Napokon belül komoly lazítások jönnek, a kormány közzétette a jövő héttől érvényes szabályokat. Viszlát a maszkoknak - de nem mindenhol, lehet tüntetni - de kicsit később. A spontán gyűlések tilosak lesznek.
101 134 – ennyi hiányzik ahhoz, hogy meglegyen Magyarországon az ötmillió beoltott. Korszakhatár lesz ez, ahogy fogalmazott a miniszterelnök a közrádióban pénteken, ami szerinte egyértelműen azt bizonyítja, hogy sikerült letörni a járvány harmadik hullámát, sőt, lényegében le is győztük azt. A kormányfő a beszélgetés során kiemelte, hogy hazánk a járvány szempontjából védettebb és biztonságosabb mint bármely más nyugat-európai ország: a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka már vakcinához jutott, ezzel az eredménnyel pedig kiemelkedő helyet foglalunk el az európai színtéren. Orbán Viktor több fontos kérdésre is választ adott a Kossuth Rádióban, így a vakcinabeszerzéseket, valamint a meghosszabbított hitelmoratóriumot is érintette, de a közelsége, kézzelfoghatósága miatt most kétségkívül az a kilenc főbb lazítás a legrelevánsabb, amikről az operatív törzs pénteki ülésén hozták meg a döntést.
Bár a mutatók javulnak, ma 600 fölött volt a napi fertőzöttek száma és még mindig sokan halnak meg a koronavírus, vagy annak szövődményeiben, a miniszterelnök ezért is tartja indokoltnak, hogy fenntartsanak egyfajta készenléti állapotot. A kockázatokat is megnevezte, szerinte helyén kell kezelni, hogy a mai napig nincsen beoltva hárommillió ember, Szerbia kivételével mindenhol alacsonyabb a beoltottság mint hazánkban, valamint az sem elhanyagolható probléma, hogy a vakcináknak a vírus újabb és újabb mutációival szemben kell bizonyítaniuk. Arról, hogy egyáltalán kötelezővé tehető-e a védőoltás, itt írtunk.
A kormányfő reálisnak tartja, hogy már hétvégén összejön az ötmilliós álomhatár, és ha az elmúlt egy hetet megnézzük az oltottsági számok tekintetében akkor ezzel a jóslattal nem lőtt mellé.
A lazításokat csak az ötmilliós határ elérése után foglalják hivatalosan „írásba”, közzétett viszont a kormány egy részletes tájékoztatót, amiben tételesen végigvezetik, hogy a beoltottsági szám elérése után mi változik és mi marad. A listán érződik az a balansz, amiről a miniszterelnök is beszélt a rádióban, tehát lazítunk, de kellő óvatossággal, konkrétabban: maradnak olyan korlátozások, ami alól csak a beoltottak, a védettek kapnak felmentést.
Az alábbiakban a legfontosabbakat gyűjtöttük össze, de ha a teljes listára kíváncsi itt megnézheti.
Az emberi felelőtlenségtől függ, meddig marad velünk a járvány, és ez akár egy negyedik hullámot is eredményezhet még Magyarországon – erről már Duda Ernő immunológus-, genetikusprofesszor beszélt az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék podcastjében. Az adás elején a professzor elmondta, hogy „egy éve bezárt nyugdíjasként” ugyan ő maga is örül a nyitásnak, de fél attól, hogy következményei lesznek. „De hát reméljük, hogy nem lesz nagyon súlyos” – mondta. Duda Ernő a vakcinák közti válogatásról is beszélt. Az a kijelentés, hogy ne válogassunk a vakcinák között, inkább gazdasági-politikai, mint tudományos megnyilvánulás – mondta a professzor, hozzátéve: nincs olyan vakcina, amely „mindenkiben tökéletesen működne”.
Ráadásul amíg a koronavírus szaporodik és az emberek nagy számban megbetegszenek, addig új, fertőzőbb mutációk alakulhatnak ki, amelyek kikerülik a meglévő védettséget is.
(Borítókép: Fritz József jazzklarinétos és Gáspár Pál bendzsós zenél a Zenélő Budapest minikoncertjén Budapesten a Hegyvidéki Kulturális Szalon teraszán 2020. július 2-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)