Hivatalosan 120 napjuk volt kétszázezer aláírás összegyűjtésére, a választásnapi népszavazás reményében január közepi céldátumot tűztek maguk elé. Az ívek leadásától számítva már nem rajtuk múlik a referendum időpontja, de megakadhat a folyamat.
December közepén kezdte el gyűjteni az aláírásokat az ellenzék a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazáshoz, amely az alábbi kérdéseket tartalmazza:
Közben az egyik gyakran hangoztatott kampányüzenetükké tették, hogy az előválasztás után a népszavazás a második lépcső, amely elvezet a kormányváltáshoz.
Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely csütörtökön jelentették be, hogy 235 ezren írták alá a kezdeményezésüket. A miniszterelnök-jelölt korábban azt kérte, hogy ne késleltessék a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) a hitelesítést, és ne csússzon a népszavazás kiírása.
Hivatalosan 120 nap volt a kétszázezer szignó összegyűjtésére, de az ellenzék célja, hogy április 3-án, az országgyűlési választások és a kormány gyermekvédelmi referenduma napján legyen az ő kétkérdéses népszavazásuk is.
Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője január 5-én úgy fogalmazott, ha január 10-éig meglesz a kétszázezer, akkor elég nagy nyomást tudnak helyezni az állami szervekre a választásnapi lebonyolítás érdekében. Végül a gyűjtés kicsit több mint egy hónapig zajlott, az íveket tartalmazó dobozokat január 21-én, pénteken adták le az NVI-nél, 71 nappal az országgyűlési választás előtt.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény rögzíti, hogy
az aláírások ellenőrzését az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.
Az NVI jelezte, hogy az ívek százas kötegekbe rendezésével pénteken kezdődik a folyamat, amit a szkennelésük, majd az íveken található aláírások manuális ellenőrzése követ. Azt is közölték, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján látható, több hetet vesz igénybe a teljes ellenőrzés.
Ezután az aláírások ellenőrzésének eredményét a Nemzeti Választási Bizottság határozatban állapítja meg. Ha az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, a határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
A házelnök a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi parlamenti ülésnapon jelenti be a kezdeményezést.
A népszavazás elrendeléséről az ezt követő harminc napon belül dönt az Országgyűlés.
Itt egyébként nincs mérlegelési jogköre a parlamentnek, kétszázezer aláírás esetén köteles elrendelni a népszavazást. Ha ez megtörtént, Kövér László tájékoztatja a köztársasági elnököt.
Közben a Kúria elé is kerülhetnek az esetleges kifogások, a honlapjukon a következő határidőkről olvashatunk:
Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogások elbírálása a Nemzeti Választási Bizottság feladata. A döntésével szemben pedig a Kúriához lehet fordulni felülvizsgálat iránt. Mindkét esetben a jogorvoslati kérelem benyújtására, valamint a Kúria általi elbírálására is 5 nap áll rendelkezésre.
Ezek mellett alkotmányossági panasz esetén az Alkotmánybíróságnál is több napig állhat az ügy, ráadásul Áder Jánosnak még lesz 15 napja, hogy kiírja a népszavazást.
Szabó Tímea az ívek leadásáról szóló sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy a 2013-as népszavazási törvény 67. paragrafusa kimondja: ha már ki van írva egy népszavazás egy adott időpontra, akkor a köztársasági elnök 50 napon belül kiírhatja a referendumot. A Párbeszéd társelnöke szerint „hazudik a kormánypropaganda, hazudnak a fideszes politikusok, amikor azt mondják, hogy későn gyűjtötte össze az ellenzék az aláírásokat”.
A politikus által említett paragrafus rögzíti:
A népszavazás időpontját a köztársasági elnök a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül tűzi ki.
A népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban referendumot tűzött ki, annak időpontjáig legalább ötven nap van hátra, és az újabb kérdésben történő szavazás egyidejű megtartása nem veszélyezteti a lebonyolítás törvényességét.
Száz százalék, hogy nem lehet április 3-án megtartani a referendumot az ellenzék kérdéseiről – derül ki a Political Capital pénteki Facebook-bejegyzéséből, amelyben számba vették, milyen határidőket kell még kivárni a hivatalos jogi folyamat során.
A kutatóintézet számításai szerint akár októberig is elhúzódhat még a népszavazás kiírása.
Mint írták: furcsa, hogy a magyar médián úgy ment át az ellenzék értelmezése a népszavazás lehetséges kiírásáról, hogy már a kérdések benyújtása óta 99 százalékos biztonsággal tudni lehetett, hogy nem fog a választásokig átfutni a rendszeren a kezdeményezés.
Leghamarabb április 26-án lehetne népszavazást tartani az ellenzéki kérdésekről – írta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója közösségi oldalán közzétett bejegyzésében. Hozzátette: azzal, hogy a baloldal csak a mai nap nyújtotta be a népszavazási kezdeményezéseihez szükséges mennyiségű aláírást, hivatalosan is „elszállt az esélye” annak, hogy április 3-ra legyen kitűzhető a referendum, amelyet még „az elképzelhetetlenségig felgyorsított eljárásrendben” is leghamarabb csak április 26-án lehetne megtartani.
Az NVI-nek hatvan napja van megvizsgálni a kérdésenként 235 ezer aláírást. Ha ezzel egy nap alatt végeznek is, az január 22-t jelenti – magyarázta. Ha megvan a döntés, az megtámadható a Kúrián. Ha ilyesmi nem is történik, a jogerőre emelkedéshez akkor is öt nap kell. A jogerőre emelkedett határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a Nemzeti Választási Bizottság elnökének hivatalosan is tájékoztatnia kell az Országgyűlés elnökét a kezdeményezés hitelesítéséről. Ha ez is egy nap alatt megtörténik, ami szerinte szinte lehetetlen, az január 28-át jelenti. Az ezt követő első parlamenti ülésnapon a házelnök bejelenti a kezdeményezést a képviselőknek. Erre azonban csak februárban lenne lehetőség, mivel ekkor indul a hivatalos ülésszak.
Szánthó Miklós elmondta, mi lenne abban az esetben, ha összehívnának egy rendkívüli ülést:
Szintén példa nélküli lenne, de mondjuk, hogy az Országgyűlés aznap döntene is és elrendelné a népszavazásokat. Sőt, a vonatkozó határozat azonnal megjelenik a Magyar Közlönyben. A határozat – ha nem támadják be az Alkotmánybíróságon – 15 nap után lesz jogerős: azaz február 15-én.
A köztársasági elnök ez után tűzheti ki a népszavazást. Szintén feltételezve, hogy ezt már aznap, február 15-én megtenné az államfő, ettől naptól számított 70–90 napon belülre lehet kiírni. Ha nincs is semmilyen jogorvoslat, és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez a több napot vagy hetet igénybe vevő ügymenettel, akkor leghamarabb „egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is” április 26-án lehetne megtartani a referendumot.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2022. január 21-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)