Szijjártó Péter azzal kezdte beszámolóját, hogy a világjárvány és annak gazdasági következményei, valamint a nemzetközi politikai változások miatt a status quo minden területen alapvetően megbomlott, megindult a helyezkedés a világ országai között abban a tekintetben, hogy kik lehetnek az új világpolitikai korszak nyertesei.

A külügyminiszter szerint amikor megbomlik a status quo, akkor az országok érdekérvényesítő tevékenységének jelentősége és aktivitása is megnő. Az ilyen változásokkal teli és nyitott kérdéseket megnyitó időszakban a nem nyílt eszközök használata nagyobb szerepet kap, növekszik a hírszerző tevékenység, és növekszik az ezzel foglalkozó intézmények súlya is.

Magyarország a győztesek közé szeretne tartozni ebben az új, globális korszakban, ezért nem lehet más célunk a hírszerzés területén, mint hogy európai mércével mérve erős, közép-európai mércével mérve a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy ehhez megszülettek a szükséges intézkedések, már láthatók az első eredmények. Ezekről elmondta, hogy amikor Bunford Zsoltot nevezték ki az Információs Hivatal vezetőjévé, azon túl, hogy Közép-Európában a legerősebb hírszerző szolgálat kiépítését célozták meg, elvárás volt az is, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az ország szuverenitásának védelmére és a mozgástér bővítésére.

A tárcavezető közölte, hogy

az elmúlt évben az Információs Hivatal műveletei nyomán 60 százalékkal több információ keletkezett, mint az azt megelőző időszakban.

Szijjártó Péter kifejtette: a külföldi partnerekkel történő együttműködésben is előreléptek, de hozzájuk is eljutnak azok a kritikák, amelyek izoláltságról és egyirányú orientációról szólnak, ezeket politikai állásfoglalásként tiszteletben tartják, de a valóság más, minden irányba egyre szorosabb együttműködések épülnek, alapvetően a V4-ek és a NATO hírszerzési szervezeteivel.

Ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy

az elmúlt egy évben 75 százalékkal több információ érkezett a partnerszolgálatoktól, mint korábban.

A külügyminiszter többek között az alábbi témákra is kitért:

• Megkezdte működését a hírszerző akadémia.
• Átadták az új kríziskezelő központot.
• Kétmilliárd forint értékben hajtottak végre az informatikai eszközrendszert érintő beruházást.
• Folyamatos a hivatal teljes digitális megújítása, valamint több intézkedést tettek a belső biztonság megerősítésére, ezekre idén 3,5 milliárd, jövőre 4,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
• Folyamatosan és jelentősen bővült az Információs Hivatal titkos kapcsolati körébe tartozó együttműködők száma több, korábban elhanyagolt területen is.
• 2020-ban 1400 kormányzati tájékoztató anyag készült, idén novemberig több mint ezer.
• Új koncepciót dolgoztak ki, hogy a külképviseletek nemzetbiztonsági jellegű védelmét megerősítsék.
• Tíz százalék alá csökkent az üres státuszok száma.
• A hathavi fegyverpénzben az Információs Hivatal munkatársai is részesülni fognak.
• Segítették az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzését.
• A hivatalon belül sikeresen akadályozták a járványterjedést, szinte teljes az oltási hajlandóság, a hírszerzőknél már a harmadik vakcina felvétele is 50 százalékos arányt mutat.

Szijjártó Péter fontosnak nevezte a technológiai hírszerzést, de hangsúlyozta, hogy az emberi erőforráson alapuló hírszerző munkát sem lehet leértékelni, a beérkező releváns információk jelentős része még mindig ezen az úton keletkezik.

A költségvetési háttérről ismertette, hogy 2020-ban az eredetileg tervezett 15,5 milliárd forintról 17,7 milliárd forintra nőtt az Információs Hivatal költségvetése, idén 21,3 milliárd volt, jövőre 21,7 milliárd forintra emelkedik.

A magyar titkosszolgálatok az elmúlt időszakban a Pegasus-üggyel, valamint Kövér László titkosszolgálati vezetők előtt mondott beszédével összefüggésben kerültek az érdeklődés középpontjába. Az ellenzék feljelentést is tett, erről itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Szijjártó Péter 2021. november 25-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)