Jelentősen nőtt a kutyatartók száma a vírusidőszakban, 2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, így a kutyák száma Magyarországon meghaladhatja a hárommilliót.
Tavaly 50,4 százalékra emelkedett a magyar kutyatartó háztartások aránya; egy korábbi, 2018-as reprezentatív kutatásban ez az arány még csak 36 százalékos volt
– derül ki az Állatorvostudományi Egyetem kutyatartást vizsgáló, 2021-es országos reprezentatív felmérése eredményeit ismertető publikációból.
A tanulmány szerzői – Vetter Szilvia és Vizi Veronika, az egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ kutatói, valamint Ózsvári László, az egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék kutatója– kvantitatív vizsgálat alapján, reprezentatív mintán mutatják be a kutyatartási szokások alakulását 2021 nyarán Magyarországon. Felhívják a figyelmet egyebek mellett a kutyatartó háztartások jelentősen megnövekedett arányára, a kutyatartók demográfiai jellemzőinek változásaira, a kutyaválasztás és a kutyatartás aktuális szempontjaira.
A munkából az is kiderül, hogy a gazdával rendelkező kutyák száma meghaladja a 2,8 milliót, ehhez hozzáadva a gazdátlan egyedeket Magyarországon a kutyák száma túlszárnyalhatja a hárommilliót, amely minden eddiginél nagyobb számot jelent. A megkérdezettek nagy része, 33,4 százaléka egy kutyát tart, a háromnál többel rendelkező gazdák száma csak egy százalék.
A nők (56,3 százalék) átlagosan nagyobb arányban tartanak kutyát, az egyes életkori csoportok közül valamennyire kiemelkednek a hatvan év felettiek, akiknek 23,3 százaléka kutyatartó. 2018-ban több férfi tartott kutyát, mint nő, és a negyvenes korosztályra volt jellemzőbb az, hogy kutyát válasszon háziállatnak.
A tanulmány szerint viszonylag kevés, 14, 5 százalékos a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya.
A gazdák nagy része nem átgondolt kiválasztási folyamat által jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7 százalék), 22,1 százalék ajándékba kapta, és 7,4 százalék azok aránya, akik az utcáról fogadták be. Csupán két százalék örökölte a kutyát.
Sokan véletlenszerűen jutnak kutyájukhoz, nem mérik fel a valós igényeit, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet; valamint a gazdák nagy része úgy érzi, hogy inkább (33,8 százalék) vagy teljes mértékben (46,5 százalék) tisztában van az őt érintő jogi kötelességekkel.
A megkérdezettek többsége inkább elégedett kutyája engedelmességével, de 84,7 százalékuk se iskolába, se kiképzőhöz nem viszi kutyáját, és nem is tervezi.
A felmérésből kiderült az is, hogy az ebtartók 98,3 százaléka egyetért azzal, hogy a felelős állattartás alapjait már gyerekkorban érdemes elsajátítani, a kutyások 95,2 százaléka szerint az államnak (Agrárminisztérium) támogatnia kell az országos ivartalanítási akciót.
Az Állatorvostudományi Egyetem MTI-nek adott tájékoztatója szerint az állatok nagy száma azt is jelzi, hogy növekvő szükség van állatokkal foglalkozó, megfelelően képzett szakemberekre, egyebek mellett állatorvosokra, valamint kutyatartást segítő árucikkekre és kutyabarát szolgáltatásokra.
Az egyetem kutatása az Agrárminisztérium és a NÉBIH Gazdijogsi-programjának keretei között készült.