Az előválasztások és a jövő tavaszi országgyűlési választások között lesz egy harmadik választás is Magyarországon, hiszen meg kell választani a második államfői ciklusának végén járó Áder János utódját. A legfrissebb hírek szerint Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, európai parlamenti képviselő a legesélyesebb arra, hogy a 2027-ig a Sándor-palota új lakója legyen.
2022. május 10-én lejár Áder János második köztársasági elnöki mandátuma. Miután az Alaptörvény szerint az államfőt legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani, és utódjáról a megbízatás lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal kell döntenie az Országgyűlésnek,
akár már március közepén megválaszthatják az új köztársasági elnököt.
Áder János a harmadik köztársaság ötödik államfője, ha azonban az ideiglenes köztársasági elnököket is számba vesszük, akkor a hetedik:
Áder Jánost 2012. május 2-án, Schmitt Pál lemondása után kétharmados támogatással, 262 szavazattal választotta meg az akkor még 386 tagú parlament köztársasági elnöknek. A Jobbik nemmel voksolt, a többi ellenzéki képviselő nem vett részt a szavazáson. Május 10-én iktatták be hivatalába. Öt évvel később, 2017. március 13-án a 199 tagú Országgyűlés 131 szavazattal választotta újra államfőnek, miközben a kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott.
Az Alaptörvény részletesen rendelkezik az államfői választásról, amelyet jelölés előz meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
Elképzelhető, hogy csakúgy, mint 2017-ben, az ellenzék saját jelöltet állít.
Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az lesz, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelenül zárul, második szavazást kell tartani. Ezen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök pedig az lesz, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást azonban legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
Az ellenzék idén áprilisban teljes mellszélességgel beállt a szocialista Molnár Gyula javaslata mögé, hogy Áder János utódját ne a jövő évi országgyűlési választások előtt válasszák meg. Az MSZP-s politikus az Alaptörvény tizedik módosítását kezdeményezte, mégpedig két új rendelkezés beiktatásával:
Molnár Gyula az indítványa indoklásában emlékezetett, hogy az 1989. november 26-án tartott, úgynevezett négyigenes népszavazás első kérdése a következő volt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” Ebben a kérdésben is az igen szavazatok kerültek többségbe, aminek eredményeként választották meg 1990 nyarán Göncz Árpádot, majd sorra az utódjait – mindig a nyár folyamán. Ezalól csak Áder János 2017. márciusi újraválasztása képez kivetélt – érvelt az ellenzéki képviselő. De hiába, mert indítványát még tárgysorozatba sem vették.
A Závecz Research májusi kutatása szerint amúgy
a megkérdezettek 52 százaléka egyetértett azzal, hogy Áder János utódját csak a 2022-ben megalakuló új parlament válassza meg.
Ami a pártpreferenciát illeti, a kormánypártiak 49 százaléka, az ellenzéki választók 61 százaléka, a pártot nem támogatók 42 százaléka fejezte ki egyetértését azzal, hogy az új államfőt már az új összetételű Országgyűlés választhassa meg.
Az Alaptörvény szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az államfőnek számos feladata van:
Az államfői feladatok ellátásáért a köztársasági elnököt tekintélyes tiszteletdíj illeti meg, ami a házelnök díjazásának 1,1-szerese. Ez az összeg a Blikk számításai szerint
hozzávetőlegesen havi bruttó 3,6 millió forint.
Az államfő továbbá rezidencia, személygépkocsi használatára is jogosult, és valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen veheti igénybe.
A törvényi szabályozás az exelnök juttatásait is nagyvonalúan határozza meg.
A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatás illeti meg, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
A leköszönő elnöknek – kérelmére – megfelelő lakást kell biztosítani, de háromfős titkárságot is alkalmazhat, ahogy továbbra is jár neki a térítésmentes egészségügyi ellátás és az ingyenes gépkocsihasználat. Amennyiben rezidenciát kér, annak fenntartását, valamint „a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fő alkalmazásának a feltételeit” (magyarán: egy bejárónő alkalmazását) az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
Áder János a 63. életévének betöltése (2022. május 9.) után azért is nyugdíjat kap, hogy 2009 és 2012 között képviselő volt az Európai Parlamentben. Az EP-képviselőségért a 8900 eurós fizetés 14 százalékát, mintegy havi 450 ezer forintot utalnak majd a számlájára.
Áder János lehetséges utódjáról már egy évvel ezelőtt megkezdődtek a találgatások. A sajtóban több név is szóba került. A Mandiner például úgy értesült, hogy a Fidesz legbelsőbb köreiben Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, Maróth Miklós klasszikafilológus és Csák János üzletember neve is felmerült potenciális államfőjelöltként. Idén augusztus elején pedig a Népszava írta meg, hogy várhatóan Trócsányi Lászlót, jelenlegi fideszes európai parlamenti képviselőt, korábbi igazságügyi minisztert jelölik a kormánypártok köztársasági elnöknek. Az értesülést fideszes politikusok is megerősítették.
Trócsányi László személyében kormányzati tapasztalatokkal is rendelkező jogász és rutinos diplomata kerülne a Sándor-palotába.
Trócsányi nyolc évet töltött diplomáciai szolgálatban: 2000-től 2004-ig nagykövet volt a Belga Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség területére kiterjedő hatállyal, majd 2010 és 2014 között párizsi nagykövetként tevékenykedett. A két megbízás között, 2007-től 2010-ig alkotmánybíró is volt. Talán már kevesen emlékeznek rá, de 1993-ban kis híján ő lett az első magyar ombudsman, de egyetlen szavazattal lecsúszott a tisztségről. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2000 óta egyetemi tanár. Az utóbbi években volt igazságügyi miniszter (2014–2019), európai parlamenti (EP) képviselő (2019-től), valamint a Magyar Jogász Egylet elnöke (2020-tól). 2019 szeptemberében a kormány az Európai Bizottság magyar tagjának jelölte, de az EP jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította jelöltségét.
(Borítókép: Trócsányi László igazságügyi miniszter az új kormány tagjainak kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2018. május 18-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)