Egy konfrontatívabb televíziós vita, egymás jelöltjeinek kritizálása és szavazatvásárlással, buszoztatással történő vádolás. Az előválasztás az első forduló végére vált igazán kiélezetté.
A szeptember 12-én, az ATV kamerái előtt rendezett miniszterelnök-jelölti vitán gyakorlatilag baráti hangulat uralkodott, leszámítva azt a néhány pillanatot, amikor Tóth Csaba miatt feszült egymásnak Jakab Péter és Fekete-Győr András. Az RTL Klub stúdiójában zajló vita teljesen máshogy nézett ki, előkerült az őszödi beszéd, a kinek vannak problémásabb jelöltjei kérdés, és még a politikai humbug kifejezés is elhangzott, a részletekről itt írtunk.
Közben a Momentum szavazatvásárlással vádolja az MSZP-t, a szocialisták feljelentést tesznek, a Jobbik egyik politikusa pedig buszoztatás miatt panaszkodott. A legtöbb üzengetés viszont Karácsony Gergely és a DK között zajlik.
Karácsony Gergely vasárnap az általa nem támogatható jelöltekről posztolt:
Számomra nem fér bele, nagyon nem, egyáltalán nem, ha valaki egy holokauszt-emlékhely előtt karját lendíti. Magyarázkodása hamis és hiteltelen. Ezért Ózdon biztosan nem szavaznék Farkas Péter Barnabásra, és ilyen állásfoglalást várnék a jelöltet támogató DK-tól és Jobbiktól.
A főpolgármester a székesfehérvári DK-s aspiránsra is kitért:
Székesfehérváron kiderült, hogy Ráczné Földi Juditnak bizony van, de legalábbis volt offshore-ügye, ráadásul az ezzel kapcsolatos védekezését dokumentumok látszanak cáfolni. Az én személyes etikai normáimba ez nem fér bele, ezért én Székesfehérváron biztosan nem szavaznék Ráczné Földi Juditra.
Ráczné Földi Judit és Farkas Péter Barnabás is tagadják a vádakat, pártjaik továbbra is kiállnak mellettük.
A Karácsony Gergely által megfogalmazottakra Vadai Ágnes reagált. A DK-s politikus azzal kezdte, hogy ő vezette azt az integritási bizottságot a DK-ban, amely a jelöltjeik átfogó biztonsági ellenőrzését végezte.
Gergő, nekem nagyon fura, hogy meg sem várod a vizsgálat eredményét, hanem már a jelölt kizárását követeled. Hát ez nehezen fér össze azzal a demokráciafelfogással, amit az ellenzék eddig képviselt.
Vadai csak azt kéri Karácsonytól, ha kiderül, hogy „hazug módon vádolták Juditot”, akkor ugyanakkora nyilvánosság mellett kérjen bocsánatot, mint amekkora előtt vádolta őt.
Még egy dolog. Tudod, Gergő, nekünk nem kenyerünk a házmestertempó. Talán látod, hogy a DK általában nem az előválasztási bizottsághoz rohangál feljelentésekkel, hanem ha valami problémája van, akkor azt a másik párttal, jelölttel próbálja megbeszélni. Sok ilyen eset volt, szinte mindig sikerrel.
Az Országos Előválasztási Bizottság azóta döntött Ráczné Földi Judit ügyében, a jelöltnek adtak igazat; a DK bocsánatkérést vár Karácsony Gergelytől és Tóth Bertalantól.
Vadai arról is kérdezte Karácsonyt, hogy
pécsi jelöltje, Mellár Tamás a minap azt nyilatkozta a pécsi Pride-ról, hogy »én nem érzem, hogy Pécsett olyan mértékű lenne a homoszexuálisok üldözése, hogy indokolt lenne egy komolyabb kiállás a részükről«, hozzátéve, hogy nem tetszik neki az ilyen »polgárpukkasztó« rendezvény és »megbotránkoztató magatartás«, amit az ilyen rendezvényeken lát? Ezzel te egyetértesz? Szerinted ez belefér az ellenzéki értéknyilatkozat szellemiségébe?
A DK-s politikus a Párbeszéd dunakeszi jelöltjéről, Dorosz Dávidról azt állította, hogy
a te főpolgármester-helyettesedként a költségtérítésére kapott pénz egy részét az Átlátszó.hu internetes portálon látható adatkikérés szerint Orbit rágóra, pizzára, müzliszeletre, tortára és egyéb finomságokra költötte? Szerinted erre való a közpénzből való költségtérítés? Szerinted Dorosz Dávid milliós fizetése mellett ezek szükséges költések voltak?
Dobrev Klára az ATV-n tett megjegyzést arra, hogy Karácsony Gergely Tóth Csaba helyett már Hadházy Ákosra szavazna Zuglóban:
Kinek mi fér bele a demokráciafelfogásába, ezzel óvatosan fogalmaznék, mert két héttel ezelőtt még Gergő azt mondta, hogy Hadházy Ákos nem fér bele a demokráciafelfogásába.
Karácsony Gergely az ATV-n arról beszélt, ha nem lennének offshore-ozó és karlendítő jelöltjeik, akár kétharmaddal is győzhetnének.
Karácsony Gergely és Dobrev Klára álláspontja az egyszerű többség és a kétharmados törvények módosíthatósága ügyében szintén eltér. A DK jelöltje egyszerű többséggel is nekimenne a kétharmados törvényeknek, mert az Alaptörvényt alkotmányellenesnek tartja. A főpolgármester politikai humbugnak nevezte ezt.
Kovács János politikai elemző, Az elemző szemével blog és Facebook-oldal szerzője szerint annak köszönhető a felfokozott hangulat, hogy a második vitára már az előválasztás közben került sor, a korábbi napok mozgósításának tanulságai a becslések szintjén rendelkezésre álltak.
A jelöltek annak megfelelően alakították ki a kommunikációs stratégiájukat ezen a vitán, hogy a saját pozíciójukra nézve melyik versenytársukat tartották leginkább veszélyesnek, illetve a saját szimpatizánsok mozgósítása szempontjából fontos önálló arcél, hitelesség melyik jelölttel való ütközés során válhatott igazán látványossá.
Az első vitán meghatározó szerepe volt az egyetértési pontoknak, mindegyik jelölt igyekezett az el nem kötelezett, „összellenzéki” szavazó irányába is kommunikálni, de a másik vitában, főleg a lemaradók számára, már az önálló karakter kidomborítása és a célcsoportos üzenetek játszottak fontos szerepet – fejtette ki az Index kérdésére az elemző.
Leginkább Fekete-Győr András esetében lehetett ezt a törekvést tetten érni, de ott húzódott a Dobrev–Karácsony-pengeváltás mögött is a vita vége felé.
Kovács János szerint Karácsony és Dobrev nem üzennének a nyilvánosság előtt, ha nem tekintenének riválisként egymásra. Itt nemcsak a miniszterelnök-jelölti szavazatarányok becsült állásáról van szó, hanem a közvélemény-kutatók által mért karakterjegyek kontrasztosabbá tételéről és a saját tábor megszólításáról, mozgósításáról is, amihez mindig jól jön egy láthatóvá tett konfliktushelyzet – véli az elemző, hozzátéve, hogy ezeket a vitákat önmagukban nem érdemes a hatásukat tekintve túlbecsülni, mégis adnak olyan impulzusokat a szavazótáborok irányába, amelyek formálhatják a választói szimpátiákat és ellenérzéseket.
A viták mögött mindig van valamilyen tartalmi elem is, ebben az értelemben nem öncélúak, de Kovács János úgy látja, hogy jelen helyzetben nem az igazságkeresés a fontos, hanem a szavazói attitűdök formálása.
Jelenleg egy nyilvános versengés folyik, így szükségszerű, hogy egyes vitapontokat a széles nyilvánosság előtt tárgyaljanak. Ez áll a saját karakterüket az összefogáson belül is megvillantani igyekvő, ellenzéki szereplők érdekében is
– válaszolja az elemző, azzal folytatva, hogy amint az előválasztás lezárult, és megvannak a közös jelöltek, érdemes lesz elásni a csatabárdot a nyilvánosság előtt, és nem egymással, hanem a kormánypártokkal foglalkozni.
Egy sokszereplős koalíciónál viszont nehéz a vitákat házon belül tartani, egyes szereplők mindig vonzódni fognak ahhoz, hogy a közvélemény nyomását is felhasználják az alkudozási folyamatban.
A versengés súrlódásokkal jár, s ez nem könnyű kommunikációs terep, hiszen az »összellenzéki« közönség egy ponton túl inkább hajlamos büntetni azt a szereplőt, aki túlságosan »beleszáll« a másik ellenzékibe, ezzel látszólag megbontva az összefogás egységét.
Az elemző szerint a személyekről szóló viták egyszerre lehetnek a hitelességet roncsoló vagy az előválasztási folyamatot legitimáló tényezők. Az a kérdés, hogy szimbolikus erejűvé válnak-e, mint például Tóth Csaba esetében, illetve milyen módon oldják fel a szervezetek és a választók ezeket a konfliktusokat.
Egy-egy konfliktus felvállalása megerősítő vagy elbizonytalanító hatással is bírhat, ezért kommunikációs stratégiai mérlegelést igényel, hogy mikor milyen összefüggésben érdemes beleállni, és meddig érdemes kitartani egy vitatott szereplő vagy álláspont mellett.
Kovács János leszögezte, hogy az előválasztási mozgósítási hajrában a saját tábor szavazásra ösztökélésén, és nem a bizonytalanok megszólításán van a hangsúly.
Most érdemes a szubjektív tétet és a harci kedvet fokozni, és konfliktusosabb, karakteresebb kommunikációt folytatni.
2022 tavaszára készülve azonban kulcskérdés lesz, hogy a kormányváltást akarók táborába milyen hatásfokkal lehet becsatornázni a pártpreferenciájukban bizonytalanokat is.
Az elemző úgy gondolja, hogy a témakészlet és a kommunikációs stílus mellett meghatározó szerepe lesz annak is, hogy egy megosztó vagy egy a széles választói közönség számára elfogadható kormányfőaspiránssal indul neki az ellenzék a választásnak.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)