Mi az a népszavazás?

A közvetlen demokrácia egyik eszköze. Ezzel a választópolgárok az országgyűlési vagy az önkormányzati választások között is kifejezhetik véleményüket bizonyos kérdésekről.

Járványhelyzetben is lehet népszavazást tartani?

A járványügyi veszélyhelyzet szabályai miatt eddig nem lehetett népszavazást tartani. A kormány viszont egy gyors módosítással mégis lehetővé tette ezt.

A koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 4. paragrafusa azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy országos népszavazás kezdeményezhető

– olvasható a friss rendeletben, ami július 21-én reggel nyolc órakor hatályba lépett.

Ki kezdeményezhet népszavazást?

• Az Országgyűlés,
• a köztársasági elnök,
• a kormány,
• olyan magánszemély, aki az országgyűlési választásokon szavazhat, valamint párt és egyesület.

Kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást.

Milyen népszavazások vannak?

• Országos népszavazás: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről szólhat.
• Helyi népszavazás: az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyeket érintheti.
• Ügydöntő népszavazás: ha érvényes és eredményes, jogilag kötelező erejű az Országgyűlésre nézve. Magyarországon csak ezt alkalmazzák.
• Véleménynyilvánító népszavazás: nem fakad belőle jogi kötelezettség, politikai jelentősége van.

Miről nem lehet népszavazást tartani?

• Az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
• a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
• az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
• nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
• az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
• az Országgyűlés feloszlatásáról;
• képviselőtestület feloszlatásáról;
• hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
• katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
• közkegyelem gyakorlásáról.

Mikor érvényes és eredményes egy népszavazás?

A referendum akkor érvényes, ha az összes választó több mint fele érvényesen szavazott. Mást jelent az eredményesség: a népszavazás akkor eredményes, ha a résztvevők több mint fele a kérdésre azonos választ adott.

Ki dönt a népszavazásról?

A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés benyújtásától számított hatvan napon belül dönt annak hitelesítéséről vagy visszautasításáról.

Az NVB megtagadhatja a hitelesítést, ha az érintett ügyben nem tartható népszavazás, vagy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényi követelményeknek. Az állampolgári kezdeményezés esetén százhúsz napig lehet aláírásokat gyűjteni, az ívek mintapéldányát ennek megkezdése előtt be kell nyújtani hitelesítésre az NVB-hez.

Ha a kormány kezdeményezi a népszavazást – ahogy az most is történik –, az Országgyűlésnek harminc napon belül kell döntenie arról, hogy helyt ad-e a referendumnak, ehhez össze kell hívni a parlamentet.

(Borítókép: Urnabontás az I. kerületi Kosztolányi Dezső Gimnáziumban kialakított 10. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)