és pártbéli forrása is korábban arról beszélt: az, hogy az ellenzéki pártok elkötelezték magukat az előválasztás mellett, nem azt jelenti, hogy ha valahol van egy erős jelölt, ne születhetne megállapodás a közös támogatására.
Először a Jobbik jelentette be, hogy Budapest 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében az LMP-s Csárdi Antalt támogatják. A párt jelezte, hogy nem fognak mind a 106 választókerületben saját jelöltet indítani, és vannak még olyan választókerületek, ahol más pártok jelöltjeiben vagy civilekben látják a megoldást.
Ezután az LMP jelezte, hogy a jobbikos Szilágyi Györgyöt támogatják Budapest 14. számú országgyűlési egyéni választókerületében. Majd a Jobbik beállt az LMP-s Demeter Márta mögé is Budapest 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében.
Mostanra nem csak a Jobbik és az LMP tett egymás felé gesztusokat, más pártok között is született megegyezés, illetve az MSZP és a Párbeszéd bejelentették: közös jelöltekkel vágnak neki az előválasztásnak.
A Jobbik támogatja:
Az MSZP támogatja: a jobbikos Kálló Gergelyt Fejér megye 4. számú országgyűlési egyéni választókerületében.
A Momentum támogatja: a jobbikos Stummer Jánost Békés megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében.
A Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és így ilyen formában nem is vesz részt a hatpárti egyeztetéseken, de támogatja az összefogást és az előválasztást.
Az MMM is ajánlott civil jelölteket, illetve több párt jelöltjét is támogatják. Márki-Zay Péter az első volt, aki bejelentette, hogy kész elindulni a közös miniszterelnök-jelöltségért, emellett Csongrád megye 4. számú országgyűlési egyéni választókerületében képviselőjelöltként is ringbe száll; a Jobbik már biztosította a támogatásáról.
Pálinkás József akadémikus szintén bejelentkezett a miniszterelnök-jelöltségre, Új Világ Néppárt néven pártot alapított, és bár nem ülnek az ellenzéki tárgyalóasztalnál, de jelezték részvételi szándékukat az előválasztáson.
Az Indexnek megerősítette: továbbra sem zárkózik el attól, hogy miniszterelnök-jelöltként mérettesse meg magát, pártja szerepéről az ellenzéki összefogásban azonban még folynak a tárgyalások.
Pálinkás József elképzelhetőnek tartja:
ahol van olyan jelölt, aki már jelenleg is parlamenti képviselő, és nincs nagyon ismert, erős kihívója, ott nem lesz szükség előválasztásra.
Ugyanakkor az Indexnek azt is mondta: ahol 2-3 induló van, ott sem biztos, hogy nagy egymásnak feszülés lesz, inkább egyfajta erőfelmérést jelent majd a pártok számára az előválasztás.
Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója is elképzelhetőnek tartja, hogy végül nem kell mindenhol előválasztást tartani. Az elemző szerint a hatpárti ellenzéki összefogás elvi kiállást fogalmazott meg, hogy ha szükség van rá, akkor akár mind a 106 választókerületben tartanak előválasztást.
Van azonban olyan választókerület, ahol most is olyan jelölt indul, aki a 2018-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot nyert, „elégedettek vele a választók, és így nem érdemes ráindítani másik jelöltet” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, lehet-e visszás a választói szemszögből, ha előválasztás helyett a pártok állapodnak meg a közös jelöltekről, Pulai András kifejtette:
Az előválasztás nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy a választók megtalálják a legjobb jelöltet az adott választókerületben. Ha azt már megtalálták előtte, akkor nincs szükség előválasztásra.
Pulai András azt is megjegyezte: az előválasztásból így sem fog kimaradni senki sem, mert az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről mindenki szavazhat, mind a 106 választókerületben.
Felmérésékre hivatkozva elmondta: bár az összefogáspárti szavazók többsége az előválasztást preferálja, ez nem azt jelenti, hogy ha valahol van ettől eltérő megoldás, azt ne támogatnák. Ezeknek a szavazóknak első körben az a fontos, hogy az ellenzéki pártok végre összefogtak – tette hozzá a Publicus Intézet igazgatója.
(Borítókép: Jakab Péter / Facebook)