Hétfő délutánra szervezett tüntetést a Momentum a lehallgatási botrány miatt, amelyhez több ellenzéki párt is csatlakozott. A demonstrálók 18 órától gyülekeztek a Terror Háza előtt, innen vonulnak át a Fidesz Lendvay utcai székháza elé, ahol beszédek is elhangoznak majd. Mindeddig nagyjából ötszáz ember gyűlt össze.
A tömeg egyelőre nagyon fegyelmezetten viselkedett, néhány „mondjon le" skandálás mellett csöndben vonultak a nagyobbik kormánypárt székháza felé. A tömeg mellékutcákon érkezett a Lendvay utcába, vélhetően azért, hogy ne kelljen az utcai közlekedést semmilyen módon korlátozni.
Még az első felszólalás előtt a tömeg azt harsogta: „Viktátor!" és „Mondj le Viktor!".
A felszólalások előtt a színpadon egy jelenetet játszottak be George Orwell 1984 című regényének filmadaptációjából.
Az esemény élő közvetítését itt lehet megtekinteni:
Az elsőként felszólaló Gyenes Szilárd, az egyik megfigyelt újságíró szerint a félelem és kapzsiság uralkodik Magyarországon, és félő, hogy ha egy embert lehallgatnak, akkor másokkal is megtehetik. Ennek ellenére bátorságra intette a tüntetőket, mert szerinte nincs mit félni a kormánytól.
Donáth Anna momentumos európai parlamenti képviselő szerint a magyar kormány azért figyeli meg állampolgárait, mert megtehetik. Úgy látta, a megfigyelteknek csupán annyi a bűne, hogy rendszerellenesen gondolkodnak és tesznek.
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy 1984 után, fiatalon, egy olyan országról álmodott, amelyben a kormány szolgálja az embereket, és nem fordítva. Szerinte a rendszerváltás ígérete üressé vált, és bár „volt néhány jó évünk", most visszaveszik a szabadságot. Hangsúlyozta, hogy manapság néhány tízezer emberről szól a rendszer, a lehallgatással pedig őket védik. Fogadkozott: nem hagyják, hogy Magyarországot kivezessék Európából, és nem hagyják „ezt a törvénytelen megfigyelést" következmények nélkül.
Tetlák Örs, Érd LMP-s politikusa szerint ott tartunk, hogy azt sem lehet tudni: „matatnak-e valakinek a telefonjában a tüntetők közül". Nehezményezte, hogy a kormány nem kérdezi meg az állampolgárokat olyan fajsúlyos kérdésekről, mint például a külföldi hitelek, a Paks 2 beruházás, az egyetemek strukturális átalakítása.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke – szavai szerint – a „bolsevik típusú hazugsággyárnak", a kormánypárti média képviselőinek üzent, hogy ne gondolják, hogy majd „megússzák". A Fideszt pedig azzal vádolta, hogy „öreg bolsevikokká váltak, akik spicli, besúgó államot építettek". A nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülését emlegetve azt mondta, hogy a kormánypártok gyakorlatilag elismerték bűnösségüket a lehallgatási botrányban, mert nem jelentek meg képviselőik.
Az MSZP-s Bárándy Gergely kijelentette: így, vagy úgy, de bűncselekményt követtek el azzal, hogy törvényes indok nélkül figyeltek meg többek között újságírókat, a nemzetbiztonsági bizottság ülése pedig terhelő bizonyíték a hatalomra.
„ Viktor, nektek lefőtt a kávé, '22-ben ennek ára lesz" – jelentette ki Dorosz Dávid, a Párbeszéd politikusa. Aljasság, gyávaság, árulás – ezeket rótta fel az Orbán-kormánynak, mint bűnöket, és virágnyelven börtönnel fenyegette meg a kormánypártot.
Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke szerint erőt kell mutatnia az ellenzéknek, és demonstrálnia kell azt, hogy „ez így nem folytatódhat", az Orbán-kormány ugyanis visszatért a „terror eszközéhez". Hangsúlyozta, hogy a nép szolgálata helyett a kormány minden erejével azon van, hogy saját hatalmát megőrizze.
Lukácsi Katalin kereszténydemokrata politikus, történész fontosnak találta leszögezni, hogy nem Izrael ellen tüntetnek, ugyanis kaptak már ilyen kritikákat. Ostorozta Benjámin Netanjahu „bukott" izraeli miniszterelnököt, és párhuzamot vont a 2022-es magyarországi választások és a legutóbbi izraeli voksolás között, mondván, hogy a 12 évig regnáló izraeli kormányfőt is egy színes, politikailag változatos koalíció emelte ki a hatalomból. Ha már párhuzam: Orbán Viktort is bukott miniszterelnöknek nevezte.
A tüntetést az utolsó felszólaló után lezárták.
A demonstráció apropója az volt, hogy néhány hete egy nemzetközi újságírói együttműködésnek köszönhetően kiderült: Magyarország is egyike annak a tíz országnak, amely vásárolt az NSO nevű izraeli cég kémszoftveréből, a Pegasusból, amellyel mintegy háromszáz embert figyelhettek meg.
Szerepel közöttük
Az esemény Facebook-oldalán a Momentum azt írta: „Ez a történet a rendszerváltás utáni magyar politika legsötétebb fejezete, hiszen az újságírók, ellenzéki politikusok, üzletemberek, aktivisták lehallgatása a legkeményebb pártállami időket idézi.”
Az Orbán-kormány cáfolta, hogy Magyarországon törvénytelen adatgyűjtés folyt volna, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón pedig politikai hisztériának nevezte a Pegasus-botrányt.
Hétfő délelőtt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságát is összehívta az ellenzék a lehallgatási ügy miatt, de a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem tartott sokáig az ülés.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)