A szomszédos országok szinte mindegyikével javult a kapcsolat a tavalyi évhez képest, ez alól csupán Ukrajna a kivétel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint. A tárcavezető a nemzeti összetartozás bizottságának év végi ülésén arról számolt be, hogy 2021-ben 41-szer egyeztetett a szomszédos országokkal, és hattal sikerült utazást megkönnyítő megállapodást kötni vagy a védettségi igazolványok kölcsönös elismerésében megegyezni.
A Kárpáthír tudósítása szerint a miniszter sikertörténetet emlegetett a magyar-román kapcsolatokban, amiért a két ország között több a közúti határkapcsolat. 2024-re ígérte a harmadik autópálya kapcsolatot, valamint a Budapest–Bukarest vonatösszeköttetés fejlesztésének befejezését is. Szerbiával kapcsolatban arról beszélt, hogy idén adták át a két országot összekötő gázvezeték interkonnektort, valamint megkezdték a Budapest–Belgrád vasútvonal építését és a Szeged–Szabadka közötti nyomvonal fejlesztését. Szlovákiát illetően pedig a keleti- és nyugati részen átadott magasfeszültségű villamosenergiai összeköttetéseket, valamint az Ipolydamásdnál létesítendő híd alapkőletételét emelte ki.
Szijjártó Péter ezt követően a szomszédos országokban indított gazdaságfejlesztési programokról beszélt. Kárpátalján öt év alatt 34 ezer vállalkozás összesen 16,5 milliárd forint értékben kapott támogatást, a Vajdaságban 14 ezer vállalkozás összesen 57 milliárd forinthoz jutott, Erdélyben 6 ezer pályázó összesen 88 milliárd forintot kapott, Felvidéken pedig 3800 vállalkozás 21,5 milliárdhoz jutott a magyar államtól.
A gazdaságfejlesztési programok a jövőben is folytatódnak
– tette hozzá. A miniszter kitért a koronavírus-járvány alatt a szomszédos államoknak juttatott lélegeztetőgépekre, tesztekre, védekezéshez szükséges eszközökre is, ezek értéke összesen körülbelül 2 milliárd forintot tett ki. Ukrajnával kapcsolatban azonban a miniszter arra panaszkodott, hogy bár minden tárgyalás bizakodóan ér véget, utána semmi sem történik.
A tárcavezetőt Bencsik János, a Polgári Válasz elnöke faggatta ki a meghallgatáson. Az ellenzéki országgyűlési képviselő elismerte a külügy pozitívnak ítélt intézkedéseit, azonban felvetette, érthetetlen, miért nem tudják megoldani a magyar–ukrán határon fennálló problémákat. Beszámolója szerint itt tűrhetetlen állapotok uralkodnak, erre igazolásképpen egy, a tiszabecsi határon ingázó levelét olvasta fel. Ezt követően a nemrégiben legalizált voksturizmusra utalva arról beszélt, jó lenne, ha nem csak a magyarországi parlamenti választások napján tudnának gondoskodni a gyors határátkelésről. Szijjártó Péter a felvetésre reagálva megígérte, hogy a határátkelő problémáját jelezni fogja Pintér Sándor belügyminiszternek, egyben a felolvasott levelet is továbbítja. Elismerte azt is, hogy a magyar–ukrán határon tapasztalt körülmények „méltatlanok Európához”.
Bencsik János ezt követően közölte, a többi ellenzéki párttal szemben helyesnek tartja, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna európai integrációját, amíg nem biztosítja az alapvető nemzeti közösségi jogokat, a Vajdasággal kapcsolatban azonban bírálta a minisztert, amiért – mint fogalmazott – nyíltan magyarellenes tevékenységükről ismert személyek kaptak magyarországi kitüntetéseket. Szijjártó Péter erre azzal védekezett, hogy a nemzetpolitikai kérdésekben mindig a megválasztott nemzetiségi vezetők véleményére hagyatkoznak, a szerbiai tárgyalások előtt és után pedig egyeztetnek a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével. Az Úzvölgyi katonatemetőt román szélsőségesek által ért 2019. évi támadással kapcsolatban Szijjártó Péter elismerte, hogy bár folyamatosan kapcsolatban vannak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), előrelépés az ügyben nem történt.
Végezetül a jövő évi országgyűlési választásokra utalva Bencsik János emlékeztetett, hogy a kormány várhatóan 90 százalékos támogatásra számíthat, így igazán örülhetnének az eredménynek anélkül, hogy külhonba exportálnák a belpolitikai csatározásokat, lejárató kampányokat és álhíreket. Azt is kérte, hogy lehetőleg ne ismétlődjön meg a 2018. évi választások előtti kampány, mert ez feleslegesen növeli a megosztottságot, sebeket ejt mindkét oldalon és nem segíti, hanem kifejezetten árt a magyar–magyar kapcsolatoknak – írja a Kárpáthír.