A Magyar Diabetes Társaság (MTD) felmérése szerint a népesség 7 százaléka cukorbeteg, de a szakemberek úgy tartják, hogy legalább ugyanennyi lehet a fel nem fedezett eset, vagyis a valódi arány inkább 14-15 százalék lehet.

Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) korábbi elnöke, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) leendő elnöke hangsúlyozta, hogy a mai napig egy 100 évvel ezelőtti felfedezés nyújtja a leghatékonyabb terápiát a cukorbetegek számára.

Az inzulin felfedezése Frederick Grant Banting nevéhez köthető, az első kezelést 1922 januárjában adták be, 1923-ban pedig már a Nobel-díjat is megkapta érte. Ha ma fedeznék fel, valószínűleg még 15 évig vizsgálnák, és Banting is csak aggastyán korában kapna kitüntetést, nem pedig 31 évesen, amivel egyébként a mai napig ő a legfiatalabb Nobel-díjas

– kezdte előadásában a professzor, hozzátéve, hogy „a 2-es típusú diabétesszel küzdők számára az inzulin olyan, mint a nők a számára a kis fekete ruha: elengedhetetlen”.

Úgy véli, a járvány idején ez fokozottan így van, hiszen a számok alapján a cukorbetegek háromszor nagyobb veszélyben vannak, mint az egészségesek.

Erre utalt Wittmann István, az MTD jelenlegi elnöke is, amikor felidézte azt a Kásler Miklós által péntek reggel közzétett kutatási eredményt, miszerint a koronavírusban elhunytak 33 százaléka szenvedett cukorbetegségben.

Már Vuhanban, az első héten kiderült, hogy a Covid a cukorbetegekre a legveszélyesebb, még a COPD-ben szenvedő betegek esetében sem ilyen magas a mortalitás 

– mondta Wittmann István.

Mint ismert, a Miniszterelnökség és az MDT egy évvel ezelőtt egy együttműködési megállapodást is aláírt, hogy a lehető leghatékonyabban segítsék a járvány idején a cukorbetegek életét.

Az eseményen szintén részt vevő Novák Katalin bejelentette, hogy a kormány most egy figyelemfelhívó kampányt is indít, hiszen a tudomány mellett a politikának is tennie kell azért, hogy a cukorbetegek életminősége a lehető legjobb legyen.

„Hazánkban mintegy 4000 családban él 1-es típusú diabétesszel küzdő gyermek, és szinte mindennap diagnosztizálnak egy újabb beteget. Miután a problémára általában egyik napról a másikra derül fény, fontos, hogy a segítség azonnal rendelkezésre álljon” – jelentette ki a családokért felelős tárca nélküli miniszter, aki néhány konkrét intézkedést is felidézett:

• 98 százalékos társadalombiztosítási támogatás jár a korszerű inzulinpumpákhoz, és szintén kiemelt támogatásban kaphatják meg a betegek a szöveti cukor mérésére alkalmas szenzort.
• Indokolt esetben az egyik szülő gyermekek otthongondozási díjára (gyod) jogosult.
• Az idei tanévtől a köznevelési intézményeknek meg kell szervezniük a diabéteszes gyerekek iskolaidőn belüli gondozását, ehhez a gyerekek ellátását segítők többlettámogatást kapnak.
• A közétkeztetésben egy olyan szabályozást is bevezettek, amely segíti ezeknek a gyerekeknek az ellátását.
• Táborokat szerveznek a diabéteszes gyerekeknek, és megadják a segítséget a civil szervezeteknek, diabéteszcentrumoknak.

Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Kezelő (NEAK) főigazgató-helyettese kiemelte, hogy a támogatásra nagy szükség is van, hiszen az elmúlt öt évben hihetetlenül megemelkedtek hazánkban a diabétesszel kapcsolatos kiadások, főként a 2-es típusú diabétesz esetében. A jelenség hátterében a terápiák változása és a gyógyszerek drágulása mellett az egyéb, cukorbetegséggel összefüggő betegségek megjelenése áll. Mint mondta, évente körülbelül 150 ezer forintba kerül azoknak a betegeknek az ellátása, akik csak inzulinkezelésben részesülnek, és bizony vannak, akik emellett még gyógyszert is szednek.

(Borítókép: Egy kislány vércukorszintet mér a Domokos Pál Péter Általános Iskolában tartott Diabétesz Erzsébet-táborban 2019. július 8-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)