A Fudan Egyetem tervezett budapesti campusa elleni ellenzéki kijelentésekre és tüntetésre adott kínai reakció nem meglepő, de nem várható, hogy a határozott állásfoglaláson túl erősebb válaszlépésekre kerüljön sor. Az, hogy a magyar kormány látszólag hátrébb lépett a beruházás ügyében, és azt a 2022-es választások utánra tolta, a kínai félnek is elfogadható lehet.
Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója az Index kérdéseire válaszolva elmondta: a kínai külpolitika éppen átalakulóban van, a napokban Hszi Csin-ping államfő és pártfőtitkár arra kérte az ázsiai ország külpolitikájának a formálóit, hogy tompítsanak a – wolf-warrior (magyarul talán farkasharcos) diplomácia részeként alkalmazott – vehemens nyilatkozatokon, amelyek az elmúlt egy évben tapasztalhatók voltak a külügyminisztérium részéről.
A kutató hangsúlyozta: ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl alku tárgyát képeznék Kína alapvető nemzeti érdekei (core interests), ezeket továbbra is oltalmaznia kell a kínai külpolitikának.
Matura Tamás szerint a Fudan Egyetem körül kialakult helyzet – az utcanévtáblák provokatív átnevezése, a tüntetésen látható feliratok vagy a tibeti zászlók – Kína számára szuverenitási kérdésként értelmezhetők.
A kínai külügyminisztérium, illetve nagykövetség reakciója egyáltalán nem meglepő, de próbálnak egyensúlyozni aközött, hogy kifejezésre juttassák nemtetszésüket, ugyanakkor ne vessék el nagyon a sulykot sem
– mondta Matura Tamás.
A kutató úgy véli, azt a kínaiak is értik, hogy a Fudan Egyetem ügyét egy belpolitikai harc keretében kell elhelyezniük, hiszen Magyarországon választások közelednek. A kommunikációs eszközökön túl nincs más a kezükben, de nincs is rá szükségük, mivel nem a hivatalban lévő magyar kormány politikájával kerültek konfliktusba.
Matura Tamás emlékeztetett rá, hogy kínai válaszreakcióra már láthattunk példát Csehországban, ahol a kormány sem volt barátságos a kínaiakkal, ezért végül az utóbbiak megszüntették a két ország közötti közvetlen légijáratot, továbbá Peking és Sanghaj felmondta a testvérvárosi megállapodást Prágával. Ezek többnyire inkább szimbolikus lépések.
„A repülőjáratok törlése a turizmus szempontjából lehetne kellemetlen hazánknak, de a járványhelyzet miatt jelenleg amúgy se nagyon van turistaforgalom a két ország között” – jegyezte meg a kutató.
Azt is kiemelte: azért sem ragadtatná erre magát Kína, mert a magyar kormány a legtámogatóbb vele az egész Európai Unióban, vagyis
nagyon rossz lenne az optikája annak, ha egy budapesti tüntetés miatt a magyar államot a célkeresztjébe venné Kína.
Hogy mennyiben nyomhatja rá a bélyegét a kínai–magyar kapcsolatokra a Fudan Egyetem körüli konfliktus, a kutató szerint attól is függ, az meddig húzódik még, de azt nem gondolja, hogy komoly hatása lenne a két ország államközi kapcsolataira.
A Fudan Egyetem budapesti campusának terve elleni tiltakozásokra reagálva Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő azt mondta: a projekt minden fél érdekét szolgálja, és összhangban áll az aktuális trendekkel. Azt a reményét is kifejezte, hogy Magyarországon az érintettek objektív, észszerű és tudományos megközelítést alkalmaznak az emberek közötti normális cserekapcsolatok átpolitizálása és megbélyegzése helyett. A budapesti utcanév-változtatásokra válaszul Vang Ven-pin nemrégiben jóval élesebben fogalmazott. Az AFP szerint azt mondta: még megvetést sem érdemelnek azok a magyar ellenzéki politikusok, akik a kínai egyetem tervezett campusa közelében átnevezték az utcákat. Kína budapesti nagykövetsége szerint az ellenzéki demonstráción hamis információk hangzottak el, a megmozdulást pedig durva beavatkozásnak értékelték Kína belügyeibe, ami szabotálja a két nép baráti együttműködését.
Rámutatott, hogy a magyar kormány máris megpróbálja kihúzni az ügy méregfogát, és látszólag áttolta a választások utánra, „igyekszik altatni az egész ügyet”.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek arról beszélt: a kínai egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik, ugyanis jelenleg még a tervek sem állnak rendelkezésre.
Ha már ismertek lesznek a feltételek, akkor támogatják, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet. Ez viszont csak 2023-ban lehet esedékes, mert 2022 második feléig a tervezés folyik.
Schanda Tamás államtitkár „politikai hisztériakeltésnek” nevezte az ellenzék tiltakozását, és parlamenti felszólalásában megerősítette Gulyás Gergely ígéretét: vállalják, hogy amikor elkészültek a tervek, a budapestiek népszavazáson voksolhatnak a Fudan Egyetemről.
Matura Tamás azon a véleményen van, hogy a felmérések eredményeit ismerve a kormány rájöhetett, a választások közeledtével nem jön nekik jól a kínai oktatási intézmény budapesti campusának kérdése.
A kínaiak nem szoktak rohanni a dolgokkal, pár hónap ide vagy oda már nem oszt, nem szoroz. Nekik is megfelelhet, ha várnak egy kicsit, miközben persze folytatódhatnak az előkészületek
– fogalmazott a kutató.
Azt persze kivédhetetlennek tartja, hogy a kínai vezetés és az állami média ne úgy interpretálja az ellenzéki kritikákat, hogy azok a kínai embereket, a kínai civilizációt, kultúrát támadják. Ezért fontos, hogy a magyar tüntetések szervezői hangsúlyozzák, nem a kínai emberekkel van a gond, hanem elsősorban a beruházással.
A Fudan Egyetem ideológiai irányultságáról szóló állításokkal kapcsolatban Matura Tamás azt mondta: mivel nem igazán van példa ilyen Kínán túli campusra, nehéz egyelőre megválaszolni, mi várható tőle.
Kínában értelemszerűen folyik ideológiai képzés az egyetemeken. A kínaiaknak fontos, hogy indoktrinálják a saját polgáraikat. De külföldi diákok azért nem szoktak úgy hazatérni Kínából, hogy azonnal Mao-rajongókká váltak
– fejtette ki a kutató.
Mindemellett arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a budapesti campus egy magyar egyetem lesz, a magyar államnak is lesz beleszólása, mi kerül a tananyagba. Matura Tamás azonban nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a kínaiak megkockáztatnának egy botrányt, és feldobnák a magas labdát a Nyugatnak. A kínaiaknak ugyanis nem érdeke, hogy ujjal mutogassanak rájuk, illetve agymosással vádolják őket.
Nagy figyelem fog összpontosulni erre az egyetemre a világ minden tájáról. Nagyon meglepődnék, ha a kínaiak azzal kezdenék, hogy a marxizmust, a leninizmust és a maoizmust tennék kötelező anyaggá. Ezeket megtaníthatják Kínában is a sajátjaiknak
– emelte ki a kutató.
A kínaiaknak ahhoz sincs szüksége az egyetemre, hogy hírszerzést folytassanak Magyarországon vagy Európában.
„Harminc éve Közép-Európa legnagyobb kínai közössége él nálunk, kínai bankok és számos kínai cég is van itt. Nem az óriási nemzetközi figyelem középpontjába álló egyetemet fogják hírszerzésre használni” – jelentette ki Matura Tamás.
Azt persze ő is biztosra veszi, hogy az egyetemen jelen lesznek majd a kínai hírszerzés emberei is, de ezek nagy része leginkább a többi kínait fogja megfigyelni.
A kutató azt is hozzátette: lehetnek kockázatok, de ezek menedzselhetőek, amennyiben van a magyar állam részéről politikai akarat, a magyar elhárításnak pedig anyagi és emberi erőforrása arra, hogy az ideérkezőket ellenőrizzék.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)