Új egységfront körvonalazódik az európai politikai koordináta-rendszer jobboldali részén, az együttműködés kezd hivatalos formát ölteni, amelynek része a Fidesz is. Orbán Viktor és konzervatív szövetségesei közös deklarációval szálltak be az Európai Unió jövőjéről szóló vitába.
A Fidesz csatlakozott Jarosław Kaczyńskinek, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elnökének július eleji, Európa jövőjét érintő felhívásához. Orbán Viktor szerint az állásfoglalás a nemzetek, a családok és a hagyományos keresztény értékek védelméről szól.
A kezdeményezést a következő pártok írták alá az Európai Néppárttól jobbra álló európai parlamenti frakciókból:
Hajdú András, a Mathias Corvinus Collegium politikatudományi kutatóműhely kutató tanára az Indexnek úgy foglalta össze a közös alapot, hogy
egy-két területet leszámítva mindannyian bizalmatlanul tekintenek a további centralizációra, arra, hogy a közös európai intézmények a tagállamok rovására növeljék a hatásköreiket.
Vannak azonban olyan szakpolitikák, amelyekben még a rendszeresen a szuverenitás védelmét hangsúlyozó Orbán Viktor is a mélyebb unió támogatója. Ilyen például az az elképzelés, hogy az eurót használó pénzügyminiszterek együttműködési fórumához hasonlóan jöjjön létre egy, a schengeni belügyminisztereket tömörítő tanácskozás a határvédelemről. A magyar miniszterelnök a közös európai hadsereg kérdésében is integrációpárti, már 2016-ban ennek fontosságáról beszélt.
Vannak köztük olyan pártok, amelyek kifejezetten bizalmatlanok Oroszországgal vagy Kínával szemben, mások sokkal nyitottabb álláspontot képviselnek ebben.
Hajdú András ezt a történelmi hagyományokra és a belpolitikai stratégiákra vezeti vissza.
Példaként a francia Nemzeti Tömörülést említi, Le Penék oroszbarát pártként vannak számon tartva, de a kutató szerint a mindenkori párizsi vezetés általában szereti moszkvai kapcsolatait arra használni, hogy a világpolitikában jelentős szereplőként tűnhessen fel.
A lengyel Jog és Igazságosság elkötelezett atlantista külpolitikát visz a lengyel hagyományok miatt, de ez sem akadálya annak, hogy a Kreml irányába sokkal nyitottabb Fidesszel szövetséget alkossanak az európai politikában.
Ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy az ECR mennyire kritikus hangvételű a keleti hatalmakkal, bemutattuk az ECR és az ID közti különbségeket is.
Az aláírók – az EP-ben a függetlenek között ülő Fidesz-képviselőcsoport kivételével – a mérsékeltebb, EU-szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint a radikálisabb Identitás és Demokrácia (ID) frakciókból érkeznek.
A Fidesz képviselői idén márciusban léptek ki a Néppárt frakciójából, később, hosszú vitát és felfüggesztett tagságot lezárva a párt távozott az EPP-ből. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációvezetője úgy fogalmazott az Index Kibeszélő című műsorában, hogy ha maradnak, valószínűleg kizárták volna őket.
Sok millió európai polgár maradt képviselet nélkül. Európai reneszánszt akarunk, azért fogunk dolgozni, hogy a kereszténydemokratáknak legyen képviseletük és hangjuk Európában
– ezt Orbán Viktor jelentette ki áprilisban, azt követően, hogy vendégül látta Budapesten Matteo Salvinit és Mateusz Morawieckit, itt már egyértelműen az új európai konzervatív tömb létrehozása volt a téma.
A stratégiai és történelmi ellentétekből fakadó bizalmatlanság korábban akadályozta az együttműködést, és ebben szerepe volt a jobboldali vezetők közti rivalizálásnak is. Most már sokkal inkább elképzelhető, hogy a későbbiekben létrejön egy közös frakció
– vélekedik Hajdú András. 2014-ben még Marine Le Pen és a brexitpárti UKIP-vezető, Nigel Farage egymással versenyeztek az EU-szkeptikus EP-képviselőkért.
Ami komoly változás, hogy a 2010-es években a hagyományos pártok veszítettek bázisukból, a kisebb támogatottsággal bíró jobboldaliak pedig növekedni tudtak. Németországon kívül az EU más, nagyobb tagállamaiban a Néppárt tagjai nincsenek kormányon (Franciaország, Lengyelország, Spanyolország), vagy legalábbis koalíciós szerepvállalás esetén sem adnak kormányfőt, mint például Olaszországban.
Érvelése szerint a marginális szereplők erősödése és a lehetőség arra, hogy hatalmi pozícióba kerüljenek, megváltoztatta a gondolkodásmódjukat, ez beszűrődött a nemzetközi színtérre, és fontossá vált, hogy milyen európai szintű partnerségeket kötnek.
A Néppárton kívüli szervezetek részéről tudatosabb, aktívabb együttműködés kezdődött, ennek a folyamatnak sokáig a brit konzervatívok jelentették a motorját.
Intézményesített formáról viszont nem esett szó a deklarációban, amely kimondja: „azt akarjuk, hogy ez a közös dokumentum legyen kulturális és politikai munkánk alapja”.
Vezető kormánypárt közülük csak a Fidesz és a lengyel PiS, illetve az olasz Liga tagja Mario Draghi kormánykoalíciójának. Ha EP-frakció egyelőre nem is lesz belőle, az EU jövőjéről szóló idei diskurzusban és a szuverenisták kontra föderalisták vitában egymást támogatva képviselhetik irányvonalukat.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója 63 mandátummal rendelkezik a 705 tagot számláló Európai Parlamentben, míg az Identitás és Demokrácia 71 fővel.
Bár az ECR-ból és az ID-ből is van több hiányzó, köztük a holland Geert Wilders Szabadságpártjával, feltűnő, hogy az Európai Unió vezető tagállamából az Alternatíva Németországért nincs az aláírók listáján. A Fidesznek nem is feltétlenül érdeke az AfD-vel összebútorozni, Németország hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere, ezért nem lenne jó akusztikája, ha a magyar kormánypárt a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki csoporttal kötne európai szövetséget.
Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért is felelős alelnöke, miután kiderült, hogy az Európa Tanácsban közös frakcióban vannak az AfD-vel, leszögezte, hogy
mi kétoldalú módon az AfD-vel nem ápolunk kapcsolatot. A mi partnereink Németországban az uniópártok, a CDU és a CSU. Ez most is így van, és ezen nem áll szándékunkban változtatni.
Hajdú András az AfD megosztottságát is az okok között látja:
Több, egymással rivalizáló és eltérő stratégiai irányvonalú csoport van a párton belül, a jelöltállítással összefüggésben is sok vita van, ezek elvihetik a figyelmet a nemzetközi együttműködésről, a dinamikusabb pártok több energiát tudnak erre fordítani.
A hivatalos listán ugyan olvasható a nevük, de az Azonnali a holland sajtóra hivatkozva azt írja, hogy a Helyes Válasz végül nincs a tagok között.
Hajdú András azt is kiemelte, hogy sokszor kizárólag az EP-mandátumok számában mérjük egy európai szövetség sikerességét, de azt is érdemes nyomon követni, hogy ezek a pártok nemzeti szinten mekkora támogatottsággal rendelkeznek, van-e kormányzati szerepük, vezetnek-e nagyobb településeket vagy régiókat.
(Borítókép: Orbán Viktor 2020. július 17-én megérkezik az Európai Unió Tanácsába, Brüsszelbe. Fotó: John Thys / Pool / AFP )