Túl van a sztrájktárgyaláson a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A sztrájkbizottság a minisztérium elől nem sokkal 11 óra előtt jelentkezett be élőben.

„Megérkeztünk a sztrájktárgyalásra, remélem, eredményesek leszünk” – mondta még a tárgyalás előtt Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke. A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet előzetesen azt kérte, hogy mindenki szurkoljon azért, hogy olyan személlyel tudjanak tárgyalni, akinek valóban lesz felhatalmazása, és akinek lesz mondanivalója is a témában.

A tárgyalás végül azonban csalódással zárult.

Bár az elmúlt másfél órában kemény csata volt, érdemi munkával nem foglalkoztunk. Kisfaludy László helyettes államtitkár csak olyan megbízólevéllel rendelkezett, ami arra jogosította fel, hogy a PDSZ-szel tárgyaljon, és még ebben is tartalmi és formai hibák voltak. Ezt nem fogadtuk el, meghatároztuk, hogy milyen elvárásaink vannak ezzel a megbízólevéllel kapcsolatban

– mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke.

Nagy Erzsébet kiemelte: a PDSZ nem fogadja el, hogy egyedül tárgyaljon, a másik szakszervezet bevonása nélkül.

Nem ez volt a cél, de ha ilyen felelőtlen formában történik a meghatalmazás, mire számítsunk később? Nemcsak formai, de tartalmi kérdések sem voltak rendben. (…) Nem hírvivővel szeretnénk tárgyalni, és nem is beszélgetni jöttünk. A mi célunk az, hogy tényleges sztrájkegyeztetések történjenek, s azok sztrájkbizottsággal kötött megállapodással végződjenek. Új meghívót és megbízást szeretnénk

– mondta a PDSZ országos választmányának tagja, akit mi is elcsíptünk telefonon. A következőket mondta: 

Kisfaludy László a tárgyalás közepén azt mondta, hogy a döntések úgysem ennél az asztalnál dőlnek el. Pedig mi pont azért jöttünk, hogy a kormánnyal közösen megállapodjunk, és hogy azok a bizonyos döntések ne a háttérben dőljenek el, tőlünk függetlenül.

Lapunk telefonon érte utol a sztrájkbizottság egyik tagját. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke megkeresésünkre elmondta, hogy nem Kisfaludy László személyével és a minisztériumban betöltött pozíciójával van gond, hanem azzal, hogy a megbízólevelében csak a PDSZ szerepelt.

A tárgyalás alatt azzal próbáltak védekezni, hogy a három feltételből kettő teljesül, a megbízólevélen ugyanis helyesen szerepelt a dátum, a kettő szakszervezet közül pedig az egyik valóban rajta volt. Az összkép ugyanakkor nem teljes, és a probléma az, hogy nem tudjuk, a bíróság előtt ez így megáll-e. Milyen alapon adnánk be mi ezután bármiféle kifogást? Abban állapodtunk meg, hogy ha a hibákat kiküszöbölik, akkor folytatjuk a tárgyalást

– mondta az Indexnek Gosztonyi Gábor.

Mint arról múlt héten beszámoltunk, a PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottságot alakított annak érdekében, hogy a kormánnyal közösen mihamarabb megoldást találjanak az oktatás problémáira.

Sztrájkköveteléseik a következők:

1. A pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-jétől a minimálbér összege legyen.
2. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával 2021. szeptember 1-jétől emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130 százalékára.
3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel és oktatással töltött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől legfeljebb 22 óra legyen.
4. A pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek jelenleg heti negyven órában látják el a feladatokat. Munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órán át legyenek csak beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti öt órát regenerációval, felkészüléssel tölthessenek.

A követelésekről Orbán Viktor miniszterelnököt levélben tájékoztatták. A kormányfő három nappal később azonban azt közölte, hogy komolyabb bérrendezésre csak 2023-ban lesz lehetőség, jövőre egyelőre csak tíz százalékkal emelik a tanárok bérét.

A bejelentés komoly csak csalódást okozott az érintetteknek, Totyik Tamás, a PSZ alelnöke lapunknak korábban részletesen levezette, hogy mekkora béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az oktatás ne omoljon össze. Véleménye szerint a harmincszázalékos emelés a minimum, de az csak éppen jobb, mint a semmi. Hatvanszázalékos béremeléssel már csökkenthető lenne a pedagógushiány, ami a jövőben is garantálná az iskolák működését. Százszázalékos béremelés pedig már a pedagógusok motivációját is visszaadná.

Hosszú és göröngyös út vezetett idáig

A pedagógusok már tavaly márciusban sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek, de a járvány elleni védekezés végül elterelte a fókuszt. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke egy korábbi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a helyzet azóta csak romlott, így itt az idő, hogy közösen újra lépjenek. A sztrájkbizottság megalakulására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is reagált, válaszuk pedig alaposan kiverte a biztosítékot.

„A szakszervezetek akciója kapcsán sajnálatosnak tartjuk, hogy ők is beszálltak a kampányba, legalábbis erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról a DK közleménye alapján a Dobrev Klárával történő találkozókon született döntés” – jelentette ki az Emmi az ATV kérdésére.

A PDSZ úgy fogalmazott, hogy a kormány reakciója azt mutatja, hogy nem képesek értelmes és lényegi válaszokat kisajtolni magukból.

„Szomorú hazugság, hogy a PDSZ »beszállt volna a kampányba« vagy hogy bármilyen külső szereplővel történő egyeztetést követően született volna döntés a sztrájkbizottság újraindításáról” – közölték. A két szakszervezet közös állásfoglalásában pedig kiemelte: a két sztrájkbizottság egyesítése tavalyi ötlet, nem a Dobrev Klárával történt találkozó eredménye.

(Borítókép: Szabó Zsuzsa elnök (k), valamint Gosztonyi Gábor (b) és Totyik Tamás alelnökök (j), a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői sajtótájékoztatón a szakszervezet székházában 2018. július 3-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)