Elindult a Hungarian to Orbit (Hunor) program, már lehet jelentkezni magyar kutatóűrhajósnak. Az űrrepülés várható időpontjáról és a leendő űrhajós Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett feladatairól is kérdeztük Ferencz Orsolyát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosát.
A Hunor nemzeti kutatóűrhajós programra jelentkezőknél elvárás a felsőfokú végzettség, a műszaki, természettudományos szakmai tapasztalat, a pszichés terhelhetőség, a felsőfokú angoltudás, valamint a határozott, kiegyensúlyozott személyiség és legfeljebb 40 betöltött életév.
A kiválasztási folyamat az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve, az ESA űrhajós politikájával (Astronaut Policy) összhangban zajlik majd. A jelentkezőkre fizikai, pszichológiai vizsgálatok és szakmai felmérések várnak. A feltételeknél a nemzetközi szabványok mellett figyelembe vették azt is, hogy minél szélesebb kör tudjon jelentkezni és kipróbálni magát.
Ezt követően a kijelölt űrhajósnak és egy további kiválasztott tartalékosnak részt kell vennie Houstonban az Axiom Space Inc. által szervezett körülbelül hat hónapos alapkiképzésen, melynek keretében szimulált körülmények között (parabolarepülés, többórás víz alatti kiképzés) készítik fel az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra – olvasható a Hunor hivatalos oldalán, ahol 2022. január 31-ig lehet jelentkezni, és a részletes követelmények is megtalálhatók. A kijelölt űrhajós ezenfelül részt vesz a küldetés szempontjából elengedhetetlen speciális képzéseken is, szintén az Axiom és a NASA kiképző központjaiban.
A repülés tervezett időpontja 2024 első felében lesz, de az űrtevékenységben rajtunk kívül álló okok miatt gyakori az indítások csúszása
– mondta az Index kérdésére Ferencz Orsolya.
A misszió minimum 30 napig tart, a programtól függően 30–60 napig lesz odafent a magyar űrhajós.
Olyan területeket szeretnénk bevonni a programba, amelyeken Magyarország hagyományosan erős tudásbázissal rendelkezik, ilyen például az űrélettan, a gyógyszerkutatások, az anyagvizsgálatok és a sugárzáskísérletek. A programban magyar tudományegyetemek, kutatóműhelyek és cégek is részt vesznek
– fejtette ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Ferencz Orsolya hangsúlyozta: ez óriási lehetőség a tudományos és gazdasági életnek. A részt vevő egyetemek és cégek versenyképessége növekedhet, az űrhajós magyar fejlesztésű eszközökkel dolgozhat, és Magyarországon összeállított programot valósíthat meg.
A magyar űrhajós amerikai együttműködésben, az Axiom Space és a NASA segítségével fog eljutni a Nemzetközi Űrállomásra. A 2021–2024 között futó projektre és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekre 99 millió dollárt, majdnem 30 milliárd forintot különített el a magyar állam.
November 1–5. között Magyarország a házigazdája a Nemzetközi Űrhajós Szövetség éves kongresszusának.
Ennek a magyarországi megrendezése azért vált lehetővé, mert Farkas Bertalan személyében van már űrhajósunk. A programban középiskolások és egyetemisták is találkozhatnak űrhajósokkal, illetve komoly tudományos tevékenység zajlik többféle témakörben, és előadásokat tartanak a globális kihívásokról.
Ferencz Orsolya arra is felhívta a figyelmünket, hogy az Európai Űrügynökség korábban indított űrhajóstoborzására több mint 170 magyar jelentkezett, így abban a programban is van esély magyar űrhajós részvételére.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent határozatban Orbán Viktor miniszterelnök felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy hozza létre a megállapodást Magyarország és Oroszország között a világűr békés célú kutatásának megvalósulására.
A Csibisz–AI, az Obsztanovka–2 és a Trabant közös magyar–orosz űrmissziós projektek tárgyalásaira Szijjártó Péter jelöli ki a tárgyaláson részt vevő személyeket.
(Borítókép: Ferencz Orsolya a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (ASE) 33. kongresszusának ünnepélyes megnyitója után sajtótájékoztatót tart Budapesten, a Hotel Hiltonban 2021. november 1-jén. Fotó: Kovács Attila / MTI)