Már ismerjük az ellenzéki összefogás színeit, egységes nevét és egy állandó szlogent is. Összegyűjtöttük, hogy milyen panelekkel próbálkozott az ellenzék az elmúlt 12 évben. Cikkünk második részében a kormánypárti plakátokat mutatjuk be.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, elkészült az ellenzéki összefogás közös arculata, kék, türkiz és fehér színekkel. A 2022-es országgyűlési választásokon Egységben Magyarországért néven indulnak, a szövetség használja a Legyen Magyarország mindannyiunké! panelt, valamint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kommunikációjának visszatérő eleme a már az előválasztáson megismert Csak felfelé! is. Az ellenzéki kampány egységesítésével itt foglalkoztunk bővebben.
A Márki-Zay Péter-féle migránsszámlálós plakátok után a közelmúltban megjelentek az utcákon az egységes ellenzék színeiben pompázó első kampányelemek, amelyeken több, ellentétes irányokba mutató szlogen is feltűnik:
Az MSZP bezuhant támogatottságú kormánypártként készült a 2010-es választásokra. Gyurcsány Ferenc ekkorra már lemondott a miniszterelnöki pozícióról, helyét Bajnai Gordon vette át, gazdasági világválság volt, ráadásul a 2008-as szociális vagy háromigenes népszavazáson a Fidesz álláspontja került döntő többségbe.
Mesterházy Attila lett a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, néhány központi szlogen:
2010 az MSZP súlyos vereségét, a Fidesz kétharmados győzelmét hozta.
Érdekesség, hogy az Egységben Magyarországért a 2010-es évek elejéről ismerős lehet, 2011-ben az MSZP az Egység Magyarországért szlogent használta.
Bár a név ugyanaz, de a 2010-es Jobbik élesen különbözött 2022-es önmagától. Az akkor radikális jobboldali párt cigánybűnözésről beszélt, és 2009-ben még létezett a Magyar Gárda, ami abban az évben alakult újjá Új Magyar Gárda Mozgalom néven.
Több kampányszlogent is használtak:
Vona Gábor vezetésével 16,67 százalékot szerezve, alig elmaradva az MSZP-től történetük során először parlamenti párttá váltak.
Ökológiai politizálás, a politika és a gazdaság humanizálása, fenntartható jövő, befogadó társadalom, megújuló demokrácia – néhány kulcsszó az LMP 2010-es programjából.
A plakátjaikon feltűnt:
Schiffer András listavezetése és Karácsony Gergely kampányfőnöksége 7,48 százalékkal vitte a parlamentbe a fiatal pártot.
Az egykor szebb napokat látott MDF 2010-ben Bokros Lajos kormányfőjelöltségével, illetve a liberális irányba történő nyitással próbálkozott, Dávid Ibolya listavezetése mellett.
Szlogenek:
Nem sikerült bejutniuk az Országgyűlésbe.
A 2014-es választásokra megszületett az első összefogás, az MSZP, az Együtt, a DK, a Párbeszéd, valamint a Magyar Liberális Párt között. A miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attila volt, a listán mögötte Bajnai Gordonnal, Gyurcsány Ferenccel, Fodor Gáborral és Szabó Tímeával.
Volt itt:
2014-ben újra magabiztosan győzött a Fidesz, kétharmados többséget szerezve az Országgyűlésben.
2014-ben mérsékeltebb megjelenéssel próbálkozott a Jobbik, többek között mosolygós fiatalokkal a plakátokon.
A miniszterelnök-jelölt ezúttal is Vona Gábor, a párt teljesítménye újra a harmadik helyre volt elég, öt százalékkal a baloldali összefogás mögött.
Az LMP túl egy pártszakadáson, Schiffer Andrással és Szél Bernadett-tel a lista első két helyén futott neki a választásnak.
5,34 százalékkal a küszöb felett landoltak 2014-ben.
A Jobbik 2018-nak is Vona Gáborral vágott neki, a magyar közélet túl volt Orbán Viktor és Simicska Lajos szakításán, az utcákon valóságos plakátháború dúlt jóval a választások előtt is. A Jobbik 2017-ben jelentkezett a
A kormányváltásra az eredmények alapján nem volt reális esély, a közel 20 százalékos Jobbik nem tudta megközelíteni a Fidesz–KDNP-t.
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje 2017-ben még Botka László volt, de szövetséggel a Párbeszédben végül Karácsony Gergely vezetésével álltak rajthoz a 2018-as választáson. Botka László a visszalépésnél súlyos vádakat fogalmazott meg.
A választópolgárok ítélete: 11,91 százalék, harmadik hely.
Az LMP 2018-ra Szél Bernadett személyében miniszterelnök-jelöltet állított, elindult a Szél LMP kampány, olyan hangsúlyokkal, mint a
Az eredmény 7 százalék volt, megelőzve a DK-t, újra bejutva a parlamentbe.
2018-ban volt a DK első olyan országgyűlési választása, ahol a párt önállóan indult, és rögtön majdnem sikerült elhasalni. A párt már akkor kiemelte európaiságát, de előkerült a
A parlamenti küszöböt minimálisan át tudták lépni, 5,37 százalékkal.
Az olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezéssel és aláírásgyűjtéssel a közéletbe berobbanó Momentum 2018-ban önállóan indult a választáson, Fekete-Győr András volt a listavezető.
Az áttörésre viszont még várni kellett a 2019-es EP-választásig, 2018 csak 3 százalékot hozott a Momentumnak.
Az utcákon nemcsak választási, hanem adott esetben nemzeti konzultációs plakátokkal is találkozhattunk, ezekkel itt foglalkoztunk bővebben.
(Borítókép: Index)