Megindult a visszaszámlálás, mindössze két nap maradt hátra a tanévből, amely – a tavalyihoz hasonlóan – idén is rendhagyó volt. A digitális oktatás a pedagógusok, a diákok és a szülők életét is megnehezítette, a hónapokon át tartó bizonytalanságnak pedig hosszú távú következményei lehetnek. A szakemberek szerint a gyerekek jövője érdekében mihamarabb meg kell szervezni a pedagógusok talpra állását.
Elérkezett a 2020/2021-es tanév utolsó hétvégéje, június 15-én, kedden hosszú időre kicsengetnek az iskolákban. Bár a pedagógusok és a diákok fizikálisan csak tavasszal tértek vissza az intézményekbe, az online oktatás alaposan próbára tette az idegeket, így mostanra már mindenki nagyon vágyott a pihenésre.
Vajon mi vár ránk a nyáron és a következő tanévkezdéskor? – többek közt erre a kérdésre kereste a választ a Civil Kollégium Alapítvány és a Láncreakció projekt közös eseménye, ahol oktatásban mérvadó szakemberek beszélgettek az elmúlt tanév tanulságairól.
Fontos kérdés például, hogy a pedagógusok az extra terhelést követően miként tudnak regenerálódni a nyári szünetben.
„Meg kell szervezni a mentális felzárkózást, hiszen ahogy az egészségügyi dolgozók, úgy a pedagógusok is a frontvonalban voltak. Mindenki fáradt, fásult és pszichésen leterhelt, így az ő talpra állásukról is mihamarabb gondoskodni kell, mert ha nem, annak a gyerekek isszák meg a levét szeptemberben” – jelentette ki Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője.
A pedagógusok mellett a szülők sem voltak könnyű helyzetben, sokan mentek közülük kényszerpihenőre, így egy részük már eleve szabadság nélkül csöppen bele a nyári szünetbe.
Emellett a digitális oktatás sok esetben anyagi nehézségeket is okozott, erről egy elsős kislány édesanyja számolt be az Indexnek.
„A reggelit, a tízórait, az ebédet, az uzsonnát és a vacsorát mind-mind otthon kellett előállítani, ami amellett, hogy sok időt és energiát vett igénybe, végül anyagilag is rosszabbul jöttünk ki” – mesélte olvasónk, aki a nehézségek ellenére abszolút meg volt elégedve az oktatás színvonalával.
„Ahhoz képest, hogy mennyire féltem és mennyire bizalmatlanul álltam az egészhez, végül pozitívan csalódtam. Szerencsések vagyunk, a mi iskolánkban profin megszerveztek mindent, a tanárok előtt is le a kalappal. Bár a kislányom jól érezte magát itthon, annak is nagyon örült, amikor visszamehetett a társaihoz” – mesélte az édesanya.
Változó, hogy a diákok visszavágynak-e az iskolába, van egy réteg, aki hosszú távon is szívesebben maradna otthon – erről Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus beszélt az online eseményen. A tanulók
A szakember szerint fontos lenne észrevenni, hogy bizony vannak olyan gyerekek, akik a különlegességük miatt otthonról sokkal jobban teljesítenek.
Hozzám sok autizmussal vagy más tanulási nehézséggel küzdő diák jár, és érdekes, hogy közülük sokan otthon, ismerős környezetben sokkal jobban megállták a helyüket. Megszabadultak a nyomástól, az iskolák sok esetben szűk, bekeretező bánásmódjától, és úgy szárnyaltak, mint még soha
– mesélte Gyarmathy Éva. A klinikai és neveléslélektani szakpszichológus azt ugyanakkor negatívumként emelte ki, hogy a járvány alatt nem voltak fejlesztések, és sokaknál az óvoda utolsó időszaka is kimaradt, amely kulcsfontosságú az iskolai felkészülés szempontjából.
Gál Emese, a Láthatatlan Tanoda mentora és a Digi Tanoda társalapítója mindezt azzal egészítette ki, hogy a gyerekek szociális téren is kevésbé fejlődtek, a hosszantartó izoláltság sokak viselkedésére nyomta rá a bélyegét. „Igazgatók arról számoltak be, hogy minden eddiginél több magatartásproblémával találkoznak az intézményekben, de otthon, a családokban is több volt a konfliktus, a krízis” – mutatott rá Gál Emese.
Jász Kriszta szakpolitikai munkatárs szerint éppen ezek az krízishelyzetek világítottak rá arra, hogy milyen nagy szükség van a segítő szakmákra, szerepük a járvány alatt komolyan felértékelődött.
Ha visszaemlékszünk, tavaly márciusban már akkor bezárták az iskolákat, amikor még alig volt fertőzött hazánkban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az idei tanévben azonban számos intézkedéssel elkésett a kormány, egy általuk készített felmérésből kiderült, hogy a tanárok 24 százaléka már akkor átesett a fertőzésen, amikor az oltás még láthatáron se volt.
Rengeteg kollégánk betegedett meg, így rettenetesen feszült körülmények között kellett tanítani, miközben a digitális oktatást illetően teljes egészében magunkra voltunk hagyva
– mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.
Burai Vera, a Szülői Összefogás Közösség képviselője úgy véli, hogy a digitális oktatás egyfajta nagyítóként működött. „Azok a problémák, amelyek eddig is jelen voltak, most felerősödtek. Kiderült, hogy a XXI. századi elvárásoknak abszolút nem felel meg az iskolarendszer, így nem kérdés, hogy fejlődésre, változásra van szükség” – zárta sorait Burai Vera.
(Borítókép: Egy tanárnő távoktatásban oktatja a diákokat Brazíliában 2020. október 2-án. Fotó: Miguel Schincariol / Getty Images)