Számos aggasztó mutáció látható a koronavírus Dél-Afrikában felbukkant szupervariánsánál, de egyelőre még korai lenne pánikolni miatta – mondta Kemenesi Gábor virológus a 24.hu-nak.
A WHO által omikron-variáns néven emlegetett mutáns (amelyet eredetileg nű-variánsként emlegettek a nemzetközi sajtóban) felfedezését csütörtökön jelentették be a Dél-afrikai hatóságok. Azóta péntek délelőtt már a tőzsdén is eluralkodott a pánik, délután pedig már Európában is kimutatták az első olyan fertőzést, amelyért ez a variáns a felelős.
Kemenesi Gábor ennek ellenére azt mondta, hogy egyelőre még nincs ok arra, hogy pánikba essünk. Kifejtette: az eddigi tapasztalatok valóban nem túl kedvezők, de most még keveset tudunk erről a variánsról ahhoz, hogy bármit is tényként állíthassunk róla. A virológus szerint a variánsnál látható 32 mutáció extrém soknak számít.
Számos mutáció, ami most a nű-variánsban benne van, eddig elszórva jelent meg egy-egy változaton, most viszont egyetlen típusban egyesülnek. Nem túlzás rá a szupermutáns-megnevezés
– mondta a szakember. Kemenesi Gábor másrészt azt is ismertette, hogy az összes mutáció a vírus tüskefehérjéjét módosította. Ez utóbbi azért jelenthet veszélyt, mert a tüskefehérje elsődleges fontossággal bír a vírus terjedése szempontjából, többek közt azt is befolyásolja, hogy védenek-e ellene a vakcinák.
A virológus szerint a mutáció közt olyan változatok is vannak, amelyek kialakulásának lehetőségét korábban csak kísérleti úton jelezték előre a szakemberek, ezek megjelenését jó lett volna elkerülni a gyakorlatban. Az új variáns miatt ezért kutatói körökben is aggódnak, a világ minden táján hatalmas lendülettel vizsgálják – fogalmazott, hozzátéve:, hogy a „kutatói aggodalom” világjárvány idején nem ismeretlen dolog, így laikusként nem kell rögtön pánikba esni.
A virológus ugyanakkor hozzátette, hogy az omikron-variáns az eddigi tapasztalatok alapján a deltánál is fertőzőképesebb lehet. Jó hír viszont, hogy – mint az európai példából is kiderül – a PCR-tesztes eljárással egyszerűen ki lehet mutatni a variánst.
Kemenesi Gábor arról is beszélt, hogy a feltételezések mellett a gyakorlati tapasztalatnak is fontos szerepe lesz annak meghatározásában, hogy mennyire veszélyes az új mutáns vírus. Ebből derül majd ki, hogy milyen gyorsan terjed valójában a variáns, képes-e áthatolni a vakcinák védelmén, illetve hogy milyen súlyos betegséget okoz a fertőzötteknek.
A virológus végezetül azt is kifejtette: egyelőre még kérdéses, hogy pontosan hogyan alakulhatott ki ez a variáns. Az egyik elképzelés szerint az emberről áterjedhetett egy állatra a koronavírus, majd onnan – időközben tovább mutálódva – ismét visszakerült egy emberi szervezetbe.
Ennek ellentmond, hogy a B.1.1.529 RNS-ében található egy emberigenom-szerű szakasz, ami emberi eredetre utal
– jegyezte meg Kemenesi Gábor, hozzátéve: ez még önmagában nem perdöntő bizonyíték, mivel a vírusok gyakran gyűjtenek be humán szekvenciákat. Elképzelhető az is, hogy a mutáns egy HIV-fertőzött egyén szervezetében sokáig keringve, perzisztens fertőzésként, folyamatosan változva alakult ki.
Lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni a variáns pontos eredetét
– mondta Kemenesi.
A tudósok egyébként már az utóbbi hónapokban is számos hipotézist állítottak fel arra vonatkozóan, hogy milyen irányba fejlődhetnek tovább a koronavírus-variánsok. Felmerült az a hipotézis is, miszerint kialakulhat olyan variáns, amely futótűzként terjed, áthatol a vakcinák védelmén, és még az eddigieknél is súlyosabb betegségeket okoz. Erről itt írtunk bővebben.
Jakab Ferenc virológusprofesszor is megszólalt a szupervariánsról, mint mondta, nem meglepő, hogy Afrikában jött létre az új mutáns, hiszen az alacsony átoltottságú területeken sokkal nagyobb az újabb variánsok létrejöttének esélye.
Jakab Ferenc hangsúlyozta: a variáns kifejezetten gyorsan terjed, hiszen már Európába is megérkezett.
Nem tudunk még sokat erről az új variánsról. Azt tudjuk, hogy már több esetet találtak, illetve azt is tudjuk, hogy elkezdett terjedni. Illetve szakmai berkekben tudjuk, hogy a dél-afrikai kollégák már vizsgálják a saját négyes laboratóriumukban; nyilván azt, hogy a vakcinák milyen hatékonyak erre az új törzsre és mennyire fertőzőképesek
– magyarázta a szakértő. A virológus emlékeztetett arra is, hogy az oltással és a legalapvetőbb higiéniai szabályok betartásával és a maszkviseléssel lassítható a vírus terjedésének üteme.
(Borítókép: Kemenesi Gábor 2021. január 15-én. Fotó: Sóki Tamás / Index)