Új vakcinahatékonysági kutatásokat tervez a kormány – tudta meg az InfoRádió Kollár Lajostól, az emberi erőforrások miniszterének főtanácsadójától. A szakember hozzátette, anonim vizsgálatokról lesz szó, amelyekhez a NEAK és az NNK adatbázisanyagát veszik alapul.

Az elképzelések szerint többek között vizsgálják majd:

• a koronavírus elleni vakcinák nyújtotta védettség hosszát;
• a védőoltások egyes társbetegségekkel kapcsolatos hatékonyságát;
• akárcsak a harmadik oltás hatékonyságát.

Eddig is hatásosnak bizonyultak a vakcinák

Amennyiben elkészül, nem ez lesz az első átfogó tanulmány a Magyarországon használt vakcinák hatékonyságáról.

A Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter megbízásából indult kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte, az idén január és június közti járványadatok alapján készült.

Azon túl, hogy a tanulmány akkor nem tért ki arra, hogy a vakcinák hatékonysága az idő előrehaladtával mennyivel csökken, a harmadik oltás eredményei is kimaradtak belőle, hiszen azok beadását augusztusban kezdték meg Magyarországon.

A harmadik hullám idején készített vizsgálat eredményeiről korábban beszámolt az Index, a Clinical Microbiology And Infection tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint:

• mindegyik akkor itthon használt koronavírus elleni vakcina (Pfizer, Moderna, Szputnyik, AstraZeneca és Sinopharm) hatékonynak bizonyult;
• a vakcinák magas vagy igen magas, 69–89 százalékos védelmet nyújtottak a megfertőződéssel szemben;
• a Pfizer-vakcinával oltott másfél millió főnél 90,63 százalékos eredményességet mértek, ezen oltással védettek tízszer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során;
• ugyanez az eredmény a Modernával oltott 223 ezer ember esetében 93,65 százalék volt;
• az AstraZeneca-oltást kapó 304 ezer fő esetében 88,25 százalékos eredményességet állapítottak meg;
• igen magas, 97,52 százalékos hatásosságot mértek a Szputnyik V-oltás esetében, ami azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Szputnyik V-vakcinával oltott 820 ezer magyar több mint hússzor kisebb eséllyel halt meg tavasszal, mint az oltatlanok;
• Sinopharm-vakcina is magas eredményességet mutatott. A 87,85 százalékos hatékonysági mutató jóval magasabb az ellenanyagszint-mérésekből várt értékekhez képest.

Fontos kiemelni, hogy az oltások eredményeit önmagukban kell értékelni, mivel a krónikus megbetegedések megoszlása eltérő volt, ezt pedig nem vizsgálták a tanulmányban. Ez azt jelenti, hogy nem jelenthetjük ki, hogy a Szputnyik V-vakcina volt a leghatásosabb, csupán azt, hogy mind az öt vizsgált vakcina azt az eredményességet mutatta, amelyet a nemzetközi irodalom alapján vártak tőlük.

(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)