Fontos magyar érdeket szolgálnak a magyar katonák a Száhel-övezetben: segítik ott orvosolni a problémákat, ahol keletkeznek – emelte ki a Magyar Honvédség parancsnoka a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézetének (MKI) kerekasztal-beszélgetésén hétfőn Budapesten.

Ruszin-Szendi Romulusz felhívta a figyelmet arra, hogy a Szahara déli részén fekvő Száhel-országok között is jelentős mértékű a migráció, illetve ezekből az országokból máshova is vándorolnak az emberek. Nehéz követni a bűnözői, dzsihádista csoportok mozgását, így azok tagjai bármikor, bárhol megjelenhetnek, akár Magyarország déli határán is – fogalmazott.

Az altábornagy ismertette: a régióban jelenleg jelen van egy ENSZ békefenntartó misszió, az Európai Unió Mali-missziója, a legújabb pedig a Takuba alkalmi harci kötelék, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Megjegyezte: egy misszió sikere nagyban függ attól, hogy a befogadó nemzet „mennyire akarja azt”. Fontosnak nevezte a missziót, mert ott jelentős harci tapasztalatot szerezhetnek a katonák, de – mint hozzáfűzte – nem csak szakmailag jelent sokat: a magyar katonák „a szó legnemesebb értelmében” segíteni mennek az övezetbe – mondta. 

Ruszin-Szendi Romulusz és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a közelmúltban meg is látogatta a Száhelben szolgálatot teljesítő magyar katonákat. A honvédség parancsnoka erről azt mondta: a Száhel-övezet kiterjedt régió rossz infrastruktúrával, de azzal a fegyverzettel és felszereléssel, amellyel a magyar katonák a harctérre mennek, igazán magabiztosak lehetnek.

Maróth Gáspár fontosnak nevezte azokat a beszélgetéseket is, amelyek során a katonák elmondták, mire lenne még szükségük, hogy a feladatukat maximálisan el tudják látni. Hangsúlyozta: nem a katonákon múlik az eredmény vagy az eredménytelenség. Szerinte a Száhelben az látható, hogy a korábbi missziók nem voltak eredményesek, hiszen a konfliktus kiterjedtebbé vált, egyre több országot érint, a katonák mindeközben visszaszorultak, a régióban nőtt a radikalizmus és a bizonytalanság is.

Hozzátette: a régió „az európai gyarmatosító politika csődje”. Mali egy „mérnökasztalon összerakott” mesterséges ország, amelyben különböző törzsek, népcsoportok élnek; az egész régióban nemcsak nagy szegénység, hanem komoly etnikai konfliktusok vannak, elutasítanak minden európai értéket, a muszlim radikalizáció pedig egyre erősebb – fogalmazott. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy ott található az uránérc-utánpótlás központi régiója, így – mint mondta –, bár „sokan nem vallják be”, gazdasági érdekek is vannak a térségben.

Marsai Viktor, az MKI kutatási igazgatója felidézte, hogy 2011 előtt Mali működőképes állam volt. Amikor viszont kirobbantak az etnikai konfliktusok – amelyekhez a dzsihádista jellegű csoportok is csatlakoztak –, nem volt érdemi helyi erő, amely a helyzetet kezelni tudta volna. Néhány évvel később regionálissá vált a válság, Niger és Burkina Faso is belesodródott. A Száhel eseményeit manapság is aggodalommal figyelik – mondta.

A szakértő szerint az elmúlt években kiderült, hogy az EU Mali-missziója nem működik, részben amiatt, hogy a műveletet vezető franciákkal szemben erős utálat alakult ki a Száhelben. Ezt kihasználva Oroszország és Törökország is megjelent, hogy politikai, gazdasági érdekeit érvényesítse. Marsai Viktor mindezek mellett úgy értékelt, hogy a Takuba-küldetés – amelyre alakulatszinten képezi ki a katonákat –  mindemellett „nem lehetetlen” misszió. Marsai Viktornak ebben a témában oldalunkon írt hosszabb jegyzete ezen a linken olvasható. 

(via MTI)