A magyar nemzet megmaradt, azok, akiket elszakítottak tőlünk fizikai valójukban, lélekben mindig is velünk maradtak − mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában a trianoni békediktátum 101. évfordulójára emlékezve. Mint mondta: van egy nagy nemzet, amely messze túlnyúlik az országhatárokon. És ennek a lelki közösségnek a megőrzése mégis csak sikerült.

Országszerte emlékeztek az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 101. évfordulójára. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló 2010. évi XLV. törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

11 évvel ezelőtt a nemzeti összetartozás napjáról elfogadott törvény azt a lehetőséget kínálta, hogy ha meg tudjuk őrizni a nemzet egységét, akkor aranytartalékként tekinthetünk a határon túli magyarságra

− erről már Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt egy nyíregyházi rendezvényen, amelyen felavatták, megkoszorúzták a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, a nyíregyházi kötődésű Makoldi Sándor szobrászművész alkotását.

Mindszenten is megemlékeztek a békeszerződés 101. évfordulójáról, ahol Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke is jelen volt. Szerinte a szabadság, az önrendelkezés, a nemzeti összetartozás és a hit kulcsfontosságúak, mert nemcsak megtartották ezer éven át a magyarságot, hanem segítettek abban is, hogy lélekben kitörjünk a ránk kényszerített trianoni rabságból.

Rétvári Bence Kecskeméten tartott megemlékezésen szólalt fel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy gondolja, ezen a napon nem csak gyászolni kell, hanem hanem arra is emlékezni kell, hogy a magyarság mára a Kárpát-medence legerősebb nemzetévé vált népességben, gazdasági és haderőben, kultúrában is.

Az évfordulóra Kásler Miklós közösségi oldalán videóban emlékezett. Mint mondta, a magyar nemzet egységgé forrt össze az évszázadok folyamán, „beleértve mindenkit, aki ezt a szellemiséget, ezt az életszemléletet és életformát elfogadta”. Kiemelte:

Magyarországot a történelem viharai többször megtépázták, de ezekre a hagyományokra, előzményekre támaszkodva Magyarország ismét és ismét feltámadt.

Szintén közösségi oldalán emlékezett Trianonra Hidvéghi Balázs. Videójában elmondta: a nemzeti összetartozás napja „rólunk szól, minden magyarról, mert mi mindig magyarok maradunk, összetartozunk, egymásba kapaszkodunk és mindig felállunk a bajból”.

Tragédia történt 101 évvel ezelőtt, de túléltük és a magyar nemzet köszöni szépen, jól van − mondta Kövér László a Hír TV műsorában.

Ritkaságszámba megy, hogy egy ilyen módon megnyomorítani próbált nemzet 101 év után köszöni szépen jól van, túlélt több birodalmat, és most ismét úgy nézhet a jövőbe, hogy valójában a történelem következő, szép lapjait fogja írni

− tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

Közleményükben az MSZP kiemelte, hogy Trianon nemzeti sorstragédia, de ennek kimondása nem elég, alakítani kell a jelent és a jövőt, ehhez pedig a magyarság és az európaiság ügyének összekapcsolása a helyes út. Mint írták, az MSZP kiáll a kettős állampolgárok szavazati joga mellett, de a szavazati jogukat meg kell tölteni tartalommal.

A Magyar Liberális Párt szerint a magyar emberek érdeke határon innen és túl is az, hogy az Európai Unió még egységesebbé és erősebbé váljon. Hiszen az unió a garanciája annak, hogy a kisebbségi jogok érvényesülhessenek a tagállamokban. Hozzátették: továbbra is kiállnak az Európai Unió bővítése és integrációja, Ukrajna uniós csatlakozása mellett.

Az LMP szerint ez a nap a „magyar nép jelképes hídja, amely összeköt és egymáshoz visz bennünket”.

Mi, az LMP közössége ezt a hidat óvjuk és megtartjuk a jelenben, a jövőben pedig védeni és őrizni fogjuk

− írták, hozzátéve, hogy igazságtalan és fájdalmas diktátum volt a 101 éve aláírt szerződés.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László egy nagyváradi rendezvényen elmondta, hogy

azért küzdünk, hogy saját honunknak érezhessük hazánkat, szembeszállva a kisantanti magyarellenes politikával, jogaink kivívásáért.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a budapesti Nemzeti Színházban mondott ünnepi beszédében azt mondta: „A levágott tagok élnek, mert élni akarnak.”

Bebizonyítottuk az egész világnak, hogy nemzetünk nem ismer határokat

− hangzott el a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tartott megemlékezésen. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa hozzátette: tovább erősödik a kormányzat külhoni és a diaszpórában élő képviselőkkel folytatott aktív és eredményes párbeszéde, aminek hatására a magukra hagyott magyar közösségek újra bizalmat szavaztak az anyaországnak.

Az eseményre emlékezve bemutatták Molnár Zsolt Trianon-kislexikonának bővített, illusztrációkkal gazdagított kiadását, amely a békekötés eseménytörténetét és Trianon máig ható utótörténetét is összefoglalja.

A Kossuth téren megnyílt a Magyar szemmel című fotókiállítás, amelyen a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága pályázatának győztes fotóit mutatja be. A pályázat két fő témára épült: a minket körülvevő csodás helyek bemutatására és a járvány utáni újrakezdésre. A fiatalok az online tanulás témakörében is küldhettek fotókat.

A lexikon mellett a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata (MMA IT) által összeállított Mégis élünk – Trianon 100 című irodalmi antológiát is a mai napon mutatták be, amely az MMA IT író, költő és irodalomtörténész tagjainak munkáit tartalmazza. A kiadványban többek között Ágh István, Ács Margit, Ferenczes István, Füzesi Magda, Kodolányi Gyula, Nagy Zoltán Mihály, valamint Szilágyi István lírai és prózai alkotásai olvashatók.

Csepelen felavatták az Összetartozás házát pénteken. Az átadón a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Németh Szilárd is jelen volt. Szerinte továbbra is figyelnünk kell arra, hogy az értékeinket, az alkotmányunk által is rögzített keresztény kultúránkat, nemzeti örökségünket, magyarságunkat minden körülmények között megőrizzük.

A Nemzeti Összetartozás Napján Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kezdeményezője, szervezője kapta a Bethlen Gábor-díjat, az elismerést, amelyet az Országházban adtak át neki.

(Borítókép: Gulyás Gergely 2021. június 4-én. Fotó: Vajda János / MTI)