A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége 2021 júniusában levélben fordult Kásler Miklós miniszterhez, amelyben kiemelt kérdésként kezelték az ügyeleti díjazás ügyét. A levélben javaslatot is tettek, miszerint
A Magyar Orvosi Kamara szerint az új ügyeleti finanszírozás összességében és elveiben egy igazságosabb, a munkaterheléshez jobban igazodó és a fiatalabb kollégákat támogató rendszer. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a kollégák jelentős csoportjai számára nem teljesül az az alapvető követelés, hogy éjszakai túlmunkában nem kereshetnek kevesebbet, mint a normál alapórabérük.
Az idősebb, a többletmunka tekintetében eleve kevésbé motivált kollégákat érinti hátrányosan az új szabályozás – véli az orvosi kamara. Mint írták: hiába van ügyeletes beosztott vagy rezidens, ha nincs tapasztalt ügyeletvezető szakorvos. Kiemelték, hogy a rendszer működésének fontos eleme az önként vállalt többletmunka, ennek szerényebb díjazása pedig kisebb motivációt jelent.
Végezetül azt is egyértelműsíteni kell, hogy bár az Országos Kórházi Főigazgatóság utasítása az alapellátás vállalkozó orvosaira nem vonatkozhat, de az alapellátási ügyeletek díjazásának szintre hozását és karbantartását is meg kell oldani.
A Magyar Orvosi Kamara határozott álláspontot közölt az üggyel kapcsolatban, miszerint az ügyeleti díjak meghatározása az előzetes tárgyalásokon feltevetettek szerint történjen, ami azt jelenti, hogy az alapdíj összege kerekítéssel a bértábla ötödik fizetési kategóriájának feleljen meg. Ezenkívül azt javasolják, hogy három életkori kategória legyen:
Garantálni kell azt, hogy az ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet. Az alapellátás ügyeleti rendszerének problémáit is rendezni kell finanszírozási és szabályozási téren egyaránt.
(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja, a Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek ellátására kialakított intenzív osztályán 2021. december 15-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)