A lap szerint a 21 éves férfi a Pentagon által a terroristák jellemzésére használt csoportokból háromba is beletartozik: be lehet sorolni egyrészt az identitáskeresők közé, akik hajlamosak elszigeteltnek vagy elidegenedettnek érezni magukat.

Másrészt az izgalomkeresők közé is bekategorizálható, akik kalandvágyból csatlakoznak a terrorszervezethez, harmadrészt pedig a halálkeresők közé is tartozik, akik valamilyen korábbi traumájukból a (mártír)halált tartják az egyetlen kiútnak. 

Egy másik, Horváth L. Attila terrorizmus-szakértő által alkalmazott megközelítés arra keresi a választ, hogy az egyénnek milyen feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy egy terrorszervezet tagjává váljon. Ezek közé tartozik többek közt, hogy az egyén mennyire azonosul a szervezet céljaival és eszközeivel, mennyiben fogadja el annak felépítését, valamint hogy családi és baráti kötelékei, személyes érdekei kötődnek ahhoz. 

E vonatkozásban V. Kende motiváltságát egyértelműen jelzi az, hogy esküt tett az Iszlám Államra, és arab nevet (Hüsseyin Ziyad V.) is felvett, valamint az eszközökkel is azonosult, hiszen a terrortámadás lehetőségét fontolgatta.  

Horváth L. Attila a Belügyi Szemlében megjelent írásában azt is leírta, hogy napjainkban a terrorszervezetek egyre gyakrabban toboroznak új tagokat a világhálón keresztül is a hagyományos közösségek mellett, így V. Kende csatlakozása közel sem egyedülálló jelenség.