Az Index exkluzív bejáráson vehetett részt az Airbus dél-franciaországi, Marseille közelében lévő helikoptergyártási részlegének marignane-i üzemében, ahol a Magyar Honvédség számára építenek tizenhat darab H225M típusú, közepes méretű katonai szállító helikoptert. Az Airbus és a magyar állam szorosabb együttműködésének egy magasabb lépcsőfoka az a Gyulán létesülő vegyesvállalat, amely 2022-től a repülőgépgyártó vállalat teljes helikopterflottáját fogja ellátni alkatrészekkel.
Az Airbus stratégiai és gazdasági jelentőségét demonstrálja, hogy a vállalat részesedése 2020-ban a harci helikopterek piacán 14 százalékos, míg a civil helikopterek piacán 48 százalékos volt. Előbbi eredményével az élvonalhoz tartozik, utóbbival maga mögé utasítja a versenytársait.
A 2020. december 31-i adatok szerint az Airbusnak összesen 19 765 alkalmazottja van, közülük az Index által bejárt marignane-i üzemben közel nyolcezren (7838-an) dolgoznak a helikopter üzletág csaknem minden területén, a tervezéstől az összeszerelésen át az ügyfélszolgálatig.
A marignane-i üzemben egész sorát gyártják a különböző típusú helikoptereknek. Az Airbus katonai Super Puma/Cougar családjához tartozó 11 tonnás, H225M típusú helikoptert is.
Egy korábbi döntés értelmében a Magyar Honvédség a Zrínyi 2026 program keretében tizenhat darabot rendelt meg a közepes méretű katonai szállító helikopterből.
Az Airbus ajánlása szerint ez a típus már bebizonyította a megbízhatóságát válságövezetekben, illetve harci körülmények között is: így például Libanonban, Afganisztánban, Csádban, Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szomáliában, Maliban, továbbá NATO-vezetésű műveleteket támogatott Líbiában. Használják Franciaország, Brazília, Mexikó, Malajzia, Indonézia, Kuvait, Szingapúr és Thaiföld hadseregei is.
Valódi többfunkciós harcászati eszközként a H225M bárhol és bármikor bevethető. Hajóról és szárazföldről is indítható, bármilyen időjárási körülmények közt, éjjellátó rendszerének köszönhetően éjszaka is.
A magyar haderőfejlesztési program részeként volt már egy másik megrendelése hazánknak az Airbustól: 2018-ban húsz H145M típusú, könnyű szállító, kutató-mentő és támogató helikopterről született megállapodás.
Mint az a marignane-i üzemben kiderült, a helikoptergyártást egyáltalán nem klasszikus szalagmunkaként kell elképzelni. A legmodernebb eszközökkel ellátott munkacsoportok dolgoznak a precíz, többfázisú gyártáson.
A látogatás során megmutatták, hogy hogyan készül a H225M típusú helikopter, és az előállításnak milyen fázisai vannak, mikor és hogyan építik be a vázba a különböző támogatórendszereket.
Minden egyes gépet egyedileg gyártanak le az adott megrendelő igényei szerint. Maga a struktúra így legalább 6 hónapig készül, ezt követi egy 4-5 hónapos tesztfázis. A tervezéssel és a pontos összerakással együtt 3 évnyi munka szükséges, amíg eljutnak a komplett gépig. Összehasonlításképpen: egy felső kategóriás gépjárművet kétezer alkatrészből raknak össze, az Airbus ezen típusú helikopterét azonban tízezer alkatrészből állítják össze egy sokkal komplexebb munkafolyamat során.
A helyszínen járt Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos is, aki megtekintette a Magyar Honvédség számára készülő helikopterek munkafolyamatát.
Az Index kérdésére elmondta: nem véletlenül esett a választásuk a megrendelt típusra, előzetesen már részletesen tájékozódtak a gyártási technológiáról.
A magyar megrendelés a második harmadánál tart, vagyis 85 százalékban vannak készen a helikopterek végleges tervei. Ez azt jelenti, hogy még több olyan elektronikai eszköz fog beépülni, amelynek a tervezése jelenleg is zajlik. Ha ezzel megvannak, akkor következhet egy berepülési tesztelési fázis a kész helikopterekkel. A kipróbált gépek leszállítását 2023-tól várják.
Kezdve a kutató-mentő feladatoktól – a különleges műveletiseknek szánt feladat-végrehajtásokon át – a szállítási kapacitásig, a magyar hadműveleti igényeknek megfelelően kívánják használni a H225M típusú helikoptereket.
A magyar haderőfejlesztés fontos eleme a Gyulán épülő Airbus-üzem is. Idén május elején számolt be a Védelmi Fejlesztésekért Felelős Kormánybiztos titkársága, hogy szűk körű bokrétaünnepséget tartottak Gyulán, az Airbus Helicopters Hungary helikopteralkatrész-gyár leendő üzemének építkezésén. A vegyesvállalatot az Airbus és a magyar állam hozta létre, utóbbi a cégben 30 százalékos kisebbségi tulajdonos.
A májusi esemény apropóját az adta, hogy elkészült a gyárcsarnok vasbeton szerkezete, és elérte legnagyobb magasságát. A tervek szerint 2022 végétől veheti kezdetét a termelés a létesítményben. Az ígéret szerint több mint kétszáz, magasan képzett dolgozónak adnak munkát.
Az Index akkori összefoglalójában azt írtuk: a gyulai üzem megteremti a lehetőségét, hogy Magyarország is részt vegyen az Európai Unió tavaly november 19-én bejelentett Next Generation of Medium Multi-Role helikopterprogramjában, vagyis a hadrendbe álló, következő generációs többfeladatú helikopterek fejlesztésében és gyártásában.
A marignane-i látogatáson az Index megkérdezte Maróth Gáspártól, hogy miért pont 30 százalékos részesedése van a magyar államnak a gyulai vegyesvállalatban, mennyire tekinthető ez szokványos konstrukciónak.
A kormánybiztos azt mondta: a 30 százalék úgy jött ki, hogy a magyar állam egy olyan részt kívánt magának, amivel befolyásolni tudja a folyamatokat, de miután nem értenek sem a helikoptergyártáshoz, se az ilyen típusú cégeknek az üzemeltetéséhez, ezért racionális szinten próbálták tartani az üzleti befolyás mértékét.
Maróth Gáspár kiemelte: az együttműködéssel Magyarország egy olyan meghívást kapott, amit csak kevesen Európában. A gyulai vegyesvállalat lehetőség arra, hogy hazánk be tudjon kapcsolódni azon nemzetek sorába, amelyek az Airbust a sajátjuknak tekintik.
Beszélt arról is, hogy a magyar állam több milliárd forintért fejleszti a szakképzést és az egyetemi hátteret a leendő helikopteralkatrész-gyár mögé. Az Airbus által kidolgozott szakképzési programot fogják adoptálni.
Tavaly tavasszal már bejelentették, hogy a szükséges munkaerő képzése szeptemberben indul a békéscsabai Repülőgépipari Akadémián. A mérnökök és műszaki szakemberek képzése pedig már most is zajlik Németországban és Franciaországban (éppen a marignane-i üzemben).
Maróth Gáspár arra a kérdésre, hogy bővülhet-e még az együttműködés az Airbus és a magyar állam között, vagy a helikoptervásárlások és a gyulai vegyesvállalat jelentik ennek a csúcspontját, elmondta: reményeik szerint bővülni fognak a kapcsolatok, a cél az lenne, hogy Magyarország regionálisan az egyik felújító-, javító-, karbantartóközpontját adja a H225M-es típusú gépek helikoptercsaládjának.
Ennek egyelőre a szakmai, befektetési hátterét próbálják összehozni, utána dőlhet el, hogy ez pontosan hol létesüljön. A kormánybiztos hozzátette: a gyulai üzemet is úgy tervezték meg, hogy bővíthető legyen. Erre is vannak tervek, de az első fázis, hogy megépüljön, és megalapozzák a bizalmat az Airbusszal. A további fejlesztésekkel négyszázra emelkedhet a dolgozók száma, valamint az üzembe állítástól eltelt 4-5 év után még 100-150 ember foglalkoztatását tervezik.
A Magyar Közlönyben nemrégiben jelent meg Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája, amely az ország stratégiai célkitűzéseként határozza meg, hogy 2030-ra olyan Magyar Honvédség épüljön, amely a NATO tagjaként és a régió egyik meghatározó haderejeként képes garantálni az ország biztonságát, illetve elrettenteni az esetleges agressziót. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy Magyarország egy olyan haderőfejlesztést hajt végre, amely a régió békéjének szempontjából meghatározó eszközrendszernek tekinthető. „Mi azon dolgozunk, hogy az erős nemzeti haderő egy erős regionális együttműködés része is legyen” – hangsúlyozta. A kormánybiztos azt is leszögezte, hogy a magyar haderőfejlesztés teljes mértékben megfelel a NATO stratégiai koncepciójának. „Olyan, gyors reagálású képességekre van szükség, amelyekkel hathatósan meg tudjuk védeni Magyarország és a NATO határait” – fogalmazott Maróth Gáspár. A legfontosabb hazai hadiipari beruházások közé sorolta a gyulai Airbus-üzemet is.
Miért fektet be Magyarországon az Airbus? Damien Lamy regionális igazgató a marignane-i látogatáson ezt a vállalat ipari és gazdasági stratégiájával magyarázta, amelynek az a lényege, hogy minél inkább specializálják az üzemeiket. Sok országot feltérképeztek, de Magyarországon van a legjobb arányban a munkaerő minősége és a foglalkoztatás költsége.
Damien Lamy emellett megemlítette, hogy Magyarország kulturálisan is közel van Franciaországhoz, Németországhoz és Spanyolországhoz, azaz ahhoz a három fő országhoz, ahol Airbus helikoptereket gyárt.
Azt is mérlegelték, hogy közel legyenek-e az autóiparhoz (melynek jelentős szerepe van a magyar gazdaságban). Előnye, hogy kezdetben könnyebben találhatnak munkaerőt, de aztán el is veszíthetik (mivel magasabb szintre képzik őket). Damien Lamy ugyanakkor hangsúlyozta: nem akarják más területekről elszívni a munkaerőt, helyben akarnak toborozni, mindenképpen hosszú távra terveznek.
Az Airbus Helicopters Hungary vegyesvállalat létrehozásáról Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója és Kun Miklós, a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetője írt alá tavaly júliusban szerződést. A hivatalos tájékoztatásban kiemelték: a társaságot arra hozták létre, hogy az európai repülőgépgyártó cég helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártson precíziós alkatrészeket.
Maróth Gáspár kormánybiztos az aláírás előtt azt mondta: a magyar repülőgépipari beruházások zászlóshajóját hozzák létre, amely egyben Békés megye ipari fejlesztésének megindítását is jelenti. Ez az első olyan beruházás, ahol a magyar állam nemcsak támogató, de tulajdonosi szerepet is vállal. Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója hangsúlyozta: ezzel megindulhat Magyarország légiiparának felvirágoztatása.
(Borítókép: Airbus H225M – Az Airbus marignane-i üzemében 16 db készül a Magyar Honvédség számára. Fotó: Airbus Helicopters)