Kire szavazhatnak a fiatalok, hogyan lehet aktivizálni őket, melyik pártok állnak a legjobban ebben a korosztályban, miért nehéz a megszólításuk – ezekre a kérdésekre kerestük a választ elemzők segítségével.
A hatpárti ellenzéki szövetség úgy döntött, hogy az előválasztáson azok a 17 évesek is részt vehetnek, akik a 2022-es országgyűlési választásokig betöltik a 18. életévüket, és nemcsak személyesen, hanem online is lehet voksolni. Utóbbi feltétel a Momentumnak annyira lényeges volt, hogy Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölt még azt is belengette, hogy ennek hiányában távol maradnak az előválasztástól.
Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója úgy kommentálta az ellenzék döntését az Index kérdésére, hogy az online szavazás lehetősége sem fogja tömegesen bevonni a fiatalokat az előválasztásba.
Ezt két okkal magyarázza:
Az elemző arra következtet, hogy az online voksolás és a 17 évesek bevonása nem aktivizál nagy tömegeket ebből a korosztályból.
Aki eddig is aktív volt, és szorosan követte a politikát, ráadásul még elkötelezett is valamelyik párt irányába, az fog inkább részt venni az előválasztáson. Azokat viszont, akiknek lazább a kötődése, nem fogja tömegesen aktivizálni az online szavazás. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne jelenne meg néhány pluszszavazó, de nem a fiatalok fogják eldönteni az előválasztást.
Ezt azzal egészítette ki, hogy az idősek részvételével könnyebb számolni, a fiatalok politikai aktivitása sokkal kiismerhetetlenebb.
Böcskei Balázs leszögezte, hogy ez a csoport rendkívül heterogén, ezért nem lehet általános törvényszerűségeket megállapítani.
Az olyan közhelyek nem igazak, hogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé kedveli Orbán Viktort, ahogy az sem, hogy a nyugdíjasok egy irányba szavaznának. A kutatások azt mutatják, hogy a Fidesznek a fiatalok között is jelentős támogatottsága van, az ellenzéki oldalon pedig a Momentum és a Jobbik áll a legjobban ebben a tekintetben.
Ilyen értelemben túldimenzionáltnak nevezte a fiatalok pártversenyre gyakorolt hatását, akár az előválasztáson, akár egy esetleges választójogi reformmal, mert nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni arról, hogy ez kinek kedvezne, ennél jóval bonyolultabb a szavazói magatartásuk.
Az elemző szerint nem a közpolitikai intézkedések a döntő faktorok a bevonásukban:
Ne gondoljuk, hogy például az szja-mentességgel vagy családpolitikai intézkedésekkel közvetlenül lehet hatni a fiatalok aktivitására és pártpreferenciájára.
Sokkal inkább a generációs jelleg dominál, látják-e egy politikusban, hogy az ő nyelvükön beszél, az ő közvetlenségükkel kommunikál, ismeri a problématérképüket, érti-e a jövőre vonatkozó kérdéseiket, és korszerűen tudja használni az eszközeiket, például a különböző applikációkat, közösségi felületeket.
Böcskei Balázs hozzátette, hogy ez a generáció „le tudja tapogatni”, hogy közel áll-e hozzájuk az adott politikus, akinek nem is feltétlenül kell fiatalnak lennie, mert a korból önmagában nem következik a megszólítás képessége.
Egy másik szempont, hogy
akárcsak a társadalom más rétegeiben, a fiatalok körében is van egyfajta vonzódás az erőhöz, a stabilitáshoz. Orbán Viktor ilyen értelemben megkerülhetetlen, jelenleg ő jelöli ki a magyar politika origóját.
Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója kiemelte, hogy a formális politikai nyelvhasználat sok esetben kívül esik a fiatalok kommunikációján, a megszólításhoz az ő nyelvükön kell beszélni.
Van egy generációs aspektusa ennek, a fiatalabb korosztályt felsorakoztató pártok könnyebben tudják elérni őket, bár hagyományosan nehéz feladat az aktivizálásuk.
Komoly eredményeket évekkel ezelőtt a Jobbik tudott elérni, Novák Zoltán szerint ebben nagy szerepe volt annak, hogy a tagság aktív volt az ifjúsági szervezetekben és a HÖK-ökben, valamint volt egy lázadó, rendszerellenes attitűdje a pártnak, ami vonzó volt a fiataloknak. Ma a Jobbik mellett a Momentum célozza legnagyobb eséllyel ezt a korosztályt.
Ez egy világtendencia, az életük korai szakaszában járnak, nem köti le őket a közélet, és viszonylag kevesen vannak köztük, akik annyira tudatosan tekintenek a jövőbe, hogy ez a politikai aktivitásukban is megjelenjen. A 60 év feletti korosztályt könnyebb elvinni szavazni, a fiataloknál sokkal több erőbefektetésre van szükség ehhez a pártok részéről
– fogalmaz az elemző.
Novák Zoltán kérdésünkre világossá tette, hogy a 25 év alatti korosztály többségét, különösen a most belépő első szavazókat már nem a Facebookon kell keresni.
A Z generáció fent van a Facebookon, de inkább csak a közösségi csoportok miatt, viszont már a nagymamák és szülők platformjának tekintik ezt a felületet, ezért célzottan nem itt kell lőni rájuk, más felületeik vannak, ilyen például az Instagram.
Azt is hangsúlyozta, hogy fontos lesz a 2022-es választáson a generációs kérdés, mert a kormányoldal legfőbb állítása az, hogy az ellenzéki összefogás mögött Gyurcsány Ferenc áll.
Az önkormányzati választás viszont már megmutatta, hogy – különösen a nagyvárosokban – a Gyurcsánnyal való riogatás a 25 év alattiaknál nem működik, de már 30 alatt is kevésbé hatékony, ezért ez egy kulcsmotívuma lesz a Fidesz kampányának és a választásnak is.
A 2021. évi előválasztás első fordulója szeptember 18. és 26. között, második fordulója október 4. és 10. között lesz. Az országgyűlési választásokra 2022 tavaszán kerül sor.
(Borítókép: Választók a szavazófülkékben az európai parlamenti (EP) választáson 2019. május 26-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)