435 ezer forint hazánkban a bruttó átlagkereset – közölte múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal. Amikor a friss adat megjelent, sokan felhördültek, hogy az ő fizetésük miért nem éri el ezt az összeget. A válasz, hogy ebbe a kalkulációba az országgyűlési képviselők, államtitkárok és miniszterek fizetése is beleszámít, ami erőteljesen felfelé húzza az átlagot. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban még így is megéri a képviselők bérét az átlagkeresethez igazítani.
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forint volt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél. Mindkettő 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Noha Csaba László közgazdász szerint az elmúlt 150 évben komoly tudományággá fejlődött a magyar statisztika, máig megvannak a korlátai, ami azt jelenti, hogy a valóság annál sokkal árnyaltabb, mint amit a számok önmagában megmutatnak.
Az átlagkereset kiindulási alapnak jó, de nem szabad itt megállni, ugyanis hatalmas a szóródás. Az ország különböző pontjain nagyon eltérők a bérek és az árak, az a fizetés, ami egy Békés megyei kis faluban tisztességes megélhetést biztosít, azzal Budapest belvárosban épp hogy csak nem válik belőlünk hajléktalan
– magyarázta a szakértő, aki szerint a területi megoszláson túl ágazatonként és generációnként is jelentős eltérések vannak, egy fiatalnak például teljesen más a kiadásszerkezete.
Karsai Gábor szerint a keresetek közti nagy különbségek miatt az átlagkereset mellett a mediánkeresetre is figyelni kell. Ez ugyanis a tipikus fizetés, ami ma a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében bruttó 335 ezer forint. Az ország egyik fele tehát ez alatt, míg az ország másik fele e fölött keres.
Az átlag felfelé torzítja a képet, mert míg keveseknek kiugróan magas fizetésük van, addig sokak bére az átlagot sem éri el. Magas bérrel rendelkeznek az állami intézmények és nagy cégek felső- és középvezetői, illetve egyes szakmák – informatikus, orvos – képviselői is
– jelentette ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Csaba László mindezt a pénzügyi szektorban és az építőiparban szereplő bérekkel egészítette ki. Bár az utóbbinál volt egyfajta visszaesés, ezt ma már nem érzékeljük, sőt az élet újraindulása óta mindenki azzal van elfoglalva, hogy lehetetlenség mesterembert találni.
Az országgyűlési képviselői alapfizetés bruttó 1 millió 103 ezer forintról 1 millió 211 ezer forintra nőtt mostanra. A több mint százezer forintos növekedés ellenére Orbán Viktor szokásos reggeli rádióinterjújában azt mondta, hogy a járvány nemcsak a vállalkozásokat viselte meg, hanem azokat a munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élnek.
Én is közéjük tartozom
– jegyezte meg a miniszterelnök.
Százezer forintos növekedés ide vagy oda, úgy tűnik, hogy az átlagbérhez igazodás még mindig az egyik legjobb megoldás.
„Önmagában nem rossz elgondolás, hogy a képviselők fizetését az átlaghoz igazítják, hisz ha mi, állampolgárok nem fizetjük meg őket, akkor majd megteszi más, abban a pillanatban a maffiaállam pedig nem koncepció, hanem valóság lesz. Sok ilyen példát látunk Dél-Amerikában, Afrikában. Más kérdés, hogy ez a díjazás megfelelő-e, ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie” – mondta lapunknak Csaba László.
A járvány alatt sokan vesztették el a munkájukat, míg másokat csak részmunkaidőben foglalkoztattak, az ő bérük pedig nem szerepel a friss statisztikában, ami az átlagbér mellett a mediánbért is torzítja.
Mint ismert, egyes ágazatok különösen megsínylették a vírust, az idegenforgalomtól és a vendéglátástól kezdve a légi közlekedésen át több szektor is teljesen összeomlott. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban nem szabad megfeledkezni azokról, akik a járvány legsúlyosabb heteiben is bejártak dolgozni.
„Komoly kockázatnak tették ki magukat azok, akik nem tudtak otthonról, biztonságos körülmények között pénzt keresni. Ők jellemzően a bolti eladók, gyári munkások. Az óvintézkedések ellenére a vírus több cégnél is felütötte a fejét, és ekkor a dolgozók akár hetekre is kiestek a munkából. Őket anyagilag is megviselte az elmúlt időszak” – jelentette ki Karsai Gábor.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)