Muszklis, kigyúrt, fekete pólós férfiak viaskodnak egy távhőtermelő egység előtt Dunaújvárosban – látható azon a szeptember 15-i felvételen, amelyről mi is írtunk. Izgalmasabbá teszi a sztorit, hogy itt nem focihuligánok vagy szélsőséges politikai csoportok tagjai estek egymásnak, hanem a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna-, Hőszolgáltató Kft. (DVCSH), vagyis a helyi víz- és távhőszolgáltató és az önkormányzati tulajdonú DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. biztonsági emberei. Mivel október közepén járunk, és már nap közben is sokszor kifejezetten zimankós az idő, ha dunaújvárosi lennék, aggódva figyelném az eseményeket.

Az egykori Sztálinvárosból már évekkel ezelőtt érkeztek olyan hírek, hogy gond van a vízszolgáltatással. Akkor a DVCSH és a Mezőföld Kft. harcolt, a jobbikos Pintér Tamás pedig még országgyűlési képviselőként mondta azt az Indexnek: Pomázi Csaba, a DVCSH egyik tulaja egy problémás fideszes oligarcha, aki megkárosítja a várost, karbantartási költségekre hivatkozva nem fizet osztalékot az önkormányzatnak, amely tulajdonos a DVCSH-ban.

Pintér Tamás ma polgármester, az újvárosi önkormányzat pedig ellenzéki többségű, de kapcsolata a szolgáltatóval nem javult, inkább romlott. Hogy pontosan mi vezetett a pár nappal ezelőtti tettlegességig, és miért keresett meg emiatt minket Neszmélyi Loránd, a DVCSH ügyvezetője, arról őt és a DVG vezérigazgatóját, Szabó Györgyöt is kérdeztük. Szabó György nem ért rá, így Medgyesi Miklós, az önkormányzat sajtószóvivője válaszolt kérdéseinkre, a másik oldalról pedig a DVCSH ügyvezetője a telefonos interjú helyett e-mailben küldött válaszokat.

 A két oldal hosszú hónapok óta tartó, cégeken átívelő viszálykodása szövevényes jogi csatává, végül fizikai összecsapássá fajult. Mivel a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy bármelyik fél álláspontját hangsúlyosabban mutatjuk be, egymás mellé tettük a felek állításait, ki-ki döntse el maga, mit hisz el a leírtakból.

1.

• A DVCSH 1998 óta szolgáltatta a vizet és a távhőt Dunaújvárosban, ám az önkormányzati vagyonkezelő a többszöri leállás miatt – amelyek mögött szerinte elszámolási vita vagy felújítás állt – július 1-jével felmondta a távhőrendszer üzemeltetési szerződését, a vízszolgáltatási szerződést pedig december 31-vel. A DVG úgy látja, ezt a szerződés alapján megtehette, hisz az eredeti szolgáltatási szerződést is ő kötötte, a távfűtést jogszabályi kötelezettség alapján pedig az önkormányzatnak kell biztosítania, a csövek az ő birtokában vannak, és magában a DVCSH-ban is ötvenszázalék feletti tulajdonrésze van. Plusz a DVCSH működését a dunaújvárosi, a sárbogárdi jegyző és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vizsgálata is elmarasztalta.
• A DVCSH ezzel szemben azt állítja, hogy az önkormányzat szerződésfelmondása jogsértő, emiatt jogorvoslattal fordultak a Székesfehérvári Törvényszékhez, amely jelenleg egy ideiglenes végzéssel hatályban tartja a szerződést.

2.

• Miután a DVG felmondta a szolgáltatási szerződést, kérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH), hogy őt jelölje ki „engedélyesnek”, vagyis lehessen távhőszolgáltató. A MEKH június végén az MVM Oroszlányi Távhőtermelő és Szolgáltató Zrt.-nek adta át a távhőszolgáltatási jogosultságot, ám a DVG állítása szerint az MVM-eseket nem engedték be a telephelyre. A MEKH ezért visszamenőlegesen, július 1-jei hatállyal mégis a DVG-nek adta a szolgáltatási engedélyt. A DVG ezután biztonsági emberekkel, zárfúrással, a DVCSH szerint betöréssel (állítják, ezt rendőrségi jegyzőkönyv rögzíti) foglalta el a hőközpontot. A DVG ezután biztonsági emberekkel átvette a hőközpontot, a DVCSH ekkor is ellenállt, többször is kihívta a rendőrséget, ám a DVG arra hivatkozott, hogy a MEKH-határozattal a zsebében jogszerűen van birtokon belül, plusz a dunaújvárosi jegyző is birtokvédelmi engedélyt adott a DVG-nek.
• A DVCSH korábban közleményben is jelezte, hogy azért nem akarta átadni az MVM-eseknek, majd a DVG-nek sem a területet, mert szerinte a MEKH-nek nincs joga törvényt alkotni, a távhőrendszer pedig teljes egészében jogszerűen van a DVCSH Kft. birtokában, jelentős részének tulajdonosa is. A szolgáltató újfent a Székesfehérvári Törvényszék ideiglenes végzésére hivatkozik, amely szerződésben tartja. A törvényszéktől a korábbi birtokviszony-állapot fenntartását is kérték, amelyet szerintük nem lehet megváltoztatni addig, amíg döntés nem születik a bíróságon (a DVCSH közigazgatási, polgári és büntetőjogi pert is indított a DVG-vel szemben). Az energiahivatali engedély visszavonása és kiadása ellen is jogorvoslatot kértek a Fővárosi Törvényszéken, mert a DVG-nek kiadott MEKH-engedély szerintük a távhőtörvény alapján jogsértő: új engedélyest kijelölni csak engedéllyel rendelkezőt lehet, és nem fordítva. Az engedély számos feltételt szab a szolgáltatáshoz. Hozzáteszik, a Fejér Megyei Kormányhivatal minden esetben törvénysértőnek találta a dunaújvárosi jegyző ügyhöz kapcsolódó határozatait, a végrehajtási határozatokat megsemmisítette. Ezek miatt sem akarták átadni a hőközpontot az MVM-nek, majd a DVG-nek. (A DVG cáfolja, hogy az újvárosi jegyző minden ügyhöz kapcsolódó határozatát megsemmisítették volna, erre nincs is jogköre a kormányhivatalnak. Azt írják, csak a birtokvédelmi határozat végrehajtásáról született határozatot semmisítették meg, emiatt pert indítottak.)

3.

• Egészen szürreális helyzet alakult ki: mivel a DVG és a DVCSH is szolgáltatóként tekint magára, ha a helyzet nem változik meg gyökeresen napokon belül, a távhő- és vízszolgáltatást használó dunaújvárosiak hamarosan mindkét szolgáltatótól kapnak csekket. A DVG október végéig fogja kiküldeni a július-augusztus-szeptemberi csekket. Egyes újvárosi Facebook-csoportokban olyan kommentet is olvastunk, hogy ilyen körülmények között senkinek sem fognak fizetni, hisz teljes a káosz. A DVG hivatalos közleményben próbálta orvosolni a helyzetet, amelyben azt írták, a június 30-a után küldött DVCSH-s számlákat senki se fizesse be, aki pedig már befizette a július-augusztus-szeptemberi számlát, az küldje be a számla bizonylatát és a befizetésről szóló igazolást a tavho.titkarsag@dvgzrt.hu-ra, és megoldják a dolgot. A MEKH is közleményt adott ki, amelyben megerősítette a DVG Zrt. szolgáltatói szerepét, valamint azt, hogy a fogyasztóknak a DVG Zrt. részére kell fizetni a távhőért.
• A DVCSH nekünk azt írta, a köztes időszakban is szolgáltatott és jelenleg is szolgáltat, szerződéses jogviszony alapján vásárolja a hőt, termeli a vizet, fizeti az energetikai költségeket, ennek alapján jogosult a szolgáltatás ellenértékére is, ezért küldi ki a számlákat a fogyasztóknak.

4.

• A dunaújvárosi vagyonkezelő cég szerint eközben „megy tovább a játszadozás” a társasházakban: a DVG lecseréli a hőközpontokhoz vezető ajtók zárját, ezt a DVCSH leszedi, és feltesz egy másikat, hogy ő férhessen hozzá az egységhez.
• A DVCSH-nak erre az a válasza: a hőközponti helyiségek a társasházak tulajdonában vannak, és a DVCSH kezelésében, s mivel ő szerződéses jogviszonyban van (karbantartási, költségosztási és víziközmű-szolgáltatásra), csak helyreállítja az ajtók zárját, így jut be a közös képviselőkkel a hőközponti helyiségekbe. A társaság szerint a DVG Zrt. az, aki a lakatokat eltávolítja és akadályozza a szakmai munkát.

5.

• A dunaújvárosi önkormányzat korábban ötvenszázalékos tulajdonrészt vett két városi hőerőműben, amelynek a Pomázi-cégcsoportban lévő Energott és Energo-Hőterm Kft. az eredeti tulaja. A cégbíróság döntése szerint a két cégnek nincs ügyvezetője, így a MEKH visszavonta az Energo-Hőterm Kft. engedélyét, és a városi vagyonkezelőt jelölte ki az erőmű termelőjévé. A DVG a MEKH-határozatra hivatkozik, amikor azt mondja, az egyik erőművet (Építők úti telephely) szeptember 15-én kellett volna átadni a városi cégnek (ekkor rögzítették azt a dulakodós felvételt, amelyet cikkünk elején bemutattunk), a sajtószóvivő állítása szerint azonban a Pomázi-cégcsoport ezt megelőzően elvitte a kazánok és a gázmotorok fontos alkatrészeit, ami miatt az erőmű használhatatlan lett.
• A DVCSH azt mondja, megfelelő szakértelem hiányában rosszul értelmezi a helyzetet a DVG. A fűtési szezon előtti karbantartásról van szó az Építők úti műben, illetve egy engedélyezés előtti beszabályozásról a Béke téri kazánházban. Ha az Építők úti erőművet „nem annektálják, már régen leszervizelve működne az erőmű”, ahogy a Béke téri is. Állítják, a tulajdonosoknak joguk van leszerelni a saját tulajdonú gázégőket karbantartás miatt a saját tulajdonú erőműveikben a saját tulajdonú kazánokról, ehhez nem kell engedély senkitől. (A DVG-nél továbbra sem értik, hogy a DVCSH mi alapján válaszol ezekre a kérdésekre, mert ezeknek az erőműveknek se nem tulajdonosa, se nem bérlője, se nem engedélyese.)

6.

• Az önkormányzat azt közölte, az egyik erőmű, amely már árverezés alatt áll, mostanra egymilliárd forint feletti adósságot halmozott fel, a pénzt a szén-dioxid-kvótára kellett volna befizetni, de a szintén a Pomázi-érdekkörbe tartozó, Energott nevű cég ezt nem tette meg.
• A DVCSH erről annyit írt nekünk: az Energott Kft.-nek nincs szén-dioxid-kvóta-tartozása.

7.

• A legvégén magáról az Építők úti hőerőműről, hisz itt történt a dulakodás, amiről a fenti felvétel készült, s ami után a DVCSH vezetője megkeresett bennünket. A DVG úgy látja, ő a MEKH által kijelölt engedélyes, érvényes energiahivatali hatósági határozata van az erőmű eszközeinek használatára, ezért mentek be a telephelyre biztonsági őrökkel szeptember 15-én. A helyszínen biztonsági őrökkel várták a DVG-t, és hiába szólították fel őket, hogy engedjék őket bejutni az épületbe is, ezt megtagadták, s emiatt kezdődött a lökdösődés. A DVG szerint nem állapítható meg, hogy ki az erőmű eszközeinek tulajdonosa, de biztosan nem a DVCSH, tehát érthetetlen, hogy a DVCSH ügyvezetője miért szól bele ebbe. A vagyonkezelőtől az az infó jött, hogy megy a termelés mindkét erőműben, sőt „a DVG szakemberei össze is rakták a szétszedett erőművet”.
• A DVCSH ügyvezetője ezzel szemben azt mondja, az erőművek tulajdonosai a MÖViT Zrt. és az Energott AG magántulajdonú gazdasági társaságok, és erről az önkormányzatnak is tudomása volt. A tulajdonosokat hivatalos határozatban a mai napig sem értesítették arról, hogy a létesítményeikre más üzemeltetőt szeretnének kijelölni. Szerintük Pintér Tamás egyszerűen verőlegényekkel foglaltatta el az erőműveket (amelyeknek újra-előállítási értéke meghaladja a tízmilliárd forintot). A MEKH távhőtermelő kijelölőhatározatát a DVCSH továbbra is többszörösen jogsértőnek látja. Továbbá közölte, szerinte a DVG Zrt. nem rendelkezik szerződéssel, szakemberrel a távhőtermeléshez, ezt jól példázza, hogy erőművi beavatkozásuk miatt kétszer is áramszünetet okoztak a környező városrészben a lakosságnak. A közüzemi szolgáltatókkal (gáz, villany, víz) való szerződésről az ügyvezető véleménye szerint csak a tulajdonos rendelkezhet, információik szerint ilyen megkeresés nem érkezett a DVG Zrt.-től.