Megtartanák a kormány családtámogatási rendszerét, de szélesebbre nyitnák a kedvezményezettek körét. A felsőoktatás irányításából száműznék a pártpolitikát, illetve mihamarabbi pedagógusbér-emelést kezdeményeznének. Márki-Zay Péter „beszélő fejei” közül ezúttal a szociális ügyekért, valamint az oktatásért felelős szakpolitikust kérdeztük arról, hogy a saját területükön hol tart az ellenzéki programalkotás folyamata.
Előző cikkünkben dr. Komáromi Zoltán az egészségügyi, Steinmetz Ádám a sportpolitikai céljaikat ismertette lapunkkal.
Kanász-Nagy Máté az ellenzék szociális programjának készültségi szintjéről az Index kérdésére úgy fogalmazott:
Gyakorlatilag elkészült, az utolsó simításokat végezzük. A közeljövőben publikálásra kerül.
Az LMP társelnöke lapunknak arról beszélt, kétmillióan élnek létminimum alatt Magyarországon, ezért a programjuk esszenciája az, hogy meg kell teremteni a szociális és létbiztonságot, a szegénységet fel kell számolni, ebből indul ki minden intézkedés.
A terveik között szereplő intézkedések:
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mihez kezdenének a kormány családtámogatási rendszerével. Kanász-Nagy Máté azt mondta: a fő irány az, hogy megtartanák a támogatásokat, de állítása szerint „igazságosabbá tennék, és kinyitnák lefelé” azokat. „Most jellemzően a magasabb fizetéssel rendelkezők tudják leginkább kihasználni ezeket” – tette hozzá.
Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött a munka dandárja, a szociális programfejezet nyár végére, ősz elejére struktúrájában állt össze, azóta kisebb-nagyobb változtatások történtek. Ugyanakkor az LMP társelnöke hangsúlyozta: szakpolitikai együttműködésre is szükség van.
A szociális területet nehéz leválasztani például a lakáspolitikáról vagy a munkaerőpiacról. Emellett minden fejezetnek van gazdasági oldala is, a költségvetési oldal számítása jelenleg is folyik
– mondta el Kanász-Nagy Máté az Indexnek.
Tóth Endre, a Momentum és az Egységben Magyarországért oktatáspolitikusa lapunknak arról számolt be, hogy az ellenzék oktatásai programja már elkészült, de a szakértőknek még véleményezniük kell. Azt is kifejtette, hogy az ellenzék szerint az oktatás megújítása a kormányváltásban gyökerezik, „mert a Fidesznek 12 éve volt arra, hogy rendezze a béreket, és érdemi reformokat indítson el”.
Tóth Endre úgy látja, hogy az eddigi kormányzati változtatások inkább kárt okoztak, példaként említette a Klebelsberg Központ túlcentralizált működését.
Az ellenzék programjának egyik sarkalatos pontja a mihamarabbi pedagógusbér-emelés. A szakpolitikus hangsúlyozta: 12 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, alacsony a vonzereje a pályának, nagy az elszívóerő a jobban fizetett szakmák irányából. Egy friss kutatásra hivatkozva azt is közölte, hogy a következő időszakban várhatóan évente ötezer pedagógus mehet nyugdíjba, viszont csak évi 1600 pályakezdővel lehet számolni, „vagyis ha nem történik érdemi változás a pedagógushivatás vonzerejét tekintve, akkor rövidesen nem lesz, aki tanítsa a gyermekeinket”.
Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mekkora béremelésre gondolnak, kifejtette:
Az ellenzék oktatáspolitikusai között egyetértés van abban, hogy azonnali pedagógusbér-emelésre van szükség, és a szakszervezetek 50 százalék körüli béremelési igénye reális. A bevezetés ütemezéséről még zajlanak az egyeztetések a gazdasági szakemberekkel. A minimálbérhez kötést is visszavezetnénk, hogy a jövőben ne értéktelenedjen el a pedagógusok bére.
A programjukban többek között ezek a pontok is szerepelnek:
A felsőoktatásról Tóth Endre úgy fogalmazott, hogy
fontos szétválasztani a pártpolitikát a felsőoktatás irányításától. Látjuk, hogy olyan aktív fideszes politikusok ülnek az alapítványokban, mint Lázár János, Varga Judit vagy Szijjártó Péter. A fideszes szavazók is joggal akadnának ki, ha például Fekete-Győr András, Gyurcsány Ferenc vagy Jakab Péter ülnének a kuratóriumokban, de az Egységben Magyarországért szövetség szerint a pártpolitikának semmi keresnivalója nincs a felsőoktatásban, ezért vissza fogjuk állítani az intézmények feletti demokratikus kontrollt.
A programalkotás folyamatáról a politikus elárulta, a programbizottságban minden párt képviselőjének áldását kell adnia az egyes szakpolitikai fejezetekre, de a végső szót a Márki-Zay Péterrel kiegészült pártelnökök tanácsa mondja ki.
Az ellenzéki pártok december végén sajtótájékoztató-sorozat keretein belül vázolták az egyes szakpolitikai területekre vonatkozó elképzeléseiket, ezekről itt írtunk bővebben.
(Borítókép: Diákok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2020. szeptember 7-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)