Végre eleget tettek képviselői kötelezettségüknek és négy kormánypárti képviselő eljött a mai ülésre – kezdte a Nemzetbiztonsági bizottság ülése utáni sajtótájékoztatót Stummer János. A résztvevők között volt Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál igazságügyi államtitkár is.
Arra a napirendi pontra ami ezt a bizonyos ügyet tárgyalta, a maximális, 2050-ig tartó minősítést kérte a minisztérium. 2050. december 31-ig a bizottságban elhangzott információk minősített információk
– közölte a bizottság jobbikos elnöke a Pegasus-ügyre utalva. Azt is hozzátette, nem kaptak a választ arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés, és egyértelmű cáfolatot sem kaptak arra vonatkozóan, hogy az utóbbi években megfigyeltek-e politikusokat vagy újságírókat ezzel az eszközzel.
A bizottság ellenzéki tagjai ezen az ülésen egy ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek, ami azonban nem kapott megfelelő támogatást.
A politikus szerint azért lett volna fontos ez az albizottság - ami javaslata alapján két ellenzéki és kormánypárti képviselővel jött volna létre - mert ennek a tagjai betekintést kaphattak volna a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, valamint meghallgathatták volna a szolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna megjelenni és nyilatkozatot tenni.
Pintér Sándor arra viszont mutatott nyitottságot, hogy kihelyezett ülést tartsanak és ezen tájékozódhassanak a titkos információgyűjtés jelenleg alkalmazott gyakorlatáról a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál.
A szocialista Molnár Zsolt úgy látja, hogy ennek az ügynek a végére vagy egy korrekt ténymegállapító vizsgálat, vagy egy kormányváltás tehet pontot. Az LMP-s Ungár Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypárti nyilatkozatok a ködösítésről és az egymásra mutogatásról szólnak, valamint arról, hogy vannak olyan alkalmak, amikor a nemzet érdekében szükséges kémszoftvereket használni. Az ellenzéki képviselők arra is kíváncsiak, hogy hány esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével.
Egy nemzetközi együttműködés eredményeként derült ki, hogy tíz ország – köztük Magyarország – kormányzata megvásárolta az NSO nevű izraeli cég Pegasus nevű kémprogramját. A megfigyelt személyek között szerepel
A Guardian korábban azt írta, hogy a Pegasus magyarországi használatáról Orbán Viktor magyar és Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök egyik 2017-es találkozóján születhetett megállapodás. Bár az NSO egyik korábbi alkalmazottja megerősítette, hogy Magyarország ügyfél, maga a cég azt is tagadja, hogy elfogad utasításokat az izraeli kormánytól. Az Orbán-kormányzat határozottan cáfolja, hogy Magyarországon törvénytelen adatgyűjtés folyt volna, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Pegasus-botrányt politikai hisztériának nevezte.