Index Vakbarát Hírportál

Van megoldás a poszt-Covid-tünetek enyhítésére

2021. október 18., hétfő 06:40

Bár Magyarországon jelenleg komolyabb korlátozások nélkül, szabadon élhetünk, a járvány sokak életét továbbra is megnehezíti: ők azok, akik úgynevezett poszt-Covid-szindrómával küzdenek, de egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a betegséget megúszó állampolgárok mentális állapota is sokat romlott a járvány óta. Ha segítségre van szükségünk, fordulhatunk szakemberhez, de számos önsegítő módszer is létezik; mutatjuk, melyek ezek.

Mint arról korábban beszámoltunk, a koronavírus négy-hat héttel vagy akár több hónappal a fertőzést követően is okozhat életminőséget rontó, elhúzódó tüneteket. Idetartoznak a szűnni nem akaró légúti panaszok (pl. nehézlégzés, köhögés), a fáradékonyság és a gyengeség, de jelentkezhet végtagzsibbadás, fejfájás, szívdobogás, valamint mellkasi fájdalom is. Sokaknál a szag- és az ízérzékelés is csak nehezen tér vissza, de az olyan pszichés panaszok sem ritkák, mint a szorongás, a depresszió, az alacsonyabb stressztűrő képesség, az ingerlékenység és az alvászavar.

Ezek a tünetek gyakran megnehezíthetik a munkába való visszatérést, a közösségbe történő visszaintegrálódást. Az ilyen és ehhez hasonló akadályok leküzdése érdekében készített nemrég kiadványokat a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete.

Purebl György egyetemi tanár a kiadványban elsőként azt tisztázta, hogy egyáltalán mi okozhatja a mentális tünetek kialakulását. Ezek a következők lehetnek:

„A biológiai ritmus helyreállítása nemcsak az alvás rendbetétele szempontjából fontos, hanem segít a hangulat stabilizálásában és a stressztűrő képesség növelésében is. Nemcsak maga a betegség zilálhatja szét a biológiai ritmust, hanem minden olyan változás is, amelyet a Covid-járvány kapcsán el kellett szenvednünk, és amelyek kibillentettek hétköznapi életünkből” – fogalmaz a kiadvány, mely tippeket is ad a rendszeresen rosszul alvóknak.

E szerint érdemes mindig ugyanakkor kelni, lefeküdni viszont elég csak akkor, ha álmosak vagyunk, az alvást ugyanis nem lehet erőltetni. Szintén fontos, hogy a kialvatlanságot ne próbáljuk meg több fekvéssel, sok kávéval vagy korai lefekvéssel ellensúlyozni. Ha viszont annyira fáradékonyak vagyunk, hogy nem bírjuk ki nappali elalvás nélkül, akkor ez történjen ebéd után, mert ez zavarja meg legkevésbé a bioritmust. Viszont tudnunk kell, hogy ennyivel kevesebbet alszunk majd éjszaka.

A rossz éjszakák mellett a borús és félelemkeltő gondolatok is megszaporodhatnak a Covid után.

„Ezek legtöbbször automatikusan jelentkeznek, sokszor torzítva mutatják be a valóságot, és befolyásolják az érzelmeinket: szorongáshoz, rosszkedvhez, reménytelenséghez vezethetnek.

Mintha a világot egy negatív szemüvegen keresztül néznénk.

A torzítások természetes részei az emberi gondolkodásnak, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudjuk felvenni velük a harcot. A Covid után ezek a gondolatok sokszor az újrafertőződéssel, az egészség elvesztésével, a biztonságérzet megrendülésével kapcsolatosak. Érthető, hogy elárasztanak bennünket a Covid-fertőzés után, de sok esetben irreálisan felnagyítanak bizonyos veszélyeket – ezt nevezzük katasztrofizációnak” – mutatott rá a szakember.

Ezekben a helyzetekben jöhetnek jól az úgynevezett dekatasztrofizáló kérdéssorok, melyek segítségével reálisabban megítélhetjük, hogy valójában mekkora a minket fenyegető veszély.

A kiadvány hangsúlyozza, hogy amennyiben az önsegítő módszerek nem váltak be, mindenképp érdemes szakember segítségét kérni. Fordulhatunk a háziorvosunkhoz, pszichológushoz, vagy hívhatjuk a zöldszámok egyikét.

A járvány óta megháromszorozódott a depresszió gyakorisága

A kiadvány készítője, Purebl György korábban egy interjúban mesélt az Indexnek arról, hogy a fenti problémák nagyon sokakat érintenek, és az elmúlt másfél évben nemcsak azoknak a mentális állapota lett rosszabb, akik átestek a betegségen, hanem szinte mindenkié.

„A járvány kezdete óta a depresszió gyakorisága megháromszorozódott, a klinikai figyelmet igénylő szorongásos esetek száma pedig megduplázódott. A depressziós már a pandémia előtt is a második helyen állt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között, csak a szív- és érrendszeri megbetegedések előzték meg. 

Ha megháromszorozódott, akkor az önmagában egy mentáliszavar-cunami.

Ezt tetézik a családtagjukat, a megélhetésüket elvesztők pszichés problémái” – mondta korábban lapunknak a Magatartástudományi Intézet igazgatója, hozzátéve, hogy az egész világ biztonságosságába vetett hitre óriási csapást mért a pandémia, és főként az eddig javarészt jólétben, kiszámítható körülmények között élő európai, észak-amerikai társadalmakban okozott jelentős törést. Az idő előrehaladtával egyre többen gondolják úgy, hogy ezzel tartósan együtt kell majd élnünk, s az ehhez való alkalmazkodás szintén komoly stresszt okoz.

(Borítókép: Egy egészségügyi dolgozó egy páciensnek bead egy adagot a Pfizer-vakcinából 2021. január 30-án. Fotó: Jose Sarmento Matos / Bloomberg / Getty Images)

Rovatok