A nyolcadik osztályos tanulók túlnyomó többsége, 95 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével, ez 3 százalékos javulás a tavalyi eredményhez képest – derül ki Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) átfogó vizsgálatából. 

Elemzésükben kiemelik: tízből kilenc gyermek idén is a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, a kitöltők 58 százaléka osztályfőnöki órán, 54 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg továbbra is tízből három diák használja az internetet mint pályaválasztással kapcsolatos információforrást.

A legfontosabb megállapítások

• A felmérésben részt vevők 36 százaléka az általános iskola után gimnáziumban szeretne továbbtanulni, ez 6 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban.
• Százból ugyanakkor több mint ötvenen szeretnének szakmát szerezni.
• A diákok 31 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szerezne. 
• A tanulók 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni,

Mint ismert, hazánkban 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya, ez a szám viszont most kismértékben csökkent, ám az előző évhez képest idén növekedett azok aránya, akik szakmát és érettségit szeretnének szerezni.

Ismét a magas kereset a legfontosabb szempont

Ahogy a korábbi években, úgy most is kiemelkedő azoknak a diákoknak az aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban a magas keresetet tartják fontosnak, ez minden második diákra jellemző, míg 45 százalékuknak szempont, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek. A harmadik fontos tényező idén a munkatársakkal való jó kapcsolat.

Számít a család háttér?

• A fehérgalléros munkakörök, illetve a művészet és szórakoztatás területét az előnyösebb családi háttérrel rendelkező, az iskolában jobban teljesítő tanulók választják nagyobb arányban.
• A gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület a kevésbé előnyös körülmények közül érkező, az iskolában rosszabb eredményeket elérő tanulók számára vonzóbbak.
• Az építészet, a tervezés, a faipar, illetve a szolgáltatás foglalkozásterületre többféle szempontból tekintenek a tanulók (és szüleik), ezzel összefüggésben elsősorban a legkevésbé, illetve a leginkább jó kulturális családi háttérrel rendelkezők látnak benne nagyobb perspektívát.
• A mezőgazdasági területet választók csoportja homogénnek látszik a családi háttér és az iskolai teljesítmény alapján.

Az adatok alapján összességében kijelenthető, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.

A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 9197 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet 2021-ben. Mint arról korábban beszámoltunk, a központi írásbeli felvételi vizsgákat most szombaton tartják szigorú járványügyi szabályok mellett.

(Borítókép: Történelemérettségi 2021. május 5-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)