Magyarország és Lengyelország szorosan együttműködik annak megakadályozása érdekében, hogy egyes nyugat-európai országok rákényszerítsék az Európai Unióra azt az „elhibázott és veszélyes” migrációs politikát, amelynek következményeivel 2015 óta szembesülünk – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a dél-lengyelországi Karpaczban.

Az MTI tájékoztatása szerint a magyar külügyminiszter lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy Afganisztánban egyre romlik a helyzet, látni a jelentéseket egy polgárháború kibontakozásáról, de már az iszlamista tálib lázadók hatalomátvétele előtt is a lakosság fele humanitárius segélyen élt.

Azok a nyugat-európai nyilatkozatok, amelyek minden afgán számára meghívóként értelmezendők, Európa vonatkozásában rendkívül felelőtlenek

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a kontinens több irányból is migrációs nyomás alatt áll, már nem csak délről, Afrika vagy a Közel-Kelet irányából, hanem keletről, Fehéroroszországon át is, és ha ehhez még hozzáadódik egy bevándorlási hullám Afganisztánból, annak „beláthatatlan következményei lesznek”.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar és a lengyel migrációs politika a „józan ész talaján áll”, Magyarország 2015-ben épített kerítést, Lengyelország pedig most tesz így a keleti határán. Kiemelte, a két kormány nem csupán beszél arról, hogy helyben kell segíteni – erre példaként hozta fel, hogy egy egymillió eurós program keretében magyar-lengyel együttműködésben segítséget nyújtanak jordániai kórházaknak, hogy megfelelően el tudják látni az ott tartózkodó szíriai menekülteket.

Leszögezte: a jelenlegi nyugat-európai migrációs politika óriási fenyegetést jelent Európa számára a biztonság és az identitás, valamint most az egészségügy szempontjából is, ugyanis egy tömeges bevándorlási hullám jelentősen megnövelné a koronavírus terjedésének kockázatát – olvasható a közleményben.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy meglátása szerint az Európai Unióban nincs lehetőség valódi, kölcsönös tiszteleten alapuló, demokratikus vitákra, ahogy nagy kihívást jelent a folyamatosan megnyilvánuló kettős mérce is.

Fontos lenne őszinte vitát folytatni a kontinens előtt álló kihívások leküzdéséről, azonban azokat, akiknek eltér a véleménye a fősodortól, rendre Európa-ellenesnek nevezik és a partvonalra szorítják. Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, amely az örökségüket, nemzeti identitásukat, kultúrájukat megőrizni képes, erős tagállamokon alapul, s teljességgel elutasítja azt a szélsőséges föderalista álláspontot, amely egyfajta Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, nem akar további jogköröket átadni Brüsszelnek

– mondta a tárcavezető.