Az elmúlt év koronavírus-járványa az egész országot megviselte, így komoly kihívások elé állította az önkormányzatokat is. Készített már számvetést a városát ért veszteségekről?

Igen. A Számadó című önkormányzati kiadványban részletesen be is mutattuk a város által a koronavírus-járvány és a kormányzati elvonások okozta veszteségeket, amelyek együttesen csaknem tízmilliárd forintot tesznek ki.

Milyen kormányzati segítséget kaptak?

A pandémia alatti elvonások, drasztikus bevételkiesések (például a parkolás, tömegközlekedés és intézményi jegyárbevétel, bérleti díjak) miatt súlyos milliárdok estek ki Miskolc kasszájából. Minden forint kompenzáció fontos, de a kapott források negyedrészben sem fedezték a keletkezett hiányt. Ma már a működés fenntartására is büszkének kell lennünk.

Ezek tükrében mit gondol a Miskolc 2030 programcsomagban szereplő tram-train gyorsvasút tervéről, amely Miskolcot Kazincbarcikával és Tiszaújvárossal kötné össze?

A forráshiányt az okozza, hogy az állam elvonta a tömegközlekedés támogatását, az előző városvezetés közel négymilliárd forint tartozást halmozott fel a közlekedési vállalattal szemben, és a jegyárbevétel a pandémia alatt a töredékére esett vissza. Ettől függetlenül úgy gondoljuk, és részletes hatásvizsgálatokkal igyekszünk alátámasztani, hogy a városnak és ennek a gazdasági régiónak szüksége van bizonyos infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek közé tartozik a tram-train is.

Milyen gazdaságélénkítő hatása lehet e nagyvárosok összekapcsolásának?

A közlekedésfejlesztési projektek erősítik Miskolc és térségének regionális gazdasági szerepét, de jelentős mértékben segítik a környékbeli települések életét is. Ezek a projektek nemcsak az egyes, településhatáron belüli városrészek fejlődését szolgálják, hanem a környékbeli városok, az agglomeráció településeinek és az ott élő, de Miskolcon dolgozó, illetve a Miskolcon élő, de a környékbeli településeken dolgozó emberek is profitálhatnak belőle. A tervezést mindenképp teljes körű hatásvizsgálat fogja megelőzni. Túl kell tekintenünk a város közigazgatási határain, a regionális együttműködésben hiszek. Nemcsak a város közvetlen környezetére és megyénk településeire gondolok, hanem a más megyei jogú városokkal egyeztetett fejlesztésekre is.

Miskolc a lyukóvölgyi szegregátumtól a virágzó lillafüredi vagy miskolctapolcai turisztikai célpontig kifejezetten sokoldalú település. Hová helyezik a városfejlesztés rövid távú fókuszát? 

Miskolcon és minden területen másféle teendő van. Lyukó helyzete nem csupán közbiztonsági vagy szociális kérdés, ott évtizedek óta komplex cselekvésre lenne szükség, de az elmúlt évtizedben sem az előző városvezetés, sem a kormányzat nem sietett megoldani a problémákat. Pedig mindannyian tudjuk, hogy Lyukóvölgy jelenleg nem egy ékszerdoboz, még ha természeti adottságai miatt lehetne is az. Egy ilyen súlyúvá, méretűvé dagadt problémát pedig kormányzati akarat, szerepvállalás és segítség nélkül már nem lehet megoldani. Végre elindult több, valódi eredménnyel kecsegtető folyamat, amelyekben aktívan részt vesz az önkormányzat is.

Miskolc turisztikai területei ugyan fejlődtek, de az elmúlt években megindított fejlesztések nem nevezhetők maradéktalanul végiggondoltnak, és a fejlődés egyáltalán nem volt egyenletes. Tapolca kapott egy, a látogatóknak fantasztikus élményt nyújtó, de rettentő drágán fenntartható új fürdőt, a diósgyőri vár és környezete is megújul. Nagyon örülünk minden fejlesztésnek, de a megörökölt és megvalósuló tervek egy részének megítélésében az építészszakmában finoman szólva sincs egyetértés, ráadásul egyik beruházást sem előzte meg komoly előzetes üzemeltetési vizsgálat. Mindezek mellett a város gőzerővel dolgozik Lillafüred fejlesztésén, a belváros és a történelmi Avas vonzóbbá tételén. A legfontosabb cél, hogy Miskolc mind a négy kiemelkedő turisztikai desztinációja valóban magas színvonalon szolgálhassa ki az idelátogatókat.

Dolgozunk a város közlekedésének megújításán is, a gazdaság élénkítésén, befektetésösztönzésen, a lakásgazdálkodás hatékonyabbá tételén, a közösségek megerősítésén és még számos más területen. Ezért készült el a Nagy-Miskolc-program, amely kijelölte a céljainkat. Ez alapján fogalmaztuk meg a 2030-ig tartó fejlesztési stratégiánkat, ez alapján állítjuk össze a fejlesztési projektjeinket. Minden fejlesztési elképzelésünk azt a célt szolgálja, hogy növekedjen Miskolc lakosságmegtartó ereje.

Nagy fejlesztési területeket említett. Milyen sorrendet állítottak fel?

Nem a priorizálás, hanem a komplexitás, a koherenciák erősítése, illetve a fejlesztések párhuzamos kezelése a fontos számunkra. Sajnos Miskolcon az elmúlt évtizedben inkább csak mozaikszerű fejlesztések voltak, az átgondolt, társadalmasított, komplex tervek hiánya, egyes problémák nem megfelelő kezelése miatt jelentős hátrányt szenvedett a város. 

A Lyukóvölgyre gondol? Az előző ciklusban számos kritika érte a Kriza Ákos vezette önkormányzatot telepfelszámolási programja miatt. Ön hogyan integrálná az ott élőket? Vagy egyszerűen átengedték a feladatot a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának? 

Nem átengedtük, hanem most velük együttműködve van lehetőségünk előrelépni, és legalább mi cselekszünk. A korábbi városvezetés telepfelszámolási programja részben ingatlanfejlesztési, részben pedig marketingcélú volt, hiszen a nyomort nem szüntette meg, nem számolta fel, hanem szétszórta a városban, egyszerűen csak arrébb költöztette, részben például épp Lyukóba. Ez nem megoldás. Látszattevékenységnek jó, de számos negatív hatása volt. Meggyőződésem, hogy csak szakmailag kimunkált, társadalmasított és következetesen végigvitt programok hozhatnak majd eredményt. 

A Miskolci Egyetem sikerei már láthatók: idén jelentősen növelte a nemzetközi hallgatók arányát, egy londoni elemző nemzetközi egyetemi kiválósági rangsorán az előző évhez képest összességében öt százalékpontot lépett előre. Milyen szerepe van az egyetemnek a város életében? 

Az egyetem a város autonóm része, város a városban, ugyanakkor az egyik legfontosabb együttműködő partnerünk. Örülök neki, hogy alaptétellé vált, amit én magam is évtizedek óta hangoztatok, hogy mennyire fontos feladat a város és az egyetem kapcsolatának erősítése. Közös érdek például a városi és az egyetemi fejlesztések összehangolása, többek közt ezért is vállaltam el a kuratóriumi tagságot az egyetem vezetésében. Ha Miskolcot kiajánljuk komolyabb cégeknek beruházásra, akkor az első kérdés mindig az egyetemi háttér és a szakképzés. Az idetelepülő cégek szempontjából kifejezetten vonzó, sőt egyre inkább alapfeltétel a rugalmas egyetemi képzési szerkezet és a magas színvonalú alkalmazott kutatási háttér.

Tervezés alatt van egy science park jellegű kutatóbázis, amelyben az egyetem alkalmazott tudományos kapacitása segíthetné a vállalatok fejlesztő tevékenységét. Hamarosan megszületnek az ezzel kapcsolatos döntések. Az a célom, hogy bizonyos képzési helyszíneket telepítsünk a városba, vonzzuk be a hallgatókat a belvárosba, szervezzünk közös kulturális, közéleti programokat, fesztiválokat. Az egyetemi együttműködés alapkérdése, hogy mely területen lehet közelebb hozni az egyetemet a városhoz. Egy erős felsőoktatási intézmény értelmiségi és kulturális háttere pozitívan hat az egész város közéletére, emellett a tervek szerint komoly fejlesztési források várományosa is, ami évtizedekre meghatározhatja az egyetem és ezzel Miskolc fejlődését is.

Az egyetem mellett a Mathias Corvinus Collegium miskolci tehetséggondozó képzése is jelen van a városban. Hogyan tekint rá a település köz- és felsőoktatási rendszere szempontjából? Emeli a színvonalát, vagy inkább szegregál?

Hiszek abban, hogy a tehetséggondozás minden színvonalas formájára szükség van, a tehetséggondozó tevékenységeket kiemelten kell támogatnunk.

Az állami beruházások keretében megvalósuló nagy sportlétesítmények már ingoványosabb terület. Fenntartásuk több megyeszékhelyen is kérdéseket vetett fel. A diósgyőri stadionban tízszázalékos tulajdonos a város önkormányzata. Az elmúlt három év tükrében már látható, mennyire lett megtérülő a fejlesztés? Megszerették a miskolciak?

Ahhoz, hogy teljes pontossággal tudjunk beszélni a megtérülésről, még szükség van némi időre. A miskolciak egyébként magukénak érzik a stadiont, amely elsődlegesen a focimeccseknek és a DVTK programjainak ad otthont. Miskolcon van az egyik legnagyobb szurkolói közösség, a DVTK iránti elkötelezettségnek híresen nagy hagyományai vannak, a labdarúgás szeretete pedig fontos eleme a miskolciságnak. De természetesen ezzel nem merül ki a gazdag miskolci sportélet, hiszen a jégkorongnak, a kosárlabdának, a vízilabdának, a birkózásnak, a röplabdának és a dzsúdónak is nagy hagyományai és rengeteg kedvelője van a városban. A DVTK-val való együttműködés nem korlátozódik csak a sport területére, például országosan is egyedülálló a természettudományos tehetséggondozó ösztöndíj és szakköri rendszerünk, amelyet közösen működtetünk. 

Ön független jelöltként lett Miskolc polgármestere, de számos párt és civil szervezet támogatását fogadta el. Mennyi munkájába telik ezeknek az olykor széttartó akaratoknak és érdekeknek az összefogása?

Miskolcon az összefogás működik, egyben maradt ez a valóban heterogén szövetség, és képes irányítani a várost. A pártpolitikai érdekek helyett a várospolitikai érdekek előtérbe helyezésével tudunk csak sikereket elérni. Megítélésem szerint nem is tehetünk másképp, mert Miskolc a nem kormánypárti vezetésű nagyvárosok között talán a legbonyolultabb és legösszetettebb körülmények között létezik. Ahogy látom, az összefogás olyan, mint egy házasság. Nem megkötni nehéz, hanem megóvni, az értékeit megőrizni és működtetni. Igen, ez egy felelős és nagyon nehéz feladat, de nem feledhetjük, hogy az összefogás kapott városvezetői felhatalmazást a választópolgároktól.

Mire számít, milyen helyi ügyek alakíthatják Miskolcon a közelgő parlamenti választások tematikáját?

Ez rövidesen kiderül majd. Tippelni, találgatni nem szeretnék, a fejlesztési elképzeléseink kimunkálása során feltártuk a város megoldandó problémáit, nyilván ezek közül emelnek majd ki a politikai erők néhányat.

Milyen értékeket tart szem előtt polgármesteri munkája során?

Miskolcnak vissza kell kerülnie a magyar nagyvárosok között az őt megillető, értékeit sokkal reálisabban értékelő helyre. Megérdemli, mert fantasztikus adottságai vannak, mert tehetséges, elkötelezett, szorgalmas, vendégszerető emberek élnek itt. Szeretnénk elérni, hogy a ránk ragasztott és már rég nem valós negatív bélyegek helyett tényleges értékei és teljesítménye alapján ítéljék meg városunkat. Ezért dolgozom, ez a legfőbb célom, és ez valamennyi miskolci érdeke is.

A városvezető című nagyinterjú-sorozatunk első részében Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét kérdeztük, a második részben Győr kardiológus polgármesterével, a fideszes Dézsi Csaba Andrással beszélgettünk. Az interjúsorozat harmadik részének főszereplője Eger ellenzék által támogatott, de egyesületi színekben induló polgármestere, Mirkóczki Ádám volt. A negyedik részben Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes vezetője beszélt az Indexnek. Sorozatunkban már megszólalt a Fidesz–KDNP által támogatott Cser-Palkovics András is, aki 2010 óta vezeti Székesfehérvárt. Szintén nyilatkozott nekünk Kovács Ferenc, Nyíregyháza első embere, Papp László, Debrecen kormánypárti polgármestere és Porga Gyula, Veszprém első embere. Budapest gondjairól sorozatunkban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt, ellátogattunk Szarvas Péterhez, Békéscsaba megyei jogú város polgármesteréhez, míg a legutóbbi részben Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere volt interjúalanyunk.

(Borítókép: Veres Pál. Fotó: Kaszás Tamás / Index)