Sorra jelentik be jelöltjeiket az ellenzéki pártok, miközben miniszterelnök-jelöltekből sincs már hiány. A következő hetek, hónapok a kampányról fognak szólni, a nyár végétől indul az előválasztás. Az még kérdés: tudnak-e úgy kampányolni az ellenzéki pártok egymás jelöltjeivel szemben, hogy ha lesznek is konfliktusok, azok miatt ne sérüljön az összefogás. Závecz Tibort, a ZRI Závecz Research alapító-ügyvezetőjét kérdeztük az előválasztási kampányról.
Arról már jó előre, tavaly megállapodtak az ellenzéki összefogás pártjai (Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd), hogy közös jelölteket és közös miniszterelnök-jelöltet állítanak a 2022-es országgyűlési választáson.
Azt is eldöntötték, hogy mind a 106 választókerületben legitim eszköznek tekintik az előválasztás intézményét.
Az előválasztás menetrendje már ismert:
A hatpárti ellenzék egy előválasztási etikai kódexet is deklarált, amely a következőket tartalmazza:
Már most van olyan példa, amely azt mutatja, hogy nem lesz egyszerű mindenhol betartani a korrekt kampányolás kereteit.
Zuglóban – ahol a Momentum a független országgyűlési képviselőt, Hadházy Ákost indítja, és a választókerület szocialista országgyűlési képviselőjével, Tóth Csabával kell majd megmérkőznie az előválasztáson – máris puskaporos a hangulat. Legutóbb „Áruló Ákos” feliratú szórólapok lepték el Zuglót, melyeken Hadházy Ákos fényképe szerepelt. Az egyelőre nem derült ki, hogy ki készíthette a lejárató szándékú kampányanyagokat.
Remélem, a helyi Fidesz próbál így beavatkozni az előválasztási küzdelembe, a másik lehetőség ugyanis nagyon szomorú lenne
– közölte Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.
A miniszterelnök-jelölti vetélkedés is szülhet feszültségeket. Egy erősen a Demokratikus Koalíciót támogató Facebook-oldal, az Europálya rácsatlakozott arra a támadássorozatra, amelyet a kormányoldal indított Karácsony Gergely nyelvtudása miatt. Az oldal százezreket fizetett egy olyan bejegyzés hirdetésére, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje több nyelven is beszél (angol, német, orosz és bolgár nyelvből felsőfokú, C típusú nyelvvizsgája van).
„Ő biztosan meg fogja találni a közös nyelvet a nyugat-európai országok vezetőivel. Neki biztosan nem fog kelleni tolmács! Ezért is ő a legalkalmasabb jelölt!” – teszik hozzá.
Apró szurkálásként lehet értékelni azt is, hogy Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti indulásának bejelentése után Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán arról írt: Dobrev Klárával megegyező helyzetelemzést és programot mutatott be a főpolgármester.
A politikában nincs szerzői jog. Éppen azért dolgozunk, hogy egyre többen gondolják és képviseljék azt, amit mi. Ha innen nézzük, akkor ez a mi sikerünk, de valójában közös siker
– fogalmazott a DK elnöke.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában aztán ismét visszatért a nyelvtudás témájára, amikor arról beszélt, Dobrev Klára miben jobb, mint a többi ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy a DK miniszterelnök-jelöltjének szakértelme közgazdászként-jogászként vitathatatlan, nagy párt támogatottsága van mögötte, továbbá rendkívüli nagy nemzetközi támogatottsága és drámaian széles nyelvtudása van.
Dobrev Klára mintha csak ezt kívánta volna demonstrálni azzal, hogy a Facebook-oldalán egy olyan videót osztott meg, amelyben a DK miniszterelnök-jelöltjeként külföldi újságírókkal beszélgetett angolul.
Az Indexnek nyilatkozó Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research alapító-ügyvezetője szerint az előválasztási kampányban lehetnek moderált konfliktusok, illetve kezelhető nézetkülönbségek, de a kormányváltás közös célja és a választói nyomás is arra ösztönzik az ellenzéki pártokat, hogy fenntartsák az egységet.
A szakember kiemelte: a politikusok belátásán és akaratán túl nagyon nagy szerepet játszott az összefogás létrejöttében, hogy ezt akarták az ellenzéki szavazók is.
Ezt az összhangot nem bonthatják meg a pártok, mert akkor a választók büntetni fognak
– hangsúlyozta Závecz Tibor, ám hozzátette azt is: az egyéni választókerületekben kérdéses lehet, hogy a jelöltek meg tudják-e találni az egyensúlyt a versenyben.
Kérdésünkre a szakember elmondta: a választókerületi mérések azt jelzik, hogy az összefogásban érdekelt ellenzéki pártok szavazótáborának nagyjából a harmada menne el voksolni az előválasztáson, ez pedig akár egymilliós nagyságrendű szavazói számot is jelenthet.
Závecz Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tényleges előválasztási kampány még el sem kezdődött, a részvételi hajlandóság változhat, ugyanis a pártok csak ezután fogják aktivizálni a saját szavazóikat. A szakember szerint az már most előrejelezhető, hogy a nagyvárosokban magasabb lesz a részvételi hajlandóság, mint a kistelepüléseken.
A Demokratikus Koalíció szavazói a legaktívabbak, elszántságban a Fidesz bázisához mérhetőek
– jelentette ki Závecz Tibor, aki úgy véli, hogy a többi ellenzéki pártnak nagyobb energiát kell majd fektetnie az aktivizálásba.
Az ellenzéki választók lélektanáról kifejtette: fűti őket a sikerélmény, hogy megadhassák azt a legitimációt, potenciált és erőt a jelölteknek, amivel képesek versenyre kelni a fideszes jelöltek ellen.
Závecz Tibor szerint
az olyan ügyek, mint Karácsony Gergely nyelvtudásának kérdése, már nem borzolják fel az ellenzéki szavazók idegeit, számukra fontosabb az összefogás.
A Fidesznek viszont arra alkalmas, hogy a saját táborát tüzelje fel. A kormányoldal taktikája ugyanakkor az lehet, hogy megpróbálják eljelentékteleníteni az előválasztást, és azt tudják mondani: nincs is olyan erős legitimáció az ellenzéki jelöltek mögött.
Závecz Tibor ezzel szemben úgy gondolja, az előválasztás egy olyan demokratikus elem, amely az emberek kezébe adja a döntés lehetőségét, hogy olyan jelölteket támogathassanak, akiket nem kineveztek, hanem megválasztottak.
Az előválasztással és a miniszterelnök-jelölti vetélkedővel kapcsolatban Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója és Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője is válaszoltak az Index kérdéseire.
(Borítókép: Bálint Jákob / Index)