Egy kutatás szerint nagyon kevés koronavírusos gyerek mutat tartósan tüneteket. Magyarországon külön ambulanciákon foglalkoznak azokkal a gyermekekkel, akik a hosszú, azaz a poszt-Covid különböző tüneteitől szenvednek.
A Covid–19 gyerekekre gyakorolt hatásával foglalkozott a Conversation ismeretterjesztő portálon megjelent cikkében négy brit kutató.
A brit COVID Symptom Study nevű projekt adatait vették alapul, amelynek lényege, hogy az emberek egy applikáción keresztül rögzítik a saját vagy gyerekeik tüneteit, illetve a teszteredményeiket.
A kutatók azon gyerekek adatait vizsgálták, akiknek pozitív tesztjük volt és tipikus Covid–19-tüneteket mutattak. Többnyire gyorsan jobban lettek, a betegségük átlagos ideje hat nap volt (az általános iskolásoké jellemzően öt, a középiskolásoké hét).
Mindössze a gyerekek 4,4 százaléka mutatott legalább 28 napig tüneteket, míg az azonos metodológiával vizsgált felnőttek 13,3 százaléka.
Az idősebb gyerekeknél ez az arány valamivel nagyobb volt (5,1 százalék), a kisebbeknél pedig kevesebb (3,1 százalék).
A gyerekek 98,1 százaléka legfeljebb nyolc hét alatt teljesen meggyógyult, ami azt mutatja, hogy az elhúzódó Covid–19 a gyerekeknél ritkább, mint a felnőtteknél.
Az UNICEF Magyarország és a Publicus Intézet a napokban közölte közös kutatását, amelyből kiderült, hogy a pedagógusok beszámolói szerint a gyerekek körében minden eddiginél több szorongást, pániktünetet, illetve depressziót okozott a koronavírus-járvány. A felmérés azt is megállapította, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeket jobban megviselték a lezárások és maga a vírushelyzet. Azok a pedagógusok és pszichológusok pedig, akik többek között ezeken a gyerekeken tudnának segíteni, maguk is kiégéstől szenvednek.
A kutatók szerint fontos az is, hogy a hosszú ideig beteg gyerekeknél nem nőtt a tünetek száma. A betegségük első hetében általánosságban hatféle tünetük volt, de 28 nap után többnyire csak kettő.
A betegség teljes idejét nézve a leggyakoribb tünetek a fáradtság, a fejfájás, a szaglás elvesztése és a torokfájás – ezek közül az első háromnál volt jellemző, hogy sokáig megmaradt.
Megvizsgálták az olyan tünetek gyakoriságát, amelyek a tanulási képességet befolyásolják. A kisebb gyerekek kilenc százaléka, az idősebbek húsz százaléka tapasztalt tompultságot, de többnyire csak egy-két napig.
A kisebbek 14 százaléka, az idősebbek 26 százaléka tapasztalt szédülést, jellemzően két napig. Hasonló ideig szenvedett rossz hangulattól a kisebbek nyolc és az idősebbek tizenhat százaléka.
A cikkben megjegyezték, hogy kutatási eredményeik egybecsengenek a hasonló svájci és ausztrál kutatásokéval. Hozzátették ugyanakkor, hogy a hivatalos brit statisztika több, elhúzódó betegségtől szenvedő gyerekről tesz említést, ez a módszertani különbségekből fakadhat.
Márciusban megírtuk, hogy külön a gyerekek számára poszt-Covid-ambulancia nyílt az I. Számú Gyermekgyógyászati Klinikán. Dr. Krivácsy Péter, a klinika sürgősségi betegellátó osztályának vezetője akkor arról beszélt a Life TV egyik reggeli adásában, hogy a koronavíruson átesett emberek – felnőttek és gyerekek – egy részénél hosszú távú, illetve az esetek nagy részében az életminőséget elég jelentősen befolyásoló tünetek alakulnak ki.
Azt is elmondta: az ambulancia arra hivatott, hogy a hosszú, vagyis poszt-Covid-betegeket kivizsgálja, és lehetőleg kiutat mutasson nekik.
Tavasszal a Semmelweis Egyetemen is külön ambulanciát nyitottak a gyermekek számára, továbbá nyáron a Szent Rókus Klinikai Tömbben található Semmelweis Egyetemi Szakrendelő Intézetben (SESZI) is megnyílt a lehetőség, hogy a tartósan különböző tünetektől szenvedő gyermekeknek segítséget nyújtsanak.
Korábbi kutatások alapján kétszáz különböző szövődménye lehet hosszú távon a koronavírusnak.
A Semmelweis.hu arról tájékoztatott, hogy augusztus 23-val a Semmelweis Egyetem is csatlakozott egy nemzetközi szintű klinikai teszteléshez. A vizsgálat azt értékeli, hogy egy szájon át alkalmazandó vizsgálati készítmény csökkenti-e a betegség időtartamát és/vagy súlyosságát a közelmúltban Covid–19 betegséggel diagnosztizált olyan emberek körében, akiknél alacsony vagy fokozott a tünetek súlyosbodásának kockázata.
Emellett az egyetem több területén is kutatási-fejlesztési munkát indított a koronavírussal összefüggésben: például fókuszban van a poszt-Covid transzlációs vizsgálata is.
(Borítókép: Koronavírusteszthez vesz mintát egy egészségügyi dolgozó Berlinben 2020. augusztus 18-án. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)