Lezárult az országos ivartalanítási program. Az Index Etyeken járt, hogy a település kutyamenhelyén tájékozódjon az akcióról, amelynek célja, hogy együttműködésre sarkallja az önkormányzatokat, az orvosokat és a civil szervezeteket egy hasznos cél, a nem kívánt állatszaporulat megakadályozása érdekében.
– Van egy kis gondom ezzel a Zsuzsi kutyával, szeretném átkeresztelni, mert a neve sajnos az elvált feleségemre emlékeztet... – magyarázza a problémáját egy újdonsült gazdi az Etyeki Állatvédők Egyesületének kutyamenhelyén a telephely vezetőjének.
Botka Zsolt elnök mosolyogva legyint, és megnyugtatja az örökbefogadót, hogy tegyen bátran kedve és ízlése szerint, mert a kutyák hamar megszoknak bármilyen nevet.
Bárcsak ez lenne a legnagyobb gond az állatvédők mindennapjaiban, talán kicsit boldogabb lenne a világ.
Csakhogy vannak jelentősebb problémák, mint például a kutyák túlszaporodása, ami sokkal égetőbb kérdés, hiszen becslések szerint napjainkban Magyarországon 4-5 millió kutya él, és közülük mintegy 300 ezer a kóbor állat.
Ezeknek az állatoknak a többsége ráadásul termékeny, és ebből adódóan minden kontroll nélkül szaporodik, miközben az ebrendészeti ellátórendszer ehhez a nagyságrendhez elégtelen, tekintve, hogy országszerte csupán mintegy kétezer férőhely van, vagyis gyakran egyszerűen nem lehet hova elhelyezni az állatokat.
A nemrég zárult, a felelős állattartást elősegítő kormányzati cselekvésterv jelentős előrelépést jelenthet ebben a problémakörben.
A Magyar Falu Program részeként az ivartalanítási pályázatot áprilisban hirdették meg a kistelepülések kutyapopulációjának kordában tartására, és a bejelentést történetesen éppen az Index által felkeresett etyek-botpusztai állatmenhelyen tette a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár tájékoztatásából kiderült, hogy a meghirdetett pályázat keretében egy-egy önkormányzat legfeljebb másfél millió forint támogatási összeget igényelhetett, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Ovádi Péter pedig hozzátette, hogy az 500 millió forintos keretösszegű támogatás segítséget kíván nyújtani az ötezer főnél kisebb állandó lakosságú településeknek a nem kívánt állatszaporulat mérséklése érdekében.
Az önkormányzatok támogatást igényelhettek, hogy segítséget nyújtsanak a település lakóinak a kutyák és macskák állatorvos által elvégzendő ivartalanítására, veszettség elleni védőoltására, valamint mikrocsippel történő megjelölésére.
A pályázat lezárultát a közelmúltban ugyancsak Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jelentette be, és úgy fogalmazott, hogy
a legjobb kóbor állat az, amelyik meg sem születik, ezért a nem kívánt szaporulatot kizárólag ivartalanítással lehet megakadályozni.
A pályázatot méltatva kijelentette, hogy az mérföldkövet jelentett a hazai állatvédelem területén, hiszen a sikeres lezárás azt mutatja, hogy országszerte összesen 479 nyertes pályázatot bíráltak el, minden megyéből érkeztek sikeres pályázatok, és az elnyert, rendelkezésre álló összeg 14 ezer állat ivartalanítását fedezi.
Az Etyeki Állatvédők Egyesületének elnökétől az Index megtudta, hogy a kutya- és macskamenhelyek nem részesültek ebből a támogatásból, de kiterjedt kapcsolataik révén együttműködnek az önkormányzattal a végrehajtásban. A településen ugyanis már összeírták az igényeket, és kiderült, hogy a helyi állattartók körülbelül kétszáz kutya és macska ivartalanításához kértek anyagi támogatást. Azt is megtudtuk, hogy ehhez nem elegendő a másfél millió forintos támogatás, de az önkormányzat megtoldja az összeget további félmillió forinttal.
Amikor Botka Zsoltot az ivartalanítás jelentőségéről kérdezzük, a menhely vezetője hangos kutyacsaholástól kísérve széles mozdulattal körbemutat, és a kennelek felé fordulva magyarázza, hogy
az állatmenhelyeken lehet csak igazán testközelből szembesülni a felelőtlen állattartás következményeivel.
Véleménye szerint a magyarországi állattartás gyerekcipőben jár, éppen ezért örömmel fogadták a kormányzati kezdeményezést a helyzet javítása érdekében.
Zsolt a gondozott, átriumos kialakítású telephely központi füves területén elhelyezett ideiglenes kerítés mögötti terület apró lakóit mutatja: néhány hetes cuki szőrgombócok hancúroznak ott, a látogatók ajnározása közepette. Megtudjuk, hogy a közelmúltban kétalomnyi kölyökkutyát mentettek meg a pusztulástól, és ez a tizenöt kutyus mind „véletlenül” született – mondja a menhelyvezető, aki szerint a most elindított ivartalanítási program jelentheti a kezdő lépést a gyepmesteri telepek és állatmenhelyek állományának csökkenése felé.
Mert számolgassunk csak! Az etyeki telephely kölyökkutyái között öt szuka van, akiket a menhely szerződésben rögzített ivartalanítási kötelezettséggel ad örökbe. Ám ha ez nem így történne, minden egyes lánykutyus további tíz kölyöknek adna életet, akik között úgyszintén lenne öt szuka, és így tovább…
Vagyis képzeletben máris benépesült a kutyamenhely, és a jó szándékú örökbefogadók, valamint az ivartalanítás hiányában hamarosan ki lehetne tenni Etyeken a megtelt táblát.
A kutyák, macskák ivartalanítása felelős állattartói döntés, ami a kisállat egészsége szempontjából is kedvező.
Szukák esetében
• Megelőzhető a nem kívánt szaporulat, megelőzhetőek a tüzelés okozta kellemetlenségek.Kanok esetében
A kedvező tapasztalatok miatt a Magyar Falu Program keretében meghirdetett ivartalanítási pályázatnak a jövőben folytatása várható – ígérte Ovádi Péter, az állatvédelmi program végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.
(Borítókép: Az Etyeki Állatvédő Egyesület menhelyén élő, örökbe fogadható kutya 2021. április 19-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)